Történészek hálózatban

Tudósok hálózatban

Szegedi Őstörténeti Munkaközösség

1. lecke

Bevezető:

2. lecke

A munkaközösség története

3. lecke

Kutatócsoportok

Történettudomány
Nyelvtudomány
Régészet, archeozoológia és antropológia
Néprajztudomány
Kérdések és feladatok

4. lecke

Az őstörténeti kutatások jelene

Kutatócsoportok

Az őstörténet-kutatásban a történelemtudomány mellett nagy szerepe van a nyelvészetnek, a néprajzi és népzenekutatásnak, a régészetnek, az embertannak és a történeti genetikának. A Szegedi Őstörténeti Munkaközösség tagjai is ezekről a tudományterületekről érkeztek. Az alábbiakban a különböző kutatócsoportokkal ismerkedünk meg.

Történettudomány

Görög és bizánci források

A honfoglalás előzményeiről elsősorban bizánci és görög híradások tájékoztatnak, ezért vizsgálatuk a magyar őstörténet szempontjából különösen fontos. Kutatásuk Szegeden a Klasszika-Filológiai Tanszék vezetője, Szádeczky-Kardoss Samu nevéhez fűződik. Ő alapította meg 1981-ben a Bizantinológiai és Középlatin Filológiai Tanszékcsoportot, ahol az őstörténettel kapcsolatos források elemzésébe munkatársa és felesége, Olajos Terézia, illetve Makk Ferenc is bekapcsolódott.

Szádeczky-Kardoss Samu

(1918–2004)

klasszika-filológus

Fő kutatási területe a görög, római irodalom és történelem, de foglalkozott a dél-orosz sztyeppe, a Kárpát-medence és a Balkán népeinek történetével is.

Olajos Terézia

(1941–2018)

történész, klasszika-filológus

Fő kutatási területe a késő császárkori latin és kora bizánci irodalom története, a 6–7. századi Bizánc története, illetve a 9–10. századi magyarság történetének bizánci forrásai voltak.

Makk Ferenc

(1940–2018)

történész, klasszika-filológus

Fő kutatási területe a középkori magyar történelem forrásainak tanulmányozása, az Árpád-kori magyar–bizánci kapcsolatok története és a középkori Magyarország külpolitikájának alakulása.

Tovább olvasom

A bizánci és görög források kutatója.

1945-től Szegeden működött: 1957-ig az Ókori Történeti Tanszék, 1957–1988 között a Klasszika-Filológiai Tanszék vezetője volt. Számos kiváló tanítványa között Kristó Gyula, Makk Ferenc, Olajos Terézia szerepel, közülük kerültek ki az MTA Medievisztikai Csoport vezetői. A két háború közötti tudósnemzedék egyik utolsó képviselője volt: saját elmondása szerint gyakran játszott teniszpartikat Szent-Györgyi Alberttel.

Tovább olvasom

A 9–10. századi magyarság történetének bizánci forrásait kutatta.

1975-től 1983-ig a JATE Történeti Segédtudományok Tanszéki Csoport tudományos munkatársa, később a Történeti Segédtudományok Tanszék, a Bizantinológiai és Középlatin Filológiai Tanszéki Csoport docense (1983–1997), tanszékvezető (1988–1991). 1991-től 2005-ig külső munkatársa, magyarországi referense volt az egyik legjelentősebb bizantinológiai szakfolyóiratnak, a Byzantinische Zeitschriftnek.

Tovább olvasom

1966-tól 52 éven át a szegedi egyetem oktatója.

1983-ig Szádeczky-Kardoss Samu irányítása alatt a Klasszika-Filológiai Tanszék munkatársa, kutatómunkájában ugyanakkor – a Kristó Gyulához fűződő munkakapcsolatából eredően – korán megjelent a középkori magyar történelem forrásainak tanulmányozása és kérdéseinek kutatása. A Kristó Gyulától átvett történeti segédtudományi munkacsoportot 1984-ben önálló tanszékké szervezte. Középkorászként főként az Árpád-kori magyar–bizánci kapcsolatok történetét és a középkori Magyarország külpolitikájának alakulását kutatta.

A Szádeczky-Kardoss Samu terem

Olajos Terézia könyvei a Klebelsberg Könyvtárban

Beszélgetés Makk Ferenccel

Priszkosz rétor Az 5. században élt bizánci történetíró onogurként említi a kelet-európai török-szkíta népeket. Than Mór "Attila lakomája" c. festményén jobb oldalt, fehér ruhában látható.

Oldd meg a feladatot!

A Makk Ferenccel készült videó alapján válaszold meg: hol folytattak kalandozó hadjáratokat a honfoglaló magyarok!

Latin források

A finnugor népekre vonatkozó ókori latin források szűkszavúak, főként görög szerzők munkáinak kivonatai. A szegedi munkacsoportban Maróti Egon és Lakatos Pál kutatta őket. A közel kétszáz középkori latin forrás kútfőértéke is változó. A nyugati latin szövegeket többnyire egymás átvételei, és a magyarországi irodalom első termékei is csaknem kétszáz éves távolságra vannak a magyarok honfoglalásától. Az előbbieket Karácsonyi Béla és Szegfű László, az utóbbiakat Kristó Gyula tanulmányozta. A szkíta-magyar hagyományt népszerűsítő humanista irodalom elemzése Kulcsár Péter nevéhez fűződik.

Karácsonyi Béla

(1919–1995)

történész, könyvtárigazgató

1950–1972 között a szegedi egyetemen a Középkori Magyar Történeti Tanszék docense, számos középiskolai tankönyv és egyetemi jegyzet szerzője. Sajtó alá rendezte Gellért püspök latin nyelvű elmélkedését.

Szegfű László

(1942)

történész

Fő kutatási területe a magyar őstörténet és annak szellemi hagyatéka, az Árpád-kori magyar történet, illetve a népi kultúra és deákműveltség kérdése a Mohács előtti Magyarországon. Sajtó alá rendezte Gellért püspök latin nyelvű elmélkedését.

Kulcsár Péter

(1940–2018)

irodalomtörténész, könyvtárigazgató

Történeti, irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányokkal, a humanizmus, a történetírás és a textológia problémáival foglalkozott, fő kutatási területe a Hunyadi- és a Jagelló-kor.

Maróti Egon

(1927–2012)

ókortörténész, klasszika-filológus

1970–1992 között a szegedi József Attila Tudományegyetemen az Ókortörténeti Tanszéket vezette. Fő kutatási területe a római gazdaság- és társadalomtörténet, latin filológia és a görög epigráfia volt.

Lakatos Pál

(1927–1994)

régész, klasszika-filológus

1964–1987 között a szegedi egyetem Klasszika-Filológiai Tanszékének adjunktusa. Szakterülete Pannonia története és a magyar kora-középkor kutatása volt.

Kattints a nyílra a lapozáshoz!

Középkori krónikáink Kulcsár Péter számos krónikarészletet fordított le, melyek közül az egyik legfontosabb az elveszett őskrónikára épülő Képes Krónika (1358).

Oldd meg a feladatot!

Ki a Képes Krónika feltételezett szerzője?

Keleti források

A glagolita és cirill betűs szláv forrásokat Ferincz István, a mohamedán és szír – főként a 10. századból származó – szövegeket Iványi Tamás elemezte. Bár a magyar őstörténetnek közvetlen örmény és grúz forrásai nincsenek, a kaukázusi népekre vonatkozó adatait Schütz Ödön, illetve Bíró Margit foglalta össze. A török és mongol szövegeket – köztük a türk rovásírásos emlékeket – Róna-Tas András tanulmányozta, míg a kínai források sztyeppetörténeti összefüggéseire Ecsedy Ildikó hívta fel a figyelmet. Ez utóbbiak azért fontosak, mert olykor Európa határáig, a Kaukázusig, illetve a Volgáig követték az eseményeket.

Ferincz István

(1942)

szlavista filológus

1999–2007 között a Szegedi Tudományegyetem Szláv Intézetének vezetője. Kutatási területe a magyar őstörténetet érintő szláv források, a szláv időszámítás, a magyar-szláv kapcsolatok, illetve a magyarral rokonnépek kultúrtörténete.

Schütz Ödön

(1916–1999)

armenológus

Érdeklődési területe a nyelvészettől a történettudományon keresztül a keletkutatásig ívelt. Fő kutatási területe a turkológia, az armenisztika és a magyar–örmény kapcsolatrendszer, illetve Belső-Ázsia és Kelet-Európa mongol korszaka volt.

Ecsedy Ildikó

(1938–2004)

nyelvész, sinológus

1987-től az ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszékének és Belső-ázsiai Tanszékének oktatója, sinológus. 1990 szeptemberétől az ELTE BTK címzetes egyetemi tanáraként működött. Elsősorban a magyar őstörténetre, ill. a sztyeppei nomád türk népek történetére vonatkozó kínai forrásokat vizsgálta.

Iványi Tamás

(1944)

orientalista

Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Sémi Filológiai és Arab Tanszékének oktatója.

Kattints a nyílra a lapozáshoz!

Egy kínai történetíró ... ...szerint a "hsziungnuk" (talán a hunok) "főleg lovat, marhát és juhot tartanak. (...) Hosszú távú fegyverként az íjat és a nyilat, közelharcra a kardot és a dárdát használják.”

Oldd meg a feladatot!

Nézd meg a videót! Mi jellemezte a sztyeppei kultúrát?

Nyelvtudomány

Uráli, ősmagyar és szláv nyelvtörténet

A magyar és a vele rokon nyelvek egy sok ezer évvel ezelőtt beszélt közös ősnyelvnek, az uráli alapnyelvnek a leszármazottai. A nyelvcsalád vizsgálatát – melynek hagyományos elnevezése sokáig a finnugor volt – Janurik Tamás végezte el. Az ősmagyar kor az ugor kor végétől (kb. az i. e. 5. század) a 9. század végéig, tehát a honfoglalásig terjed. Írásbeli emlékek nem maradtak fenn, így a nyelvi kor sajátosságaira az ómagyar korszak nyelvi anyagának visszamutató vallomásai alapján tudunk következtetni. Az ősmagyar kor – írásbeli emlékeket nélkülöző – nyelvtörténetével Nyíri Antal, Korenchy Éva, Róna-Tas András és Velcsov Mártonné, a magyar-szláv nyelvi kapcsolatokkal H. Tóth Imre foglalkozott.

Janurik Tamás

(1938)

nyelvész

1978-tól 1986-ig a szegedi Finnugor Tanszék adjunktusa volt. 1992-től a pécsi Janus Pannonius Egyetemen magyar nyelvtörténeti és finnugor nyelvészeti tantárgyakat oktatott. 1997-től a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanáraként, 2000-től főigazgatójaként működött.

Nyíri Antal

(1907–2000)

nyelvész

A magyar nyelvtörténet kiemelkedő kutatója, egyetemi jegyzetek és nyelvjárástani tanulmányok mellett fő műve A Müncheni-kódex 1466-ból című szövegkritikai kiadvány. Mint a Finnugor Társaság tagja komoly szerepet vállalt a Szegedi Őstörténeti Munkaközösség nyelvtudományi kutatócsoportjában.

Velcsov Mártonné

(1929)

nyelvész

1953-tól 1986-ig a szegedi egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékén oktatott. 1971-ben a nyelvtudományok kandidátusa, 1982-től tanszékvezető. Elsősorban magyar leíró és történeti szófajtannal, alaktannal és szótörténettel foglalkozott.

Korenchy Éva

(1943–1980)

nyelvész

1977-től a szegedi egyetemen finnugor nyelvészettel, elsősorban zürjén nyelvvel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a finnugor nyelvek iráni nyelvi kapcsolatainak feltárása terén.

H. Tóth Imre

(1932–2014)

nyelvész

1961-től a szegedi egyetem Bölcsészettudományi Karának Szláv Intézetében tanított. Kutatási területe az ószláv nyelv emlékei, Cirill és Metód élete, tevékenysége, a magyar-szláv kapcsolattörténet.

Kattints a nyílra a lapozáshoz!

Finnugor nyelvek A magyar nyelvet a finnugor nyelvcsalád ugor ágába sorolják. A legközelebbi nyelvrokonaink a manysik (vogulok) és a hantik (osztyákok). A bal oldali ábrán a finnugor nyelvek elterjedését látod.

Oldd meg a feladatot!

Sorolj fel ősi finnugor szavakat! Segítségül kattints az ikonra!

Régészet, archeozoológia és antropológia

Az írott és nyelvi források mellett fontos szerepe van a közvetett forrásoknak. A magyar őstörténet ugyanis csak a régészet, az antropológia, a néprajz stb. által vizsgált tényekből, illetve az írásos források tanulságaiból együttesen rekonstruálható. A régész, az antropológus ugyanakkor nemcsak csontokat és tárgyakat ás ki, nemcsak sírokat és telepeket tár fel, hanem régészeti, néprajzi stb. kultúrákban foglalja össze az akkori élet rendjét, tárgyait és túlvilági képzeteit. A Magyar Őstörténeti Munkaközösség programjában az őshazakutatás régészeti eredményeit Kürti Béla és Bálint Csanád ismertette, míg Matolcsi János az archeozoológia, azaz az állattartás és -tenyésztés, Lipták Pál pedig az antropológia tanulságait foglalta össze.

Bálint Csanád

(1943)

régész

Elsősorban a Kárpát-medence kora-középkor régészetével és a 6–10. századi sztyeppei népek kínai, iráni és bizánci kapcsolatrendszerével foglalkozott. Szélesebb ismeretséget a nagyszentmiklósi kincs kutatási eredményeinek feldolgozásával kapcsolatban szerzett.

Kürti Béla

régész, muzeológus

1972 óta a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa. Számos régészeti feltáráson dolgozott ásatásvezetőként: ő rendezte a legendás Az avarok kincsei című tárlatot, amelyet Moszkvában, Frankfurtban, Párizsban, Bécsben és Nürnbergben is láthatott a nagyközönség.

Matolcsi János

(1923–1983)

archeozoológus

Kutatási területe az oszteológiai háziállatkutatás volt, de foglalkozott a magyarság állattenyésztésének történetével is. A Szegedi Őstörténeti Munkaközösség eredményeit archeozoológiai összefoglalójával gazdagította.

Lipták Pál

(1914–2000)

antropológus

1960–1980 között a szegedi egyetem Antropológiai Tanszékének vezetője, az első magyar nyelvű antropológiai tankönyv szerzője. Az antropológiai jellemzők alapján a honfoglaló magyarok három csoportját (ugor-magyarok, török-magyarok, Kárpát-medencei komponenst mutatók) különítette el.

Kattints a nyílra a lapozáshoz!

Nagyszentmiklósi kincs 1799-ben találták a Temes megyei Nagyszentmiklós határában. A kincs 23 aranyedényből áll, ezek összsúlya csaknem 10 kg. Eredete máig kétséges, ugyanis az edények többsége nem egyazon időben és műhelyben készült. Valószínűleg az avar fejedelmi kincstár része lehetett és a kaganátus végnapjaiban rejthették el. 1799. október 1-jén I. Ferenc magyar király intézkedésének eredményeként a bécsi Császári és Királyi Régiségtárba került.

Oldd meg a feladatot!

Nézd meg a kincsről készült videót! Mire használhatták a jobb oldalon látható tárgyat?

Vidd az egeredet a kép fölé!

Néprajztudomány

A néprajz egyrészt az ősi magyar hagyományt, másrészt a rokon népek kultúráját – főként monda- és zenevilágát – tanulmányozza. Ez utóbbival, tehát az uráli népek néprajzával Csepregi Márta, a magyar népi kultúra honfoglalás kori elemeivel Kósa László és Katona Imre foglalkozott. A kutatócsoport munkáját Róna-Tas András irányította.

Csepregi Márta

(1950)

néprajzkutató, nyelvész

Fő kutatási területe a finnugor nyelvészet, az obi-ugor folklór és az etnolingvisztika. 1974-től a szegedi egyetem Finnugor Tanszékének oktatója, majd az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatója volt. 1979-től az ELTE Finnugor Tanszékén tanít.

Kósa László

(1942)

néprajzkutató, történész

Kutatási területe a 19–20. század művelődéstörténete, az egyházak és a társadalom kapcsolata. 1998–2007 között az MTA levelező tagja, 2007 óta rendes tagja.

Katona Imre

(1921–2001)

néprajzkutató, történész

A folklór köréből a népdal- és népmeseszövegek vizsgálatával foglalkozott. Számos magyar népmesegyűjteményt tett közzé.

Manysi népzene A manysik (másképpen vogulok) Nyugat-Szibériában, az Urál-hegység keleti lejtőin, a Tyumenyi területhez tartozó Hanti- és Manysiföldön élő népcsoport. A hantik (másképpen osztjákok) mellett a magyarok legközelebbi nyelvrokonai.

Oldd meg a feladatot!

Hallgass bele a manysik ún. "sangkvyltap"-on, azaz ősi öthúros hangszeren előadott népzenéjébe!

Kérdések és feladatok

A közismert memória-játékban László Gyula (1910–1998) történésznek a honfoglaló magyarokról készült rajzait kell párosítani.