Szegedi Őstörténeti Munkaközösség
Történészek hálózatban
Bevezető
Az 1970-es években Szegeden több tucat szakember fogott össze, hogy a magyar őstörténet-kutatást új alapokra helyezze. Ebben a tananyagban ezt a Szegedi Őstörténeti Munkaközösség néven ismert kutatóhálózatot mutatjuk be. De előtte tekintsük át röviden a magyar őstörténetet!
Kis magyar őstörténet
A finnugor népek őshazája az Urál hegység és az Ob folyó menti erdős, mocsaras vidékre tehető. A nyelvészet tanúsága szerint e népek halász-vadász életmódot folytattak. Az erdőlakók egy része nyugat felé húzódott egészen a Skandináv-félszigetig. Ezek a csoportok alkották a későbbiekben a nyelvcsaládunk finnugor részét.
A nyugat-szibériai sztyeppe nomádjaitól az ugorok déli csoportjai fokozatosan átvették a nomád állattartás módszereit, ami az ugorok szétválásához vezetett (kb. i. e. 1000–500 körül). A déli, nomáddá vált ugorságból ekkor kezdődött meg a magyarság kialakulása.
A sztyeppére kerülő ősmagyarság a török eredetű népekkel kapcsolatot tartva i. e. 500 körül megkezdte vándorlását a Kárpát-medence irányába. A török környezet anyagi műveltségét átvették, de finnugor nyelvüket nagyrészt megőrizték.
A török hatást mutatják a mezőgazdaságra és a törzsi szervezet fejlődésére utaló szavaink. A nyelvészek 300 és 500 közé teszik azon honfoglalás előtti török kölcsönszavak számát, melyek a mai napig fennmaradtak a magyarban.
Baskíria
Feltehetően i. sz. 500-ra a nomád népvándorlások egyike átsodorta őseinket a Volga és a Káma vidékre. Ezt a területet ma az ott élő tatár népről Baskíriának nevezik. A magyar törzsek baskíriai jelenlétét a 6–7. században a permi nyelvhatás igazolja. Írásos emlékek bizonyítják, hogy Baskíriában még a 9. században is magyar törzsek éltek.
Levédia
Feltehetőleg Baskíriából a Volga és a Don vidékére vándoroltak őseink, mely területet Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár Levédiának nevezett írásaiban. Levédiában a magyarok a Kazár Birodalom vazallusai lettek a 8. században. A kazároktól vették át a kettős fejedelemség intézményét és a mezőgazdasági ismereteket. Feltehetőleg kazár eredetű a rovásírásunk, amely a székelység körében a középkor folyamán is fennmaradt.
Etelköz
A magyarok a 9. század első felében a Levédiától nyugatra található Etelközbe (Folyók köze), a Don és a Duna által határolt sztyeppékre húzódtak. Kiváltak a Kazár Birodalomból, és ekkor csatlakozott hozzájuk a kabarok három törzse (a birodalmat szintén elhagyó türk törzsek), akikből a nyolcadik törzset szervezték. A kabarok, mint az általában a nomádoknál szokásos volt, segédhadként küzdöttek a magyarok mellett. Etelközben került sor a törzsszövetség megerősítésére, a vérszerződésre, ami jelentősen megnövelte a magyarság erejét.
Honfoglalás
895-ben Árpád vezér vezetésével a magyarok többsége a Vereckei-hágón keresztül benyomult a Kárpát-medence keleti területeire. 900-ban a kalandozásból visszatért magyarok a nyugati medencét is uralmuk alá vették.
Kitekintés
Képzőművészet, film, irodalom
A magyarság korai története számos képzőművészünket ihlette meg. Székely Bertalan (1835–1910) a vérszerződés mondáját elevenítette meg nagyszabású freskóján, Munkácsy Mihály (1844–1900) Honfoglalás című tablója pedig az épülő Országház számára készült. A legismertebb ilyen tárgyú képzőművészeti alkotás azonban Feszty Árpád (1856–1914) A magyarok bejövetele című körképe.
Oldd meg a feladatot!
Nézd meg a körképről készült videót és nevezd meg a hat jelenetet!
A magyar filmművészet még adós a magyar történelem korai szakaszának feldolgozásával. Mindmáig az egyetlen ilyen kísérlet az 1996-ban bemutatott Honfoglalás című film.
Oldd meg a feladatot!
A filmet számos kritika érte, többek közt az anakronisztikus kellékek előfordulása miatt (például zománcozott üst, akácfa). Találsz-e még hasonlókat a filmben?
A magyar nép ősi története a nemzeti romantika idején lesz a szépirodalom kedvelt motívuma. Az első magyar regénynek, Dugonics András (1740–1818) Etelka című művének is a honfoglalás naiv ábrázolása áll a középpontjában. Gárdonyi Géza (1863–1922) A láthatatlan ember című történelmi regénye ugyancsak a hun-magyar rokonság elméletére épül. Újabban Benkő László (1952) – a korszerű tudományos eredményeket is figyelembe véve – nagyszabású trilógiában (Honfoglalás) dolgozta fel a honfoglalás történetét.
Forrás: http://mek.oszk.hu/00600/00662/
Oldd meg a feladatot!
Sorolj fel néhány eredetmondát, amely a középkori krónikákban hagyományozódott!
Idővonal
Az alábbi idővonal szerkezetéből jól látható, hogy az írásos történelmi források – például muszlim földrajzi írók, bizánci császárok beszámolói – megjelenésével egyre több információ áll rendelkezésünkre a különböző névvel (szkíta, türk, szabir, onogur, hun, avar) illetett magyarok korai történetéről.
Kérdések és feladatok