Szegedi sebészek hálózatban
Orvosok hálózatban
Tartalmunkból
Kulka Frigyes és a mellkassebészet
Kulka Frigyes
„a lét értelme, öröme az, hogy mások hasznára lehetek”
Kulka Frigyes orvos, mellkassebész, tüdőgyógyász, az orvostudományok doktora, egyetemi tanár. 1925. január 31-én született a felvidéki Ipolyságon (ma Szlovákiához tartozik). Bár családját elveszítette a holokauszt során, ő maga szerencsére megmenekült. Ekkor határozta el, hogy az emberek javát akarja szolgálni. 1945-ben került a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájára.
Orvostudományi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte 1945-1950 közt. 1950-ben avatták orvosdoktorrá. Első munkahelye az Országos Korányi TBC Szanatóriumban volt, 1950-1959 közt.
Szakorvosi vizsgákat tett tüdőgyógyászatból (1953), sebészetből (1955), tüdősebészetből (1959). Kutatási területe a mellkassebészet, tüdőgyógyászat. Tudományos eredményeit magyar, angol és német nyelven publikálta.
„Ez a mi ars poétikánk. Ha gyógyítunk, akkor mindenről megfeledkezünk, akkor is, ha ez nagyon nehéz” - mondta.
Petri Gábornak feltűnt a tehetséges fiatal orvos és Szegedre csábította. Rögtön docensként kezdte a munkáját, ugyanis Szegeden egyáltalán nem volt tapasztalt mellkas-, és tüdősebész. Kulka Frigyes nagy energiával kezdett bele a szegedi melkassebészet fejlesztésébe. Korát messze megelőzve ő teremtette meg a hazai tüdőtranszplantáció alapjait is.
Az utolsó mondattal kezdd
– mondogatta a professzor a hozzá kéréssel, kérdéssel fordulókhoz, mert két műtét közt nem volt ideje a köntörfalazásokra.
Petri Gábor
Forrás: Tankönyvtár.hu
Az életrajzíró L. Horváth Katalin írta róla, hogy bár kiváló tüdőspecialista és melkassebész volt, jellemző volt rá az a “kulkai” szemlélet, miszerint nem lehet szervekre szabdalni az emberi testet. Arról nem is beszélve, hogy lélek is tartozik hozzá. Kulka már a szegedi éveiben is egységes egésznek látta az embert, vallotta, hogy az embert kell gyógyítani, nem a betegségét. A specialistáknak össze kell dugniuk a fejüket, és együtt, közösen kell megoldaniuk a betegek problémáit.
Gondoltad volna?
Kulka Frigyes az ismert színész, Kulka János édesapja.
Eredetileg Kulka Frigyes is színész szeretett volna lenni, de anyja kérésére és a holokauszt borzalmai után inkább az embereken akart segíteni. Lánya, Kulka Janina is követte őt az orvosi hivatásban. Elismert rákkutató lett.
Rendkívül fontosnak tartotta a szakmai továbbképzést. Amikor még fal szelte ketté Európát, és sokkal nehezebben lehetett külföldi szakirodalomhoz jutni, Kulka azt is beszerezte a klinikáinak. Tüdőtranszplantációval kapcsolatos könyveket hozatott Amerikából, bár még a gyakorlati megvalósítás lehetősége váratott magára.
Óriási kapcsolati tőkéje volt, amit úgy kamatoztatott, hogy a szakmai szempontból legjobb helyekre szerzett ösztöndíjakat a kollégáinak, tanítványainak. Ahogyan nagy elődje és professzortársa, Petri Gábor, maga is szorgalmazta, hogy a kollégák lássanak világot, tanuljanak, és ő is mindenkinek segített ösztöndíjhoz jutni. Úgy tartották, hogy az összes specialitást ott kell megtanulni, ahol azt a világon a legjobban művelik. Ez azért volt roppant fontos, mert aztán a tanultakat rögtön be is építették a gyakorlatba, a napi rutinba. Éppen ezért Szeged sok tekintetben előrébb tartott Budapestnél.
Vallotta, hogy az egyetemi klinikákon helyt kell állni az egyetemi hallgatók oktatásában, képzésében, a betegek gyógyításában, lépést kell tartani az új eredményekkel továbbá hozzá kell járulni az orvostudomány új eredményeihez. Maga is mindezeknek eleget tett, emellett több éven át, 1972-78 közt ellátta a klinikai rektorhelyettesi teendőket is.
Egyetemi oktatóként soha nem kellett jelenléti listát vezetnie az előadásain, mert mindig telt ház volt rajtuk. A hallgatók felírták, sőt az egyetemi újságba ki is nyomtatták a legjobb mondásait, szokatlan módszereit, például amikor a jó válaszokért egy forintot fizetett nekik.
Gondoltad volna?
Kulka Frigyes a koreai háború idején két alkalommal is dolgozott önkéntesként az észak-koreai "Magyar Kórházban" elmondhatatlan körülmények közt, egy földbunkerben, miközben kerékpárral hajtott dinamóról kaptak áramot a műszerek működtetéséhez. Önként jelentkezett a veszélyes kiküldetésekre, mert különben főnökei egy unalmas irodai posztot bíztak volna rá.
Ajánlott rádióinterjú
Interjú Kulka Frigyes kollégáival
Gondoltad volna?
Kollégái visszaemlékezési szerint Kulka Frigyes minden hajnalban, még a szokásos vizit előtt végigszaladt az osztályon és szemre kiszúrta a kritikus állapotú betegeket. Kiváló diagnoszta lévén semmi nem maradt rejtve előle. Aztán természetesen figyelte, vajon beosztottjai is felfedezik-e a nem megfelelően gyógyuló betegeket.
Állandóan azon törte a fejét, hogyan lehetnének még biztonságosabbak és kíméletesebbek a műtétek, még jobb az orvosi ellátás. Sok egykori kollégája mesélte, hogy gyakran a műtőasztalnál, a betegre szabva talált ki új sebészi megoldásokat.
A tüdőrák műtéti kezelésében a kortársak és kollégák beszámolója szerint utánozhatatlan technikája volt.
Ajánlott videó
Interjú Kulka Frigyessel
Ajánlott olvasmány
Canjavec Judit: „Az utolsó mondattal kezdd!” – című cikke
Kulka professzor pályájának csúcsára nem Szegeden jutott. 1986. július 1-jétől haláláig (1989. szeptember 23.) a SZOTE rektora volt. Elsősorban a daganatos mellkassebészettel foglalkozott, e témakörben mintegy 170 közleménye jelent meg magyar, angol és német nyelven. A Nemzetközi Sebészeti Kollégiumban Magyarország képviselője, a Magyar Sebész Társaság és az Európai Sebésztársaság elnöke volt. Elnöki tisztséget töltött be az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Orvostechnikai Bizottságában és az Országos Sebészeti Kollégiumában is. Szerkesztette az Orvostudomány Aktuális Kérdései című könyvsorozatot, és az Orvosképzés című szakfolyóiratot.
Bár tudatában volt súlyos betegségének, utolsó pillanatáig dolgozott a betegeiért.
Gondoltad volna?
Bár vezető sebész volt, Kulka Frigyes minden kollégájának, minden nővérnek tudta a születésnapját. Mindenkit felköszöntött egy apró ajándékkal és ezt sosem felejtette el.
Hallgatóit úgy ösztönözte, hogy a jó válaszokért egy forintot fizetett nekik (ez akkoriban nem volt olyan kis summa).
Szathmáry Gyöngyi szobrászművész Kulka Frigyesről készült szoborportréja hányatott sorsot élt meg, akárcsak maga a modell. Elkészülte után volt ledöntve, elfeledve sárba süllyedve. Majd egy szoborparkba került, utána egy vízzel elárasztott pincében kis híján megfeledkeztek róla, mígnem teljesen véletlenül észre vette egy volt Kulka-tanítvány, aki tisztában volt mestere korszakos jelentőségével, és vette a bátorságot megkérdezni a főnökétől, mit művelnek a szoborral. Így menekült meg az enyészettől és került méltó helyére a a szegedi Sebészeti Klinika előcsarnokába.
A Mellkassebészeti Osztály megalapítása
A tüdősebészet tulajdonképpen csak akkor indult el Szegeden, amikor Petri Gábor először profi szakembert csábított el a tervezett tüdősebészeti részleg élére. Ugyanis mellkas megnyitással járó tüdőműtétek szakemberhiány miatt ekkor még nem voltak Szegeden.
A mellkas- és tüdősebészet megszervezését a szintén Petri által Budapestről Szegedre lehívott Kulka Frigyes kezdte.
A Mellkassebészeti Osztály 1961. április 1-jén nyílt meg. Kulka Frigyes létrehozta az általános mellkassebészet irányában bővülő részleget, és kinevelte utódját, Troján Imrét, aki 1980-ban vette át az irányítást. Országos szintű és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező osztály szerveződött, és gyorsan elindult a minimálisan invazív technika is.
Vissza
az előző oldalra
A folytatásban:
Karácsonyi Sándor időszaka