Ami még Klebelsberget illeti
Klebelsberg Kuno gazdag életútja, szerteágazó tevékenysége számtalan kulturális és sportintézmény, illetve épület létrehozását eredményezte. Köztük olyanokat, amelyeket első pillantásra nem is kötünk össze az ő nevével, ugyanakkor létrejöttükben, alapításukban és működésükben elévülhetetlen érdemei voltak. Ezen az oldalon a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük össze és mutatjuk be ezeket röviden.
Tudtad, hogy mindez valamilyen formában Klebelsberg Kuno nevéhez kötődik?
- Összes
- kultúra
- sport
- tudomány
Magyar Királyi Testnevelési Főiskola
Az intézményt Klebelsberg Kuno kultuszminiszter alapította, s 1925-ben Magyar Királyi Testnevelési Főiskola néven nyitották meg. A hozzá tartozó sportlétesítmények kiépítésével Európa egyik legjobban felszerelt ilyen jellegű intézményévé vált.
Margitszigeti Sportuszoda (Nemzeti Sportuszoda)
Klebelsberg Kuno szívügyének tekintette az uszoda megépítését. A Nemzeti Sportuszodára kiírt pályázatot Hajós Alfréd nyerte el 1929-ben. Az intézményt 1930. december 7-én avatták fel. Az átadó ünnepségen beszédet mondott, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, Sipőcz Jenő polgármester és Rakoszky Iván, a Fővárosi Közmunkatanács elnöke.
Magyar Olimpiai Bizottság
1928. január 1-jétől a MOB önállóságát Klebelsberg Kuno kultuszminiszter strukturális átalakításként megszünteti, beolvasztja az Országos Testnevelési Tanács (OTT) szakapparátusává, s társadalmi jellegű egyesületként, az OTT egyik szervezeteként működik tovább.
Testnevelési Érem alapítása
Klebelsberg kultuszminiszter alapította 1931-ben az első magyar állami sportkitüntetést, a Testnevelési Érmet, melyet a legkiemelkedőbb sportolóknak ítéltek oda. A képen Toldi Miklós érdemérmek láthatóak, ez az 1936-ban alapított kitüntetés lett a Testnevelési Érem közvetlen utódja.
A Nemzeti Stadion építésének kezdeményezése és ügyének képviselete
Klebelsberg minisztersége alatt mindvégig támogatta, fontos ügynek tartotta és napirenden tartotta a Nemzeti Stadion építését. A Stadion ügye az 1920-as évek végén már-már felgyorsulni látszott, tervek készültek, helyszínt kerestek, ám a Nemzeti Stadion építése a gazdasági válság, majd annak kormányzati következményei miatt minisztersége alatt nem valósult meg, s majd csak a 2. világháború után kerül rá sor.
Testnevelés című folyóirat elindítása
Klebelsberg sportpolitikájának eredményeként 1928-ban indult el a Testnevelés című folyóirat Szukováthy Imrének, a Testnevelési Főiskola igazgatójának a főszerkesztésében. 1944-ig jelent meg az Országos Testnevelési Tanács szakközlönyeként.
Városligeti Műjégpálya
A Budapesti Korcsolyázó Egylet városligeti műjégpályájáját a kormányzó és Klebelsberg jelenlétében 1926. november 27-én nyitották meg. Az intézmény elődjét 1870. január 29-én adták át, ám annak állapota az eltelt évtizedek alatt leromlott, így szükség volt felújítására, épületének felhúzására és átadására. A korcsolyapálya tömeg- és versenysportra egyaránt alkalmas volt. 1926-ban Európa legnagyobb szabadtéri műjégpályája volt.
Tihanyi Biológiai Kutatóintézet
A Tihanyi Biológiai Kutatóintézet alapkőletétele 1926. augusztus 25-én volt, a kész épületet Klebelsberg Kuno 1927. szeptember 5-én adta át. A kultuszminiszter kiemelten támogatta a korszerű természettudományi kutatásokat, ezen belül a Balaton és környékének vizsgálatát.
Svábhegyi Csillagvizsgáló
Az 1922-1926-os Nemzetgyűlés alkalmával a Kultuszminisztérium az Óbudán épülő csillagvizsgáló számára 472.000 pengőt különített el. Az obszervatórium Konkoly-Thege Miklós trianoni békeszerződés miatt elcsatolt, eredetileg Ógyallán létesített csillagvizsgálóját helyettesítte, melynek híres távcsővét a békeszerződés után mentettek át Magyarországra és 1921-ben helyeztek el a svábhegyi kutatóközpontban.
II. Szegedi Országos Bélyegkiállítás
Az 1929. május 9-12. között Szegeden megrendezett II. Országos Bélyegkiállításnak Klebelsberg Kuno volt a fővédnöke. A kiállítást a Kultúrpalotában (ma Móra Ferenc Múzeum) rendezték meg, az esemény célja a városi bélyeggyűjtemény fejlesztése és a bélyeggyűjtés népszerűsítése volt.
Ünnepi Könyvhét
A “próba” könyvhetet Supka Géza javaslatára 1928-ban tartották. Ennek sikerén felbuzdulva 1929-ben megrendezték az első ünnepi hetet, melyet Klebelsberg Kuno május 13-án nyitott meg Budapesten az Akadémia nagytermében. A kultuszminiszter megnyitójában a következőket mondta: “Konzervatív ember vagyok, de elítélnék minden kultuszminisztert, aki a konzervatív felfogása érdekében korlátozni akarná az irodalom szabadságát.”
A kép forrása: Arcanum Digitális Tudástár
Hivatalos gyorsírás
Klebelsberg Kuno közreműködésével 1927-ben Magyarországon hivatalos egységes gyorsírást vezettek be, valamint elindították a középiskolai gyors- és gépírásoktatást. A kultuszminiszter “újjászervezte a Gyorsírás- Szépírás- és Gépírástanítókat Vizsgáló Országos Bizottságot és felállította az Irodai Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottságot”. A gyorsírók hálájuk jeléül 1929-ben meghirdették az évente megrendezésre kerülő versenyüket, amelynek fődíja a Klebelsberg Kuno Gróf Vándordíj volt.
Magyar Művészeti Sorsjáték
„A mai súlyos gazdasági időkben a társadalom magyar művészeti tárgyak vásárlását előmozdító sorsjátékkal siet a művészek helyzetének enyhítésére.” (Kertész K. Róbert) Az 1932-ben megalakult Művészeti Sorsjáték Bizottság elnöke Klebelsberg Kuno volt. 1932. április 22-én 326 nyereménytárgyat sorsoltak ki Budapesten a Nemzeti Szalonban. A művészeket segítő kezdeményezés Klebelsberg halála után is folytatódott. A Nemzeti Szalon 1933-as katalógusa a Sorsjáték nyereményeiről.
Orvosképzés, Orvosi Hetilap, Magyar Orvosi Archívum
Az I. világháborút követő években nemcsak az orvosok képzése, hanem magas színvonalú tudományos szakfolyóirataik megjelenése is veszélybe került. A megújuláshoz szükséges anyagi támogatást az előfizetők és a kultusztárcát vezető Klebelsberg Kuno biztosította. Ennek eredményeként 1924-től megteremtődött a három orvosi folyóirat megjelenéséhez szükséges pénzügyi háttér.
Napkelet
Klebelsberg Kuno támogatásával, a Nyugat ellensúlyozására indult meg Tormay Cécile alapításában a Napkelet című folyóirat. Előfizetői a magyar arisztokrácia és a keresztény középosztály tagjai voltak. A szépirodalmi és művészeti újság 1940-ben szűnt meg. Schöpflin Aladár a Nyugat 1940/10. számában búcsúztatta a megszűnt folyóiratot.
Szegedi Szabadtéri Játékok
Az 1920-as években Szegeden Juhász Gyula és Hont Ferenc szorgalmazták a szabadtéri előadások létrejöttét. Klebelsberg Kuno 1929-ben a Pesti Naplóban írt vezércikkében kiemeli, hogy a szabadtéri színház az idegenforgalomra is jótékony hatással lehet.
“Most építjük a szegedi fogadalmi templom körül az egyetem árkádos terét. Talán majd itt lehet a salzburgi dóm előtt folyt játékok mintájára népies és művészi passiójátékokat rendezni.” 1931. július 13-án Klebelsberg javaslatára a budapesti Nemzeti Színház színészei Hevesi Sándor rendezésében a Magyar passió című előadással indították el a Szegedi Szabadtéri Játékokat.
Készült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében 2021-ben
Farkas Katalin, Hernek István, dr. Laczkó Sándor, Muzs Krisztina, Teutsch Ágota
© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára – Minden jog fenntartva.