2021
Surányi-Unger Tivadar
- 1929–1940 -
- közgazdász
- gazdaságtörténész
- gazdaságpolitikai szakértő
„Surányi-Unger Tivadar azon kevesek közé tartozott, akik a második világháborút megelőzően hozzájárultak a magyar közgazdaság-tudomány nemzetközi hírnevéhez.” (Hild, 2019, 140.)
Szinte világpolgárnak nevezhetjük, annyit utazott sokfelé a világban; s ehhez folyékonyan beszélt angolul, németül, franciául és olaszul. Már egyetemi tanulmányait is Grazban és Budapesten végezte, s 1919-ben a grazi egyetemen jog- és államtudományi, 1920-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiai doktori, 1921-ben a műegyetemen közgazdasági doktori képesítést szerzett. 1924-ben ügyvédi vizsgát is tett, majd praktizált is. 1925-ben a műegyetemen kezdődött oktatói pályafutása, majd 1926–1928 között a miskolci jogakadémia tanára volt. 1929-ben került Szegedre az egyetem Jog- és Államtudományi Karára a Statisztikai és Közgazdaságtani Tanszék vezetőjeként; 1936/1937-ben a Kar dékánjává is megválasztották. 1940-ben a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári visszaköltözésével Szegeden szüneteltették a jogi kar működését, így ő is más állás után nézett. 1940-től a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a Közgazdaságtan és Pénzügytan Tanszék tanára volt, majd 1944-ben családjával együtt áttelepült Ausztriába. A második világháborút követően már nem tért vissza Magyarországra. Sikeres külföldi pályafutása az Innsbrucki Egyetemen indult (1944–1946); 1946–1958 között az amerikai Syracuse Egyetemnek, 1958–1966-ig a göttingeni egyetemnek volt közgazdaságtan tanára, majd e két egyetemnek emeritus professzora. Nyugdíjas éveiben New Yorkban élt, s itt is hunyt el. Sírja Budapesten, a rákoskeresztúri Új Köztemetőben található.
„Tanítványai és kollégái őszinte, mindig megértésre törekvő emberként ismerték” – írta róla nekrológjában a göttingeni egyetem rektora (idézi Csikós-Nagy, 1994, 60.).
Miközben egy-egy egyetem kinevezett oktatója volt, számos helyre hívták vendégoktatóként. Ehhez és kutatói tanulmányútjaihoz többször elnyerte a Rockefeller Alapítvány ösztöndíját is. Kutatóként vagy vendégoktatóként megfordult pl. Bécsben, Genfben, Németország és az Egyesült Államok több egyetemén, de járt Japánban, Bombayben, Sanghajban, Ausztráliában vagy a Szovjetunióban is.
Írásaiban gazdaságtörténettel, a közgazdaságtan és filozófia határterületeivel, gazdaságpolitikai kutatásokkal, 1945 után pedig főként a társadalmi-gazdasági rendszerek összehasonlító vizsgálatával foglalkozott. Számos jelentős műve jelent meg ezekben a témákban. A szociális piacgazdaság elméletének egyik megalapozójaként is említik.
Akár minden korra érvényes lehet megállapítása az egyéni érdek hajhászásáról: „Az egyéni érdekek izgatott hajszájának nyomán a gazdasági életben is szánalmas gerinctelenség szokott lábra kapni. Máról holnapra meglepő pálfordulások következnek be, és sokan még az elvhűség utolsó maradványait is habozás nélkül dobják sutba, amikor arról van szó, hogy a bizonytalan viszonyok között jobban helyezkedjenek.” (A magyar gazdasági jólét útja, 12.; idézi Sipos Béla, 1997, 182.)
Válogatott könyvei
- A gazdasági válságok történetének vázlata 1920-ig. Szent István Társulat, Budapest, 1921. Arcanum Digitális Tudománytár: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Books_18_Gazdasagtortenet_5177_Gazdasagi_valsagok_tortenetenek_vazlata_1920-ig_xxxx/
- Philosophie in der Volkswirtschaftslehre: ein Beitrag zur Geschichte der Volkswirtschaftslehre, 1–2. Fischer, Jena, 1923.
- A gazdaságpolitika tudományos alapkérdései. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1927.
- Die Entwicklung der theoretischen Volkswirtschaftslehre in ersten Viertel des 20. Jahrhunderts. Fischer, Jena, 1927.
- Economics in the twentieth century: the history of its international development. Norton, New York, 1931.
- Weltwirschaftspolitik im Entstehen: Beiträge zur Lehre von den Gemeinbedürfnissen. Fischer, Jena, 1933.
- Budapest szerepe Magyarország gazdasági életében: 1925–1934, 1–2. Székesfőváros Statisztikai Hivatala, Budapest, 1936. Arcanum Digitális Tudománytár: http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BpStatKozlemenyek_085_3 ; https://adt.arcanum.com/hu/view/BpStatKozlemenyek_085_4/
- Magyar nemzetgazdaság és pénzügy. Gergely R. Könyvkereskedése, Budapest, 1936. Arcanum Digitális Tudománytár: https://adt.arcanum.com/hu/view/Books_18_Gazdasagtortenet_5199_Magyar_nemzetgazdasag_es_penzugy_xxxx/
- A magyar gazdasági jólét útja. Stádium Ny., Budapest, [1940].
- Comparative economic systems. Mc Graw-Hill, New York, 1952.
- Studien zum Wirtschaftswachstum Südosteuropas. Fischer, Jena, 1964.
- Wirtschaftstsphilosophie des 20. Jahrhunderts. Fischer, Jena, 1967.
- Economic philosophy of the twentieth century. Northern Illinois University Press, DeKalb, Ill., 1972.
Egy ideig gazdaságpolitikusként is tevékenykedett: részt vett több jogszabály előkészítésében, volt árkormánybiztos és a miniszterelnökség mellett működő Gazdaságtanulmányi Osztály vezetője.
Érdekesség
- Akadémiai tagsághoz ekkoriban tagok ajánlásával lehetett jutni. Őt pl. Heller Farkas és Laky Dezső ajánlották, ám akadémiai tagsága vett néhány fordulatot.
- Már 1932-ben javasolták a tagok sorába, ám ekkor eredménytelenül.
- A második kísérlet sikerrel járt, 1935-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába választották.
- április 23-án arra való hivatkozással, hogy külföldre távozott és 1944. október 15. óta nem adott hírt magáról, kizárták a tagok sorából.
- A kizárást kimondó határozatot 1991. június 7-én hatálytalanították, azaz ugyanakkor kizárt társaival együtt rehabilitálták.
- Több tudományos társulat vezető tisztségviselője volt. Néhány közülük:
- A Magyar Statisztikai Társaság alelnöke (1937–1944 ).
- Az amerikai Association for Comparative Economics egyik alapítója és elnökségi tagja.
- A göttingeni Institut zum Studium der Wirtschaftssysteme alapítója és haláláig igazgatója.
Fogalmak
- emeritus / emerita professzor
Nyugalomba vonult professzor, akinek ezt a címet az egyetem adományozhatja. Továbbra is jogosult lehet órák tartására és díjazásra. Magyarországon a professzori cím az egyetemi tanári kinevezéshez kötődik.
- árkormánybiztos
Az árkormánybiztosságot – melyet a tervszerű gazdálkodás egyik eszközeként, állami árfelügyeleti rendszerként vezettek be – egy 1938. április 9-i rendelet hozta létre (A m. kir. minisztérium 1938. évi 2.220M.E. számú rendelete, az áralakulás hatályosabb ellenőrzéséről). Az árkormánybiztos feladata az árakat és a szolgáltatási díjakat alakító tényezők vizsgálata, azok gazdasági helyességének ellenőrzése, ár- és díjkérdésekben véleményezés, a legmagasabb árak és díjak megállapítása. Ez kezdetben az ipar területére korlátozódott, majd kiterjesztették az élelmiszerekre is. A budapesti hatáskör hamarosan országosra változott, s vidéken árvizsgáló állomásokat állítottak föl; az egyik legfontosabb vidéki kirendeltség Szegeden volt, mely 1938. október 6-án kezdte meg működését.
Az Árellenőrzés Országos Kormánybiztossága 1938–1941 között működött, az első árkormánybiztos Laky Dezső volt, Surányi-Unger pedig vezető munkatársa, majd állandó helyettese. 1941-től az árkormánybiztosi hatáskört a közellátási miniszterre bízták, s az árkormánybiztosság beolvadt a Közellátási Hivatalba.
- Gazdaságtanulmányi Osztály
1938. augusztus elején fölállított osztály a miniszterelnökségen, melynek feladata a kormány állásfoglalásainak előkészítése céljából a nagyobb jelentőségű gazdaságpolitikai és szociálpolitikai kérdések tanulmányozása és a várható következmények többirányú mérlegelése. Az osztály 1940 júniusában megszűnt, helyét gazdasági tanács vette át.
Források
- Bonifert Donát (1988): Az árszabályozás hazai hagyományai és nemzetközi tapasztalatai. Kereskedelmi Szemle, 3. sz., 33–40. Arcanum Digitális Tudománytár: https://adt.arcanum.com/hu/view/KereskedelmiSzemle_1988/?pg=176&layout=s
- Csikós-Nagy Béla (1994): Surányi-Unger Tivadar. In: Mátyás Antal (szerk.), Magyar közgazdászok a két világháború között (54–79.), Akadémiai Kiadó, Budapest.
- Gazdaságtanulmányi osztályt állítottak fel a miniszterelnökségen (1938). Esti Kurir, 1938. augusztus 4., p. 7. Arcanum Digitális Tudománytár: https://adt.arcanum.com/hu/view/EstiKurir_1938_08/?pg=32&layout=s
- Gyémánt Richárd (2020): Surányi-Unger Tivadar (1898–1973). Acta Universitatis Szegediensis: forum : acta juridica et politica (A Szegedi Tudományegyetem jogász professzorai I.), 1. sz., 653–665. SZTE Egyetemi Kiadványok: http://acta.bibl.u-szeged.hu/70774/
- Hild Márta (2019): Surányi-Unger Tivadar és a német közgazdasági hagyomány: történetek a két világháború közötti magyar közgazdaságtanról. In: Havran Dániel, Klement Judit és Nagy Dániel Gergely (szerk.), Eszmék – történetek – elméletek: tanulmányok Madarász Aladár tiszteletére (140–183.), MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest. Corvinus Kutatások: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4069/
- Müller, Reinhard (2013): Theo Surányi-Unger. Archiv für die Geschichte der Soziologie in Österreich: http://agso.uni-graz.at/spannkreis/biografien/s/suranyi_unger_theo.html
- Sipos Béla (1997): Közgazdász-statisztikus tudósok a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Statisztikai Szemle, 2. sz., 178–182. KSH: http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1997/1997_02/1997_02_178.pdf
- Surányi-Unger Tivadar. In: Kenyeres Ágnes (főszerk.), Magyar Életrajzi Lexikon. Arcanum Kézikönyvtár: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/suranyi-unger-tivadar-77C7E/
- Surányi-Unger Tivadar (2005). In: Kollega Tarsoly István (főszerk.), Révai Új Lexikona, XVI. köt., Rac–Sy (871–872.), Babits, Szekszárd.
- Surányi-Unger Tivadar (2004). In: Markó László (főszerk.), Új Magyar Életrajzi Lexikon, 5. köt., P–S (1322–1323.), Magyar Könyvklub, Budapest.
Képek
- Surányi-Unger Tivadar
SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/3258 - Surányi-Unger Tivadar sírja
Wikimedia Commons: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Sur%C3%A1nyi_Unger_Tivadar_s%C3%ADrja.jpg
