Polner Ödön
- 1923–1935 -

Székudvar, 1888. március 6. – Budapest, 1971. június 29.

A széles érdeklődési körű, kitűnő eredménnyel érettségizett diák eleinte mérnöknek készült Budapesten, majd részben bátyja hatására átiratkozott a jogi karra, ahol tanulmányait 1889-ben fejezte be. Még csak joggyakornok volt a Budapesti Királyi Törvényszéken, amikor megjelent első, pályadíjjal jutalmazott publikációja Magyarország és Ausztria közjogi viszonyairól. Ez a mű az egyik első olyan munka volt, mely a közjogban szakított az ún. történeti módszerrel.

            1891-től az Igazságügyminisztérium munkatársa. Több nemzetközi konferencián (I. és II. Hágai Konferencia, párizsi nemzetközi konferencia stb.) vett részt, ezzel egyidőben több törvényjavaslat, nemzetközi szerződés előkészítésének, kidolgozásának részese. Ő viszont leginkább oktatóként szeretett volna dolgozni: „Legjobban szerettem volna valamelyik jogakadémián a közjogi és politikai tanszéket betölteni, ami út lett volna az egyetemi tanársághoz” – írta visszaemlékezéseiben (Polner, 2008, 135.)

            1893-ban írta meg saját maga által legfontosabbnak ítélt munkáját, A végrehajtó hatalom a magyar alkotmányban című értekezést. Két év múlva a magyar közjog magántanára lett a budapesti egyetemen, ahol 1905-től már rendkívüli tanár. 1914-ben Pozsonyba került az Erzsébet Tudományegyetemre, ahol komoly munkát végzett az új intézmény kiépítésében, melynek 1918/1919-ben rektora is volt. Trianon után alma matere Pécsre került, ahol tanári teendői mellett szintén jelentős egyetemszervező munkát is végzett.

            Mivel szeretett volna közelebb kerülni szülőhelyéhez, a Békéscsabához tartozó Fürjeshez, elfogadva a meghívást, 1923-ban Szegeden lett a Közjogi Tanszék vezetője, s ezt a  tisztséget nyugdíjazásáig betöltötte. 1928/1929-ben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja is volt.

70 éves korában, 1935-ben vonult nyugdíjba, ebből az alkalomból munkatársai egy kétkötetes emlékkönyv kiadásával tisztelegtek munkássága előtt. Nyugdíjasként is tartott előadásokat, illetve 1938-ig ő lett a Diákvédő Iroda vezető egyetemi tanára.

            Munkásságára jellemző volt, hogy mindig kiállt az általa képviselt értékek mellett. A parlamentarizmus, az alkotmányosság, a nemzeti önállóság voltak vezérelvei. Mélységesen elítélte a megkülönböztetést. Egyike volt annak az 59 keresztény értelmiséginek, akik 1938. május 5-én kiáltványban tiltakoztak az I. zsidótörvény ellen.

Polner Ödön hetvenéves

Tudományos elismerései

  • 1908-tól az Akadémia levelező tagja volt, s 1930-ban az Akadémia rendes tagjává választották. A második világháború után visszaminősítették tanácskozó taggá. Rendes tagi címét csak jóval halálát követően, 1989-ben kapta vissza.
  • 1942-ben a debreceni egyetemen díszdoktori címet kapott.
Polner Ödön díszdoktorrá avatása

Érdekességek:

  • A Békéscsabához tartozó Fürjespusztán (Fürjes) jött világra, ott volt a család kúriája. Nagyon ragaszkodott szülőhelyéhez, egy időben még azon is gondolkodott, hogy ott gazdálkodni fog. Azért is választotta a szegedi tanárságot, mert így közelebb lehetett Fürjeshez. A nyarakat rendszeresen ott töltötte a család, de kollégáit is gyakran vendégül látta ott. [Kép: (4-5)]
  • Polner Ödön diákkorában szerette a matematikát. Együtt tanultak két osztállyal feljebb járó bátyjával, aki egyszer nem tudta megoldani házi feladatát, s dühében elsírta magát. Öccse visszaemlékezésében ezt írja az esetről: „Kérdésemre, hogy mi baja, mondja, hogy a számtani feladatot nem tudja megoldani. Ugyan mutasd, miről van szó? Megnézem a feladatot, s nemsokára rájövök a megoldásra, és megmondom neki.” (Polner, 2008, 65.)
  • Az 1898 és 1907 között megjelent Magyar Jogi Lexikon hat kötetébe 70 szócikket írt.
  • 1919-ben a pozsonyi egyetem rektoraként nem volt hajlandó átadni az intézményt a csehszlovák hatóságoknak, arra hivatkozva, hogy a békeszerződést még nem írták alá. Január 28-án letartóztatták és két napig őrizetben volt. Júniusban, amikor a magyar Vörös Hadsereg hadműveletekbe kezdett a Felvidéken, Polnert túszként 6 hétre internálták.
  • Polner Ödön több irata megtalálható az SZTE Klebelsberg Könyvtár gyűjteményében. Ezek digitalizált változata bárki számára elérhető: http://misc.bibl.u-szeged.hu/view/collection/col=5Fhagyatek=5Fpolner/
A fürjespusztai Polner-kúria
Szegedi professzorok a fürjespusztai birtokon
Írók, művészek, tudósok deklarációja a magyar társadalomhoz és a törvényhozás tagjaihoz
  • Tiltakozás az I. zsidótörvény ellen

    A kül- és belpolitikai tényezők 1938-ban arra ösztönözték a kormányt, hogy törvényjavaslatot nyújtson be a „társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról”. Ebből született meg az I. zsidótörvény, mely előírta, hogy öt éven belül az üzleti és értelmiségi pályákon az izraelita vallásúak számát 20%-ra kell csökkenteni. Ennek a törvénynek a parlamenti vitája május 5-én kezdődött. Ezen a napon jelent meg a Magyar Hírlap, a Népszava és a Pesti Napló hasábjain az tiltakozás, melyet keresztény írók, művészek és közéleti szereplők írtak alá. Ebben hangsúlyozták: „Gondolja meg minden kortárs, mekkora felelősség terheli, ha a lelkiismereti tiltakozás ellenére is megszületik egy törvény, melyre valamikor minden magyarnak szégyenkezve kell gondolnia!” Néhányan az aláírók közül: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, Tersánszky Józsi Jenő, Vikár Béla, Zilahy Lajos – és Polner Ödön.

Forráselemzés

Kép: Kökénydombi Vénusz

Olvass utána, hogyan zajlottak az ásatásai!

Források

Képek

  1. Polner Ödön
    SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/3162
  2. Polner Ödön hetvenéves
    SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20166
  3. Polner Ödön díszdoktorrá avatása
    SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20168 
  4. A fürjespusztai Polner-kúria
    SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20146 
  5. Szegedi professzorok a fürjespusztai birtokon
    SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20161 
  6. Írók, művészek, tudósok deklarációja a magyar társadalomhoz és a törvényhozás tagjaihoz
    Pesti Napló, 1938. május 5., p. 2. Arcanum Digitális Tudománytár: https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiNaplo_1938_05/?pg=83&layout=s

Készült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében 2021-ben
Aranyi Zoltán, Balog Éva, Fülöp Tiffany, Kiss Zsuzsanna, Várnai-Vígh Adrienn E.

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
Minden jog fenntartva.