2021
Bálint Sándor
- 1930–1965 -
“Szögedi” néprajztudós, a szakrális néprajz legnevesebb hazai képviselője
Bálint Sándort a „legszögedibb szögedi”-ként tiszteljük, s mint “folkloristát, művészettörténészt, a szakrális néprajz legnevesebb hazai képviselőjét, a szegedi hagyományok átörökítőjét és nemzedékek nevelőjét tartja számon a nagyközönség. […] Szeged maradt mindvégig hazája, ezt a várost próbálta megérteni és megértetni egész életén át.” (Sarnyai és Máté-Tóth, 2013, 179.)
Szeged-Alsóvároson született paprikatermelő parasztcsaládban, az alsóvárosi templomban keresztelték meg, ide járt naponta szentmisére, itt kötött házasságot, s ugyanitt ravatalozták fel 1980 májusában.
A piarista gimnáziumban érettségizett, majd a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett 1926-ban irodalomtörténetből doktorátust, 1927-ben pedig magyar-történelem szakos középiskolai tanári oklevelet. 1935-ben kötött házasságot Németh Sárával, mely azonban sikertelen volt, felesége 1944-ben elhagyta. Miután Sára új házassága is tönkrement, s egyre súlyosbodó betegség kínozta, Bálint Sándor visszafogadta őt fiával együtt, akit nevére vett.
![Emléktábla a Bálint Sándor szülőháza helyén épült új lakóházon
BalintSandor_emlektabla-uj.jpg
Emléktábla őrzi Bálint Sándor szülőházának helyét. [Iványi Aurél fotója]](https://edu.ek.szte.hu/wp-content/uploads/2021/12/BalintSandor_emlektabla-uj.jpg)
Szülőházának sorsa
Alsóvárosi szülőháza a Pálfy u. 72. alatt volt, melyre 1984-ben emléktáblát helyeztek el.
A házat sajnos 2004-ben elbontották, az emléktábla ismeretlen helyre került.
2021. május 10-én a szülőház helyén álló társasház homlokzatán új emléktáblát avattak emlékére.
1930-ban került Solymossy Sándor mellé a Ferenc József Tudományegyetem Néprajzi Tanszékére díjtalan gyakornokként – jövedelmet a Katolikus Tanítóképzőben vállalt órái jelentettek –, 1934-ben lett magántanár, majd 1947–1951 és 1957–1965 között tanszékvezető egyetemi tanár. Az egyetemen tartott előadásai az Alföld néprajzáról szóltak vagy vallási néprajzi tárgyúak voltak. Kapcsolatba került a Bethlen Gábor Kör tanyakutató bizottságával, majd az ebből 1930-ban megalakult Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumával.
Oktatói kényszerszünete idején az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, ahol kutatási lehetőséget biztosítottak számára. 1945–1948 között a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője volt. Ekkortól politikai szerepvállalása és vallási elkötelezettsége miatt megfigyelték (“Betyár” néven), majd ürügyet találtak ellene, s az 1965-ben kihirdetett ítéletben “egy rendbeli folytatólagosan elkövetett izgatásban” bűnösnek mondták: 6 havi, 3 évre fölfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Ítélethirdetéskor az utolsó szó jogán ezt mondta: „Csak arra kéröm az én Uramat, Istenömet, hogy soha në tudjam mög, ki juttatott engöm ide. Nem akarom, hogy ellene a lelkömben bármikor is harag keletközzön”. A perrel egyidejűleg az egyetem is fegyelmi vizsgálatot folytatott ellene, végül támogatva saját kérését, nyugdíjazták.
15 évvel később, 1980 májusában balesetet követően hunyt el. Temetése május 20-án volt Alsóvároson: “A requiemes főpapi misét Udvardy József megyéspüspök mondta. Ott volt a koporsó mellett Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, püspöki karunk elnöke, Cserháti József pécsi püspök, a püspöki kar titkára és Tóth László veszprémi segédpüspök, a csanádi székeskáptalan tagjai, papok és kispapok sokasága.” (Eltemették Bálint Sándort, 1980)
(Új Ember, 1980. június 1. https://adt.arcanum.com/hu/view/UjEmber_1980/?pg=129&layout=s)
A József Attila Tudományegyetem rektorának jellemzése Bálint Sándorról (222–223.)
Ítélet Bálint Sándor ügyében (270–274.)
A szegedi és a vallási néprajz kiemelkedő kutatója volt.
Bálint Sándor a szegedi és a vallási néprajz kiemelkedő kutatója volt.
Kutatásainak két fő iránya: “az egyik szülővárosom múltja, kultúrája, népélete mindig foglalkoztatott. Ez mintha apai örökségem lenne. A másik a népi hitéletnek, mintegy az édesanyai jussomnak a vizsgálata.” (Barna, 2005, 13.)
Munkásságát elsősorban könyveiből ismerhetjük meg, de készült közreműködésével ismeretterjesztő rövidfilm, s egy portréfilmben maga vall életéről és kutatásairól.
Fontosabb művei
- Népünk ünnepei: az egyházi év néprajza. Szent István-Társulat, Budapest, 1937.
- Sacra Hungaria: tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből. Veritas, Budapest, 1943.
- Szegedi szótár, 1–2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957.
- A szegedi nép. Gondolat, Budapest, 1968.
- Szegedi példabeszédek és jeles mondások. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1972.
- Karácsony, húsvét, pünkösd: a nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Szent István Társulat, Budapest, 1973.
- A szögedi nemzet: a szegedi nagytáj népélete, 1–3. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1976–1980. Hungaricana LINK
- Ünnepi kalendárium: a Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából, 1–2. Szent István Társulat, Budapest, 1977.
- Szeged-Alsóváros: templom és társadalom. Szent István Társulat, Budapest, 1983.
Közreműködésével készült 1979-ben A szögedi nemzet c. 15 perces ismeretterjesztő dokumentumfilm. “Szeged és környéke, a szegedi emberek mindennapi tevékenysége, a helyi népművészet ma is élő formái és emlékei jelennek meg a filmben, előtérben a jellegzetes ő-ző nyelvjárással. Mindezt Bálint Sándor néprajzprofesszor, a szegedi élet kitűnő ismerője mutatja be.” (Filmévkönyv 1979, 89.)
Szintén 1979-ben A legszögedibb szögedi címmel portréfilm is készült róla, a riporter Trogmayer Ottó volt. A Magyar Televízió 2003-ban fölújította és a Századfordító magyarok sorozatban tűzte műsorra. A vallási néprajz fontosságáról így vall benne: http://szte.videotorium.hu/hu/recordings/36551 – 42.24-45.03/45.24
Írói műhelytitok: Móricz Zsigmond és Bálint Sándor
Móricz Zsigmond utolsó műve Rózsa Sándorról, a híres-hírhedt Szeged környéki betyárról szól. Művét trilógiának szánta, ám halála megakadályozta teljes megírását, s csak két rész készült el – Rózsa Sándor a lovát ugratja és Rózsa Sándor összevonja szemöldökét címmel. Az első részből televíziós sorozat is készült 1971-ben, Szinetár Miklós rendezésében.
Móricz már sok anyagot összegyűjtött a regényhez, amikor 1940 nyarán megismerkedett Bálint Sándorral. Bálint Sándor elvitte őt a Havi Boldogasszony búcsúra, s megismertette egy nagynénjével is (Balogh Ágnes), aki hitelesen mesélt neki Rózsa Sándorról és a Szeged környéki tanyai életről. Mind a havi búcsú, mind Ágnes néni történetei szerepelnek a regényben. Emellett Bálint Sándor beszámol arról is, hogy “javasoltuk Móricznak, hogy a stílus színessége érdekében a szegediek párbeszédeit ö-ző tájszólásba írjuk át. Azonnal és igen szívesen beleegyezett.” (Bálint, 1969, 659.) Ezt a munkát tehát Bálint Sándor és felesége végezték el, ám nem ment zökkenőmentesen, ugyanis “a Zsiga nem hallgatott rám. Már ki vót szödve a könyv, akkor kért mög. Van is ám benne cifraság mög tévedés ëlég. […] Van abba néprajzi tévödés is ëlég. Hiába vót a Zsiga parasztembër, ű ëgy más világba vót otthon.” (idézi Voigt Vilmos, in Barna, 2005, 356.)
- Hallgass meg egy rövid részletet erről Barna Gábor előadásában: (http://szte.videotorium.hu/hu/recordings/36551 – 39.35-40.27)
Kérdések:
Emlékezete
Szegeden Bálint Sándornak két mellszobra található.
- Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnok
- Alkotója: Szathmáry Gyöngyi
- Fölállítása: 1993
- A mellszobor 1989–1993 között Tápén, a nevét viselő általános iskolában volt elhelyezve.
- Alsóvárosi ferences (Havas Boldogasszony) templom előtt
- Alkotója: Kalmár Márton
- Fölavatása: 2004. augusztus 1., az templombúcsú keretében
- A korábban ugyancsak itt álló mészkőszobor helyett készült
Bálint Sándor emlékét Szegeden még sokféleképpen őrzik, erről itt olvashatsz még.
A magyar katolikus egyház 2005-ben kezdeményezte boldoggá avatását, s a hivatalos eljárások lefolytatása után Ferenc pápa 2021. május 22-én jóváhagyta az Isten szolgája, Bálint Sándor hősies erényeiről szóló dekrétumot (határozat). Egyházi megnevezése innentől Tiszteletreméltó Bálint Sándor. Megkezdődhet tehát a közbenjárásának tulajdonított imameghallgatások, gyógyulások – például ennek – kivizsgálása, s ha ez pozitív eredménnyel zárul, akkor kerülhet majd sor a boldoggá avatásra a Szeged-Csanádi Egyházmegyében.
Fogalommagyarázat
Boldoggá avatás
Annak ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunyt Isten színe látására jutott: hősies fokban gyakorolta az erényeket (hitvalló), vagy életét áldozva tett tanúságot Krisztusba vetett hitéről (vértanú). A boldoggá avatás során az Egyház megengedi az illető tiszteletét egy adott közösség számára, a szentté avatás során pedig az egész Egyház számára elrendeli hivatalos tiszteletét.
Források
- Bálint Sándor (1967): Móricz Zsigmond, a Rózsa Sándor írása közben. Kortárs, 9. sz., 1398–1401.
- Bálint Sándor (1969): A „Rózsa Sándor” műhelyéből: Móricz Zsigmond születésének 90. évfordulójára. Tiszatáj, 7. sz., 658–660. A Tiszatáj archívuma: http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/5921/
- Bálint Sándor-emlékszám (1990). Szegedi Műhely, 1–4. sz. http://ekonyvtar.sk-szeged.hu/?docId=78961
- Barna Gábor (szerk., 2005):. „…szolgálatra ítéltél…”: Bálint Sándor emlékkönyv. Lazi, Szeged.
- Barna Gábor (2018): A „legszögedibb szögedi” – Bálint Sándor. Előadás az SZTE Szabadegyetem XXII. szemeszterében, 2018. november 21. https://u-szeged.hu/szabadegyetem/legszogedibb-szegedi/legszogedibb-szegedi-190307 ; https://www.youtube.com/watch?v=Xcfuc-8hgbM&t=2335s
- Csapody Miklós (2004): „A világban helytállani…”: Bálint Sándor élete és politikai működése, 1904–1980. Korona, Budapest.
- Csapody Miklós (2012): Bálint Sándor (1904–1980): életrajz. Doktori értekezés. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. DOI: 10.15773/EKF.2012.001, https://core.ac.uk/download/pdf/73977713.pdf
- Filmévkönyv 1979. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1980. https://mandadb.hu/dokumentum/588851/Filmevkonyv_1979.pdf
- Péter László (szerk., 2004): A célszemély: Bálint Sándor. Ügynökjelentések, pöriratok, 1957–1965. Belvedere Meridionale, Szeged. http://acta.bibl.u-szeged.hu/66426/1/szemtanu_005.pdf
- Sarnyai Csaba Máté és Máté-Tóth András (szerk., 2013): Jeles szerzők, 1921–1945. Magyar Vallástudományi Társaság, Budapest. Szaktárs, L’Harmattan Digitális Adatbázis: https://www.szaktars.hu/harmattan/view/szemelvenyek-a-magyar-vallastudomany-tortenetebol-ii-jeles-szerzok-1921-1945
- Századfordító magyarok – Bálint Sándor (1904–1980). [Portréfilm] MTV, 2003
- Szentirmai László, Iványi Szabó Éva és Rácz Béláné Mojzes Katalin (szerk., 1996): Szegedi egyetemi almanach, 1921–1995: József Attila Tudományegyetem. JATE, Szeged. SZTE UnivHistória: http://univ.bibl.u-szeged.hu/17976/
Képek
- Bálint Sándor
SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/2411 - Bálint Sándor
SZTE Egyetemi Könyvtár, Évfordulós Emékcsarnok: http://staticweb.bibl.u-szeged.hu/webmuzeum/evfordulo/ - Bálint Sándor szülőháza. (1930-as évek): Barna, 2005, 8.
- Emléktábla Bálint Sándor szülőházán. (1984-2004): link a képhez
- Emléktábla őrzi Bálint Sándor szülőházának helyét. [Iványi Aurél fotója]
Szeged.hu: https://szeged.hu/hirek/42243/emlektabla-orzi-balint-sandor-szulohazanak-helyet - A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjaival. [1934, Szeged, Dóm tér. Kárász Judit felvétele.]:
http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/evfordulo/index.html ; https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_052/?pg=50&layout=s ; https://www.szaktars.hu/osiris/view/bokay-laszlo-szerk-radnoti-miklos-fenykepek-1999/?pg=70&layout=s - Bálint Sándor dolgozószobája.: Csapody, 2004, 13. kép
- Bálint Sándor régi szobra Szegeden az alsóvárosi templom előtt.
Köztérkép: https://www.kozterkep.hu/11156/balint-sandor#
Kezdőoldal
Egyetem Szegeden
Következő fejezet
Oktatók és hallgatók a változásért - 1981