Az őstörténeti kutatások jelene
A Magyar Őstörténet Munkaközösség története nem ért véget a Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba című jegyzetsorozat kiadásával. Egyrészt a kutatás eredményei beépültek a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének nagy vállalkozása, a tízkötetes Magyarország története című sorozat megfelelő fejezeteibe, másrészt a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport néven működő szűkebb tudósközösség az 1990-es években könyvsorozatot indított Magyar Őstörténeti Könyvtár címmel. Ebben a legújabb kutatási eredményeket foglalják össze a munkaközösség alapítói (Róna-Tas András, Kristó Gyula, Szádeczky-Kardoss Samu, Bálint Csanád), illetve az őstörténeti kutatók új nemzedékének képviselői. Ez utóbbiak közé tartozik – többek között – Berta Árpád, Kincses Nagy Éva, Zimonyi István és Sándor Klára.
Őstörténészek a szegedi egyetemen
Kattints a nyílra a lapozáshoz!
1992-től a szegedi Altajisztika Tanszéket vezette. 2002-től az MTA-SZTE Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, majd 2003-tól az MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport vezetője volt. Kutatómunkája nagy részét a török nyelvtörténetnek szentelte.
1993-tól a szegedi Középkori Egyetemes Történeti Tanszék vezetője. Kutatómunkájának nagy része Ázsia középkori történetére, a térségre vonatkozó keleti (muszlim és török) forrásokra és a magyar őstörténet vizsgálatára irányul.
Fő kutatási területe az evolúciós nyelvelmélet és nyelvszociológia. Az őstörténeti kutatásokba a turkológia, a nyelvrokonság és hun hagyomány, illetve a székely rovásírás kérdései felől kapcsolódott bele.
Összehasonlító és történeti turkológiával, török-mongol nyelvi kapcsolatokkal, a csagatáj irodalmi nyelvvel foglalkozik. 2015–2016-ban az Ankarai Egyetem Hungarológia Tanszékén anyanyelvi lektorként működött.
… az oszmán-törökök és más török nyelvű népek nyelvével és történelmével foglalkozó tudomány. A török népek Ázsiában és Európában élő népek, amelyeket a közös néprajzi és nyelvi eredet, a török eredetű nyelv kapcsol össze.
A magyarság kialakulása
Sándor Klára az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A JATE BTK-n végzett 1989-ben magyar–turkológia–magyar nyelvtörténet szakon, egyetemi doktori fokozatát 1991-ben szerezte turkológiából, 1996-tól a nyelvtudomány kandidátusa, 2016-ban habilitált nyelvtudományból Szegeden. 1993-ban az MTA Ifjúsági Díját kapta, 1997-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, 2000-ben Bolyai Kutatási Ösztöndíjat kapott, 2002-ben az MTA Nyelvtudományi Intézetének ösztöndíját nyerte el. Öt nagy kutatás témavezetője, további hat egyéni pályázat nyertese, öt további kutatás résztvevője. Húsznál több konferenciát és szimpoziont szervezett, számos magyar és nemzetközi tudományos bizottságban, testületben végzett munkát. Hat monográfia (A Bolognai Rovásemlék, 1991; Nyelvrokonság és hunhagyomán, 2011; A székely írás nyomában, 2014; Határtalan nyelv, 2014; Nyelv és társadalom, 2016; A székely írás reneszánsza, 2017), közel száz tanulmány, illetve könyvfejezet szerzője. Kutatási területe a szociolingvisztika (evolúciós nyelvészet, a nyelvi változások elmélete, nyelvszociológia, nyelvi diszkrimináció), a székely írás és a hunhagyomány története és művelődéstörténeti beágyazottsága, valamint jelenkori használatának szociológiai, szociálpszichológiai és antropológiai vonatkozásai.
A mellékelt tanulmány alapján sorolj fel néhány rovásírásos emléket!
Az archeogenetika
A 21. században egy új tudományág, az archeogenetika is bekapcsolódott az őstörténet-kutatásba. Hazai bevezetése Raskó István nevéhez fűződik: a MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetében általa alapított szegedi iskola ma is meghatározó ezen a területen.
Az archeogenetika szoros kapcsolatban áll a történeti antropológiával és a régészettel. Segítségével képesek vagyunk arra, hogy közvetlenül a csontmaradványokból nyerjünk ki DNS-információt. Így – megfelelő nagyságú és hitelességű DNS-adatbázisok vizsgálata alapján – választ lehet adni olyan kérdésekre, hogy van-e genetikai rokonság a mai magyar népesség és a legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugorok között, vagy hogy létezik-e “Árpád-házi gén”, amellyel például III. Béla magyar király teteme azonosítható.
Áttekintés
A Szegedi Őstörténeti munkaközösség tagjai
A gyors eléréshez kattints a képre!
Kérdések és feladatok
Irodalom
Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba / Szerk. Hajdú P., Kristó Gy., Róna-Tas A. ; Írta, összeáll. Szegedi Őstörténeti Munkaközösség. 1–4. Budapest : Tankönyvkiadó, 1976–1982.
Erdélyi István: Magyar őstörténeti minilexikon. Budapest : Cédrus Művészeti Alapítvány ; Napkút K., 2012.
Források a korai magyar történelem ismeretéhez / Szerk., bev. tanulm. Róna-Tas András. Budapest : Balassi, 2001. (Magyar őstörténeti könyvtár 16.)
Hétköznapok a honfoglalás korában / Szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs. Budapest : Helikon, 2017. (Magyar őstörténet 5.)
Honfoglalás és megtelepedés / Szerk. Sudár Balázs, Petkes Zsolt. Budapest : Helikon, 2016. (Magyar őstörténet 4.)
Honfoglalók fegyverben / Szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs. Budapest : Helikon, 2017. (Magyar őstörténet 3.)
A honfoglalók műveltsége / Szerk. Sudár Balázs. Budapest : Helikon, 2018. (Magyar őstörténet 6.)
A honfoglalók viselete / Szerk. Sudár Balázs, Petkes József. Budapest : Helikon ; Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport, 2014. (Magyar őstörténet 1.)
Magyar őstörténet : Tudomány és hagyományőrzés / Szerk. Sudár Balázs et al. Budapest : MTA BTK, 2014. (MTA BTK MŐT kiadványok 1.)
Magyarok a honfoglalás korában / Szerk. Sudár Balázs. Budapest : Helikon ; MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport, 2015. (Magyar őstörténet 2.)
Nomád népvándorlások, magyar honfoglalás / Szerk. Felföldi Szabolcs, Sinkovics Balázs. Budapest : Balassi K., 2001. (Magyar őstörténeti könyvtár 15.)
Róna-Tas András: Kis magyar őstörténet : A magyarok korai története az államalapításig. Budapest : Balassi K., 2007.
Róna-Tas András: A magyarság korai története : Tanulmányok. Szeged : JATE Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, 1995. (Magyar őstörténeti könyvtár 9.)
Vékony Gábor: Magyar őstörténet – magyar honfoglalás. Budapest : Nap K., 2002.