Egyetem Szegeden

2021

Vissza a Tablóhoz

Koch Sándor
- 1940–1969 -

  • Kossuth-díjas mineralógus
  • a föld- és ásványtani tudományok doktora
Kolozsvár, 1896. augusztus 16. – Szeged, 1983. május 25.

Koch Sándor a természettudományok iránti szeretetét mintegy „családi örökségként” kapta. Gyerekkorától érdeklődött az ásványok iránt, lenyűgözte azok szépsége, esztétikája. Egyetemi évei (1914–1919) alatt érlelődött meg benne az az elhatározás, hogy egy összefoglaló műben részletesen ismertesse Magyarország ásványait.

Diplomája megszerzése (1919) után a Nemzeti Múzeum Ásványtárában helyezkedett el, de a Trianon utáni Magyarországon egyre kevesebb lehetőség adódott ásványgyűjtésre, a kevés pénz felett rendelkező egyetemeken pedig csak specializált kutatások folytak. Koch ugyan már 1920-ban doktorált, de ezután sokáig szinte csak az asztalfióknak dolgozhatott. Ennek ellenére ez az időszak is hasznosan telt: rengeteg tapasztalatra tett szert, s közben oktatott is a Pázmány Péter Tudományegyetemen.

Sok olyan jeles kutató van, aki komoly tudományos eredményei ellenére nem jó előadó vagy éppen rossz pedagógus. Koch Sándor viszont oktatóként is nagyon korán kivívta tanítványai és kollégái elismerését. Kiváló előadó volt, órái élményszámba mentek. Mivel határtalanul rajongott munkájáért, azokkal is szeretettel bánt, akik osztoztak vele az ásványok kedvelésében. Szegedi éveiben szombat délutánonként olyan foglalkozásokat szervezett, melyeken a szakmáról nem volt szabad beszélni, de minden másról igen, így például akkor kevéssé ismert írók, költők munkásságával ismertette meg tanítványait és kollégáit, de az építészet, szobrászat, festészet is érdekelte.

Koch Sándor hallgatói körében
Koch Sándor az Aradi vértanúk terén

Pályafutásában – és a magyarországi ásványtan történetében is – döntő változást hozott az 1940-es esztendő: Kolozsvárra visszaköltözött a Ferenc József Tudományegyetem, a Szegeden maradtak pedig új néven folytatták. Ekkor kérték fel őt az Ásvány- és Kőzettani tanszék vezetésére. Magával hozta ásványgyűjteményét, ezzel egyidőben pedig megkezdte egy korszerű laboratórium kiépítését is. Munkatársaival szisztematikusan gyűjtötték a Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély ásványait és kőzeteit. Mindehhez komoly dokumentáció is párosult, ez képezte volna régóta tervezett könyvének alapjait.

1943-ban megalapította az Acta Mineralogica-Petrographica című, angol nyelven megjelenő szakfolyóiratot, melyben hazai és külföldi kutatók írásai is helyet kapnak.

Koch Sándor pályájának nehéz a csúcspontját meghatározni, de az ötvenes évek elején számtalan elismerésben részesült. 1952-ben a Magyar Népköztársasági érdemérem arany fokozatával, 1953-ban Kossuth-díjjal, 1954-ben Szocialista kultúráért kitüntetéssel ismerték el munkásságát.

Három időszakban (1947/1948, 1954–1957, 1960–1963) töltötte be a Természettudományi Kar dékáni tisztségét.

1953-ban jelent meg egy jelentős tankönyvének első kiadása. Koch Sándor fontosnak érezte, hogy egy színvonalas, az egyetemisták, a szakemberek és az ásványgyűjtők számára egyaránt jól használható tankönyv foglalja össze a legfontosabb szakismereteket. Szerzőtársa Sztrókay Kálmán Imre volt, tankönyvük címe pedig Ásványtan, melyet az utókor évtizedek óta csak „Koch-Sztrókay”-ként emleget.

A második világháborúban a szegedi egyetem ásványgyűjteménye csak minimális károkat szenvedett, de Koch régóta tervezett könyvének kézirata elveszett. Emiatt eredeti elképzelésén, a teljes Kárpát-medence ásványvilágának bemutatásán módosítania kellett, így az először 1966-ban megjelent munkája, a Magyarország ásványai című könyv csak a jelenlegi határok közötti területet mutatja be.

Ha a könyv nem is, de az ásványtár a teljes Kárpát-medence ásványait tartalmazza. Ez a kollekció ma a Koch Sándor Ásványgyűjtemény nevet viseli, ezzel is tisztelegve a kiváló tudós és ember előtt.

Koch Sándor kőzetgyűjteménye az 1960-as években

Koch Sándor nyugalomba vonulásáig, 1969-ig vezette szeretett tanszékét. Ezt a korszakalkotó tevékenységet és tanári kvalitásait is elismerve avatta 1982-ben díszdoktorává a József Attila Tudományegyetem. Munkásságát kedves tanítványai és kollégái, elsősorban Mezősi József és Grasselly Gyula vitték tovább abban a szellemben, amit mesterüktől tanultak. Előbbi segítségével dolgozott a Magyarország ásványai második kiadásán, de annak megjelenését (1985) már nem érte meg.

Érdekességek

  • Koch Sándor pályafutása során négy új ásványt fedezett fel és írt le tudományos módszerekkel. Ezek a fülöppit, a kiscellit, a csíklovait és a mátrait. Az ő nevét viseli a magyar kutatók által felfedezett és leírt kochsándorit. Utóbbi ásvány történetéről itt olvashatunk.
  • A Koch családban sokan foglalkoztak természettudományokkal. Koch Sándor édesapja, Koch Ferenc kémikus volt, nagybátyja, Koch Antal pedig geológus. Fia, Koch Sándor orvosbiológus, virológus; az ő nevéhez fűződik a gyermekbénulás elleni vakcina magyarországi előállítása.
  • A ma Koch Sándor Ásványgyűjteménynek nevezett kollekció az egyetem Szegedre kerülésével jött létre. Középiskolák, egyetemek, múzeumok ajándékai, kirándulásokon gyűjtött ásványok, kőzetek gazdagították a gyűjteményt. Koch Sándor Szegedre kerülésével újabb lendületet vett a fejlesztés, ő maga privát gyűjteményéből is gyarapította a kollekciót. A második világháború során szerencsére csak kisebb károk érték, ezzel szemben a vele együtt létrehozott kőzetgyűjtemény teljesen elpusztult. Az 1960-as években az egyetem megvásárolta Koch Sándor magángyűjteményét, és a professzor kapcsolatai révén is szépen gyarapodott a kollekció. A gyűjtemény előzetes bejelentkezést követően látogatható.
  • Koch Sándort 1950-ben meghívták az ELTE ásvány-kőzettani tanszékének élére. A felkérést visszautasította, arra hivatkozva, hogy nem tudna megválni az általa kialakított szegedi intézettől.
  • Születésének százéves évfordulója alkalmából az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék emléktáblát avatott Koch Sándor tiszteletére. Az ezen látható alkotás Szónoky Miklós munkája.
A Koch Sándor-emléktábla és felavatása
A Koch Sándor-emléktábla és felavatása

Fogalmak

Ásvány

„Az ásvány a Föld szilárd kérgének határozott kémiai összetétellel, rendszerint kristályos szerkezettel és általában határozott formával rendelkező természetes építőeleme.” (Szederkényi, 1994, 8.) Az ásványok (kevés kivételtől eltekintve) szervetlen eredetűek. A kristályos szerkezettel nem rendelkező (ún. amorf) természetes anyagokat nem tekintjük ásványnak, mint ahogyan a mesterséges úton előállított termékeket sem. Az ásványokkal foglalkozó tudomány a mineralógia.

Kőzet

„A földkéreg nagyobb egységeit felépítő, ásványokból összetevődő természetes anyaga a kőzet. Határozott geológiai folyamatok terméke és egyben azok jellemzője.” (Szederkényi, 1994, 8.) A kőzetek rendszerint néhány, de akár egy ásványból is állhatnak, mellettük ún. kőzetalkotókat is tartalmazhatnak. A keletkezés módja szerint megkülönböztetünk magmás (vulkáni), üledékes és metamorf (átalakult) kőzeteket.

Forráselemzés

Kép: Kökénydombi Vénusz

Olvass utána, hogyan zajlottak az ásatásai!

Irodalomjegyzék

Képek

  1. Koch Sándor
    SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/2875 
  2. Koch Sándor hallgatói körében
    SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/18966 
  3. Koch Sándor az Aradi vértanúk terén
    SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/19063
  4. Koch Sándor kőzetgyűjteménye az 1960-as években
    SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/18166
  5. A Koch Sándor-emléktábla és felavatása
    1. SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/19141
    2. SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20385

Készült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében 2021-ben
Aranyi Zoltán, Balog Éva, Fülöp Tiffany, Kiss Zsuzsanna, Várnai-Vígh Adrienn E.

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
Minden jog fenntartva.

Irodalomjegyzék