2021
Kogutowicz Károly
- 1923–1944 -
- geográfus
- kartográfus
- a szegedi egyetem doktora
Az 1886-ban született Kogutowicz Károly fiatalkorában még nem földrajztudósnak, hanem festőművésznek készült, ám szülei ezt ellenezték. Később hobbiból festegetett, leginkább portrékat. Gimnáziumi évei alatt kitűnően tanult, legjobb barátja a későbbi Nobel-díjas Hevesy György volt. A középiskola elvégzését követően a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója lett, 1907-ben földrajztudományból doktori címet szerzett.
Miután édesapja 1908-ban meghalt, átvette helyét a Magyar Földrajzi Intézet (MFI) igazgatói székében. Az Intézet térképeket, atlaszokat, földgömböket és falitérképeket gyártott. Kogutowicz korszerű gépeket szerzett be, így nagyobb példányszámban és olcsóbban tudták előállítani pl. az iskolai atlaszokat.
Az első világháború kitörésekor behívták katonának, s ő ezt élete fordulópontjának tartotta. Végigszolgálta a konfliktust: megfigyelő volt, illetve légifényképeket értékelt ki. A harcok megviselték egészségét, ettől kezdve folyamatosan szívpanaszai voltak.
A háborút követően lemondott az MFI igazgatói posztjáról, 1919-től középiskolában tanított. Közben Bátky Zsigmond néprajzkutatóval közösen megszerkesztette talán legismertebb falitérképét Magyarország néprajzi térképe település és lélekszám szerint címmel (1919). Ezt követően is folyamatosan adott ki térképeket, atlaszokat, s ismert volt zsebatlasz sorozata is. 1921-ben megalapította és 1930-ig szerkesztette a Föld és Ember című folyóiratot.
1923-ban megpályázta és elnyerte a szegedi egyetem Földrajzi Intézetének vezetői posztját, ahol jelentős fejlesztésekbe kezdett.
- felszereléseket vásárolt
- gyarapította a könyvtár állományát
- a várostól megszerezte a földrengésjelző műszert
- meteorológiai megfigyelőállomást létesített
- ösztöndíjat létesített a legtehetségesebb hallgatók segélyezésére
A tanszéket 1944-ig vezette; az 1929/1930-as tanévben dékán, 1941/1942-ben rektor is volt.
1925-ben megalapította a Szegedi Alföldkutató Bizottságot (SZAB), mely a magyarországi tudományos tájfeldolgozás mozgatórugójává vált. Ennek során sok szempont alapján (természet-, gazdaság-, társadalomföldrajz, építészet, néprajz, demográfia stb.) vizsgáltak meg, dolgoztak fel egy-egy tájegységet. Kogutowicz módszeresen járta a vidéket, de a tudományos kutatások mellett gyakorlati szakmai kapcsolatokat is kiépített a kertészekkel, parasztokkal.
Bár szakmai téren immár a geográfia vált számára meghatározóvá, kartográfusi munkásságát is folytatta, melynek több kiadást is megért eredménye volt Magyarország néprajzi térképe (1927).
Fő műve, a Dunántúl és Kisalföld: írásban és képben című kétkötetes munka 1930-ban és 1936-ban jelent meg, jelentős szakmai elismerést hozva számára. Ez a könyv részletességével, komplexitásával, alaposságával nagyon magasra tette a mércét, szerzője joggal lehetett rá büszke.
Kogutowicz 1944-ben a szovjet csapatok elől menekülve családjával Németországba távozott. Az emigrációban kérvényezte, hogy az Egyesült Államokban dolgozhasson. Amikor megérkezett a jóváhagyó üzenet, az annyira felizgatta, hogy beteg szíve már nem tudta elviselni.
Érdekességek
- A lengyel gyökerekkel rendelkező Kogutowicz család leghíresebb képviselője Károly apja, Kogutowicz Manó volt, akit a polgári magyar kartográfia megalapítójaként tartunk számon. 1890-ben megalapította a Magyar Földrajzi Intézetet, s legidősebb fiát tudatosan készítette fel arra, hogy annak élén utódja legyen.
- Kogutowicz Károly fontosnak tartotta az ismeretterjesztést. Számtalan népszerűsítő előadást tartott, melyeket igyekezett minél látványosabbá is tenni. Nem véletlen, hogy hazánkban ő volt az egyik élharcosa a filmek oktatási célú felhasználásának.
- Kogutowicz Károly megkerülhetetlen alakja volt Szeged és az egyetem társadalmi életének. Gyerekkorától kezdve érdekelték a sportok, leginkább az evezés.
- Egyetemi professzorként a Kitartás Egyetemi Atlétikai Club (KEAC) elnöke volt.
- Alapító tagja és elnöke volt Dél-Magyarország vitorlázórepülő klubjának. Egyik kezdeményezője volt a főváros és Szeged közötti polgári repülőforgalom megindításának.
- 1926-ban megalapította a Délmagyarországi Rádió Club-ot, melynek amatőrei 1929 elején adóállomást is készítettek.
- Rendszeresen szervezett kiállításokat és több rendezvényen szónokként is szerepelt.
Fogalmak
Magyarország néprajzi térképe (1927)
Az első kiadásban kétnyelvű (magyar és angol) térkép újítása az volt, hogy egyszerre mutatta be a többséget és a kisebbségeket. Minden nemzetiség saját színt kapott (a magyar az 1919-es térképhez hasonlóan vöröset), ennek halvány árnyalata jelezte, hogy mely nemzetiség képez többséget, sötétebb tónusa töltötte ki a település alaprajzát, így a népsűrűségről is informált. A kisebbségeket színes körök jelezték, melyek arányosak voltak a település nagyságával és a nemzetiség lélekszámával is.
Nagy felbontású változata megnézhető itt: https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/33996/?list=eyJxdWVyeSI6ICJISUVSPShIVElIaWVyYXJjaHktMzAwKSJ9
Források
- Bátyai Jenő (1992): Repülő emberek. Délvilág, 1992. június 11., p. 8. Arcanum Digitális Tudománytár: https://adt.arcanum.com/hu/view/Delvilag_1992_06/?pg=119&layout=s
- Bátyai Jenőné (1999): A liget. In: Gaskó Béla (szerk.), A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve : Természettudományi tanulmányok 1. = Studia Naturalia 1. (115–195.) Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szeged. Hungaricana: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_CSON_EK_Sn_01/?pg=116&layout=s
- Kisari Balla György (2007): Kogutowicz : levelek, térképek. Budapest.
- Kogutowicz Károly. In: Kenyeres Ágnes (főszerk.), Magyar Életrajzi Lexikon. Arcanum Kézikönyvtár: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/kogutowicz-karoly-764E1/
- Szabó Tibor és Zallár Andor (1989): Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény. In: Blazovich László (szerk.), Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 15. köt. (5–369.) Csongrád Megyei Levéltár, Szeged. Hungaricana: https://library.hungaricana.hu/hu/view/CSOM_Tan_15/?pg=0&layout=s
- Szentirmai László, Iványi Szabó Éva és Rácz Béláné Mojzes Katalin (szerk., 1996): Szegedi egyetemi almanach, 1921–1995: József Attila Tudományegyetem. JATE, Szeged. SZTE UnivHistória: http://univ.bibl.u-szeged.hu/17976/
- Tertinszky Edit (1969): Buday György és a szegedi rádióadó. Kortárs, 6. sz., 979–981. Arcanum Digitális Tudománytár: https://adt.arcanum.com/hu/view/Kortars_1969_1/?pg=1016&layout=s
- Tóth Imre (1993): A Szegedi Tudományegyetem földrajzi tanszékeinek működése 1921-től 1964-ig. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 12. sz., 65–70. Hungaricana: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_FOLD_Fmt_12_1993/?pg=66&layout=s
- Török Zsolt Győző (2012): Magyarok a térképen: statisztikai adat és kartográfiai kép. Élet és Tudomány, 1. sz., 16–19. Arcanum Digitális Tudománytár: https://adt.arcanum.com/hu/view/EletEsTudomany_2012_1/?pg=15&layout=s
- Závodszky Géza (1971): Lapok a magyar filmoktatás hőskorából. Köznevelés, 3. sz., 7–9. Arcanum Digitális Tudománytár: https://adt.arcanum.com/hu/view/Kozneveles_1971/?pg=96&layout=s
Képek
- Kogutowicz Károly
SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/2882 - Dr. Kogutowicz Károly iskolai atlasza, 1923
- A Föld és ember 1. száma (Budapest, 1921)
- Föld és ember (Szeged, 1927)
- Magyarország néprajzi térképe, 1927
Wikimedia: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Kogutowicz_K%C3%A1roly_Magyarorsz%C3%A1g_N%C3%A9prajzi_T%C3%A9rk%C3%A9pe.jpg - Kogutowicz Károly beszédet mond
SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/9357
