SZEGEDI
TUDÓSOK HÁLÓZATBAN
Miről szól?
Ez a webhely nem a címben megfogalmazott téma enciklopédikus kifejtésére vállalkozik, hanem annak szegedi gyökerű illusztrálására: ezt azt jelenti, hogy szemléltetni akarja, hogy a tudomány és a tudományos kutatók hálózatai hogyan épülnek fel, s egyben arra is példákat kínál, hogy ez a csodálatos és gazdag folyamat hogyan zajlott le éppen Szegeden, a szegedi egyetem háza táján. Most nem a számítógépes hálózatokról és hálózati kapcsolódásokról lesz szó, hanem a természetes emberi és szakmai kapcsolatok rendszeréről… igaz, mindezt a számítógépes hálózat segítségével ábrázoljuk és alkotjuk újra.
Hálózatban a tudomány
A tudósok, a tudományokkal foglalkozók az idők kezdete óta keresték egymás társaságát és ez legalább a régi görögök óta viszonylag jól dokumentált is. Olyannyira, hogy az akadémiák és iskolák története több ezer éves múltra tekint vissza és azt is tudjuk róluk, hogy nem csak a tanítványok kedvéért működtek ebben a formában, hanem az egymást megtermékenyítő kapcsolatok és inspirációk bonyolult rendszere miatt is. Ma, a kommunikáció sokoldalúan fejlett formái közt nehéz elképzelni, hogy a társas lét hiánya mellett ezt milyen nehéz volt olykor megvalósítani: a XVIII. század elejére pl. Európa-szerte kialakultak már a postai kapcsolatok többé-kevésbé megbízható formái és a tudomány emberei egyből lázas levelezésbe kezdtek, aminek aztán többek közt eredménye lett a modern folyóiratok kialakulása is, hiszen az egymásnak levelekben leírt „tanulmányaikat“ összefűzve és lemásolva továbbküldték, hogy az azokban megismert és felvetett teóriákat megvitassák, értelmezzék és néha cáfolják.
Barabási Albert-László ma már legalább húsz évre visszatekintő felvetései és munkálkodási nyomán pedig a hálózatba szerveződés valóságos új tudományterület lett, amely — többek között — azt vizsgálja, hogy a dolgok hálózatba rendeződése hogyan járul hozzá új minőségek létrehozásához. Ezt megelőzően ti. a hálózatelmélet azon alapult, hogy a hálózatok véletlenszerűen jönnek létre.
Barabási Albert-Lászlóról bővebben ezen a linken lehet olvasni.
♦Nézz meg!♦
Később mégis Barabásiék kutatásai nyomán derült ki, hogy ez az ún. komplex hálózatokra nem igaz. Ezekben van mindig néhány ún. erősen kapcsolt csomópont, amelyekre sokkal többen mutatnak és kapcsolódnak, mint a többiekére. Nekik tűnt fel, hogy létezhet egy jól meghatározott matematikai törvény, ami leírja mindezt és világos lett, hogy ez jelentősen különbözik attól, ami a véletlen hálózatokra vonatkozik: a legfőbb különbség a véletlenszerű és a skálafüggetlen hálózatok között a rengeteg kapcsolattal rendelkező, úgynevezett erősen kapcsolt csomópontok jelenléte az utóbbiakban.
Három tudományterület és három példa
Hála Istennek a szegedi egyetem története ezekben a tudományos hálózatokban olyan gazdag, hogy a bőség zavarával küzdöttünk, amikor választani igyekeztünk közülük. A három példa, amit kidolgoztunk és elmélyítettünk kicsit, a fenti tételt és gondolatot három különböző módon is illusztrálja, miközben vállalásunk szerint arra is alkalmas, hogy önmagáért, a jelenség történetéért is bemutassa azokat. Ez a három terület a következő:
Kis egyetemtörténet bevezetőnek…
150 év távolából elég nehéz belegondolni, hogy milyen problémákkal járt egy egyetem létrehozása Kolozsvárott, az 1870-es évek elején. Pedig a kolozsvári egyetem megalapítására már évszázadok óta törekedtek az erdélyi fejedelmek, a 18. századtól a jezsuita rend, illetve azt követően a református egyház. Az erdélyi reformátusok 1842-ben pályázatot hirdettek egyetemalapításra, ez azonban sikertelenül zárult. 1848-ban is foglalkozott a kérdéssel az ún. uniós bizottság, amely Magyarország és Erdély jogi egységesítésén dolgozott. A szabadságharc bukása után ez a terv füstbe ment. Végül a kiegyezés teremtette meg a lehetőséget arra, hogy az ország létrehozza a második tudományegyetemet. 1872-ben Kolozsvár kapta meg a második magyar tudományegyetemet, mely az uralkodó iránti tiszteletből a “Ferencz József Tudományegyetem” nevet kapta. Ez az egyetem mondhatni igen sikeresen fejlődött aztán majdnem félszáz évig. Természetesen az első világháborút lezáró békerendszer ezt is megváltoztatta… Trianon után az egyetem 1919. november 3-án román egyetemmé alakult át, melyet tanárai többségének menekülése követett. Ezután három szemeszteren át Budapesten működött az egyetem, majd hosszas tárgyalások után a jogutódnak tekintett szegedi egyetemet 1921. október 9-én nyitották meg.
Merre tovább?
A következő három nagy terület három különböző irányba viszi tovább az olvasót. Egy választás - egy kattintás a képre és máris további információkat lehet megtudni a Szegedi Tudományegyetem matematikai, történelmi vagy orvosi hálózatának fejlődéséről.
A szegedi gyógyítók és orvostudósok két hálózata
Bár egyetemünk régi időkbe nyúló története a kolozsvári akadémiával kezdődik, amit 1581. május 12-én alapított Báthori István erdélyi fejedelem. A Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának története azonban sokkal később, 1775-tel kezdődik, amikor Mária Terézia a kolozsvári egyetem orvosi karának alapításáról rendelkezett: bevezették a bonctan, a sebészet és a szülészet tanítását.
A szegedi matematikai iskola
A XIX. század a modern tudományok hatalmas fejlődésének kora volt, így a kolozsvári egyetem megalapításakor a természettudományoknak már kezdetekkor komoly teret adtak. Ilyen kara a nagyvilágban akkor csupán a tübingeni egyetemnek volt, és csak mintegy ötven év elteltével indult meg világszerte matematikai és fizikai karok szervezése. 1872. június 11-én jelent meg a hivatalos pályázathirdetés 39-40 egyetemi tanári állásra. 120 jelentkezőből 34 főt választottak ki első körben, akik szeptember-október folyamán kapták meg megbízásukat.
A magyar őstörténet szegedi kutatói
Az 1970-es években Szegeden több tucat szakember fogott össze, hogy a magyar őstörténet-kutatást új alapokra helyezze. Ebben a fejezetben ezt a Szegedi Őstörténeti Munkaközösség néven ismert kutatóhálózatot mutatjuk be. Mindez azért is különösen érdekes, mert nagyon intenzív és dinamikus a csoport kialakulása: ez nem természetes és lassú, történetileg alakuló folyamat volt, hanem a feladat megoldása érdekében megkonstruált és létrehozott óriásprojekt.
Az volt a felmerülő probléma, hogy a Matematikai és Természettudományi Kar professzori állásait hogy tudják betölteni. Nem volt könnyű, Kolozsvárott ugyanis ekkoriban nem volt elegendő természettudós, olyannyira, hogy voltak olyan tanszékek, mint a földrajz, és az elméleti fizika, ahová első körben nem is tudtak tanárt keríteni. Kolozsvárt és Erdélyben a matematika tudományának az egyetem megalapítása előtti évszázadban is komoly hagyományai voltak. A Bolyaiak nevét még a laikus is hallotta már. A karon kezdetben két matematika tanszék alakult: az Elemi Mennyiségtan (ez alatt az algebrát és geometriát értették), aminek tanszék vezetője Brassai Sámuel lett, aki a korabeli Erdély egyik legcsodálatosabb személyisége, tudós polihisztora volt, aki nyelvészeti és irodalomtudományi professzori állásokat pályázott meg, és aki legjobban önmaga lepődött meg azon, hogy pont az Elemi Matematika tanszéket nyerte meg. Nem ez volt az ő igazi szakterülete, de 11 éven át sikerrel töltötte be az állást. A másik a Felsőbb Mennyiségtan Tanszék volt, aminek vezetésével Martin Lajost bízták meg …
Az igen korszerű irányadó gondolat az volt, hogy egy nagy és komplex tudományos probléma, a magyar őstörténet vizsgálatára és kutatására egy olyan sokoldalú csoportot alkossanak meg, amelyben sok különböző tudományágat képviselő tudós együttesen dolgozik majd. Így ők egymással együttműködve sokkal komplexebb és mélyebben alátámasztott megoldásokat tudjanak szállítani, mint az eddig magukban működő tudományterületek puszta egymásmellettisége.
Így aztán ebben a csoportban a történészek, régészek, nyelvészek mellett fontos szerepet játszottak/játszanak az antropológusokon át a klasszika-filológusokon keresztül akár a növénytan vagy genetika kutatói is.
Ebben a tekintetben, a különféle tudományterületek átfogását illetően mutatkozik meg ennek a tudós hálózatnak a különlegessége és egyedisége…
Módszertani ajánlás
A “Szegedi tudósok hálózatban” című digitális oktatóanyagunkhoz az alábbi módszertani útmutató elsősorban pedagógusok számára készült, de az érdeklődő felhasználóknak is hasznos ismereteket tartalmazhat. Célja az, hogy — pedagógus szakértőnk közreműködésével — ötleteket és módszereket adjunk az anyag lehetséges tanórai, szakköri stb. felhasználáshoz.
© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára – Minden jog fenntartva.
Készült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében 2021-ben | Hoczopán Szabolcs, dr. Kokas Károly, Nagy Anita, dr. Tandori Mária, dr. Varga András