Szegedi sebészek hálózatban
Orvosok hálózatban
Tartalmunkból
Jáki Gyula időszaka
Jáki Gyula
1898. május 6-án Győrött született. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, az orvosi egyetemet Budapesten végezte, ahol 1922-ben avatták doktorrá. Ezt követően évekig a Debreceni Tudományegyetem Kórbonctani Intézetében dolgozott. 1927-től a sebészeti iskolát alapító Hüttl Tivadar professzor által vezetett Sebészeti Klinikán műtős növendék, műtőorvos, majd 1931-től tanársegéd lett. A debreceni évek, a Hüttl professzor irányításával végzett munka meghatározóak voltak Jáki Gyula számára. Szakmai felkészülésében kiemelkedően fontosnak bizonyultak kiterjedt külföldi tanulmányútjai.
1924-ben Rockefeller-ösztöndíjas volt Bécsben.
A harmincas évek első felében Berlinben óriási kitartással tanulmányozta a vezető német klinikákon az új, korszerű eljárásokat, különösen az urológia, a baleseti sebészet, a tüdősebészet és az ortopédia területén. A kor legnagyobb sebészeitől és professzoraitól tanult és velük dolgozott együtt.
Nem az a fontos, hogy ki honnan jött, hanem, ki merre halad.
Jáki Gyula
Ajánlott olvasmány
Tanulmányok Jáki Gyuláról
Gondoltad volna?
A Rockefeller Alapítvány 1913 óta világszerte nyújt anyagi támogatást pályázatokkal, ösztöndíjakkal kreatív kísérletekhez, a felsőoktatás fejlesztéséhez, kutatásokhoz, tudományos konferenciákhoz.
Kiváló felkészültségének, alapos elméleti és gyakorlati tudásának köszönhetően 1947. szeptember 9-én, 49 éves korában nevezték ki a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika élére.
Megújult energiával, nagy szakértelemmel elkezdte a klinika háború utáni újjászervezését. Irányító és szervező tevékenységével a klinika szakmai, tudományos és oktatómunkája rövid idő után ismét fellendült.
Életcélja a munkája volt, a lankadatlan törekvés a kötelesség teljesítésére, a nagyobb tudásra.
Szerénységére jellemző, hogy kései kinevezéséről a tanszékfoglaló előadásában így nyilatkozott:
Talán kissé megkésve jutottam a célba, de fokozott munkával sikerülhet még behozni az elmulasztott éveket.
Jáki Gyula
Életműve
A tanszékvezetői feladatok mellett a Magyar Sebész Társaság és az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökségi tagja, az Országos Rákbizottság, az Egészségügyi Múzeum Országos Bizottságának, a Szakorvosképesítő Vizsgabizottságnak és több más testületnek is tagja volt. A dél-magyarországi Sebész Szakcsoport, az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei c. kiadvány szerkesztőbizottságának, a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezetének és a Juhász Gyula Emlékbizottságnak is az elnöke volt.
1957-től Szegedi Orvostudományi Egyetem dékánja, majd azt követően egyetem rektora is volt.
A karrierje csúcsán és alkotó ereje teljében lévő Jáki professzor sajnálatosan korán, 50 éves korában, 1958. március 18-án hunyt el Szentesen, a kórház Sebészeti Osztályán.
Sírja a szegedi Belvárosi temetőben található.
Ajánlott olvasmány
Megemlékezés Jáki Gyuláról
Új profil: urológia
Jáki Gyula vezetése alatt új praxisként az urológia jelent meg. Ezen a területen számos műtéttechnikai újítás mellett több, tudományos szempontból is nagy jelentőségű előrelépés történt. Az ’50-es évek első felében Németh András és Gál György fejlesztette ki az első hazai művesekészüléket, amelynek bevezetésével megkezdte működését a klinikán a műveseállomás. Ezen időszakban a heveny veseelégtelenségben szenvedő betegek az ország számos területéről kerültek rendszeres kezelésre a szegedi klinikára.
A művesekezelések alapfeltétele volt a folyamatos biztonságos vérellátás. Ennek az igénynek felelt meg a klinika épületében elhelyezett szegedi Véradó Állomás, amely 1951-től 1976-ig működött a klinikán. Megszervezője és vezetője Gál György volt, aki az Állomáson és gyakorló sebészi munkáján felül még a Művese Állomást is vezette.
Az…aránylag kicsi művesével húsz embert hoztak vissza a halál fekete mezsgyéjéről az élet zöld pázsitjára
Jáki Gyula
Vissza
az előző oldalra
A folytatásban:
A II. számú Sebészeti Klinika