Egyetem Szegeden

Úton a második Szegedi Tudományegyetemhez

2021

1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról

- KÍSÉRŐ -

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÖNKORMÁNYZATA (AUTONÓMIÁJA) ÉS FELÜGYELETE

  1. Fejezet

“A felsőoktatási intézmények önkormányzata

  1. § (1) A felsőoktatási intézmény dönt minden olyan intézményi ügyben, amelyet törvény vagy felhatalmazása alapján más jogszabály nem utal állami vagy helyi önkormányzati hatáskörbe.

(2) Az oktatás, a tudományos képzés, a művészeti tevékenység, a kutatás és a tanulás szabadságának biztosítása érdekében a felsőoktatási intézmények önkormányzati joga, különösen

a) szervezeti és működési rendjük önálló kialakítása;

b) az oktatók, a tudományos kutatók és a vezetők kiválasztása, törvényben foglalt kivétellel;

c) a költségvetési támogatásra is figyelemmel a felvehető hallgatók számának megállapítása, továbbá a felvétel feltételeinek meghatározása, a hallgatók kiválasztása és felvétele;

d) tantervek, tananyagok, képzési programok meghatározása, valamint bizonyítványok, diplomák, végzettséget, illetőleg szakképesítést tanúsító oklevelek kibocsátása;

e) tudományos kutatási programok kidolgozása, tudományos kutatási feladatok meghatározása és szervezése;

f) a részére jóváhagyott pénzügyi eszközök, források és előirányzatok feletti rendelkezési jog, valamint a kezelésükben lévő vagyontárgyakkal kapcsolatos jogok gyakorlása;

g) nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatok kialakítása és fejlesztése

(3) Az egyetemek joga kiterjed a doktori képzésre és a doktori (PhD) fokozat odaítélésére, a habilitációs eljárás kidolgozására és lefolytatására.”

Törvény forrása.

Forráselemzés

1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról

Gyűjtsd össze a törvény szövegéből, hogy milyen elemek biztosították a felsőoktatás autonómiáját!

Tanuljunk közösen!

Nézzük meg, mit jelentenek a lentebbi szövegben előforduló kék színnel jelölt szavak!

akkreditáció

Annak hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény alkalmas bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, ellenőrzés) végzésére. Az akkreditálást csak egy független, a nemzetközi normák szerint minősítő intézmény, a nemzeti akkreditáló szerv végezheti. Az akkreditáció eredetileg a diplomáciai életben volt használatos, egy személy megbízása (pl. nagyköveté) külföldi államban való képviseletre.

állami finanszírozás

Az állam biztosítja az adott intézmény működéséhez szükséges pénzkeretet. Mértékét az adott év költségvetése határozza meg, amit a országgyűlés hagy jóvá.

Foglaljuk össze a törvényt

A törvény: a felsőoktatás duális (egyetemi és főiskolai) intézményrendszerének fenntartását határozta meg.

Rögzítette az oktatás, a tanulás, a tudományos kutatás és a művészeti alkotó tevékenység szabadságát. Visszaállította a tudományos minősítés jogát és rendszerét.

Létrehozta a felsőoktatás akkreditációját, s az ezt végző Országos Akkreditációs Bizottságot. Általános, egységes teljesítmény- és követelményrendszert, valamint olyan tartalmi szabályokat állítottak fel, amelyekkel a felsőoktatási képzés egyenletes színvonalát lehetett biztosítani. 

A felsőoktatás fejlesztésének és működésének koordinálására létrehozták a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsot mint a felsőoktatás legfontosabb tanácsadó, döntés-előkészítő, érdekegyeztető testületét.

Egységesítették a felsőoktatás kormányzati irányítását a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz.

Meghatározták a felsőoktatási képzés szintjeit: az egyetemi és főiskolai képzést, a posztgraduális képzést és a doktori képzést.

Megszabták a felsőoktatási intézményalapítás, többek között a nem állami intézményalapítás szabályait, eljárását.

Előírták a felsőoktatás állami finanszírozásának csatornáit. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók tandíjat fizetnek, amely 1995. évi bevezetéskor havi 2 ezer forint volt . Ezt az államilag finanszírozott hallgatók esetében a 1999-ben eltörölték. Az államilag finanszírozott elsőéves hallgatói létszámot a kormány évente határozta meg (ez az 1990-es évek közepén 42 ezer fő, a végén 46 ezer fő volt).

Mi az a posztgraduális képzés?

Nézzük meg, ha elvégeztük az egyetem alap- és mester képzését, milyen lehetőségeink lesznek!

A főiskolai vagy egyetemi diploma megszerzése utáni továbbképzés.
Két formája van:

  • szakmai továbbképzés

    A diplomára épülő oklevelet adó, 2‑6 félévből álló képzési forma, ami a felsőfokú ismeretek valamilyen ágazatára tovább specializál, pl.: környezetvédelmi szakjogász, egészségtudományi szakfordító

  • doktori képzés

    A diplománál is értékesebb fokozat, ami két területen szerezhető meg:
    1) a tudományok területén legalább 6 félévből áll, aminek a végén a hallgató PhD fokozatot szerez
    2) a művészetek területén legalább 4 félévből áll, aminek a végén a művész DLA fokozatot szerez.

Készült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében 2021-ben
Aranyi Zoltán, Balog Éva, Fülöp Tiffany, Kiss Zsuzsanna, Várnai-Vígh Adrienn E.

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
Minden jog fenntartva.