SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen

Schmidt Henrik

Újverbász, 1877. október 14. — Szeged, 1953. december 18.

1899-ben szerzett magyar-német szakos tanári oklevelet a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1911-ben meghívást kapott Kolozsvárra, ahol a Ferenc József Tudományegyetemen a német filológia tanára lett. Kolozsvárt az egyetemmel együtt hagyta el, s 1921–1946 között a Szegedre költözött egyetemen a Germán Filológiai Intézet igazgatója volt.

Magyarországon ő kezdeményezte elsőként a magyarországi német nyelvjárások átfogó tudományos leírását, célul tűzve ki egy országos német nyelvjárási atlasz létrehozását, valamint ő végzett először nyelvföldrajzi kutatásokat. Megkezdte a dunai sváb nyelvjárások és néprajzi jelenségek, valamint a család- és rokonságtörténet szisztematikus dokumentálását.

  • nyelvész
  • germanista
  • filológus
Schmidt Henrik, a Germán Filológiai Intézet professzora, az 1932/33-as tanév rektora (forrás: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/18914)
Schmidt Henrik

Tanulmányai

Újverbászon (Neuwerbaß) született 1877. október 14-én. Neveltetésének fő meghatározója volt a Bácskának ez az egyik német nyelvű, gazdasági-kulturális központja, nagyközsége, soknemzetiségű és vallásilag is  többféle környezete.  Ez a sokszínű kulturális és nyelvi környezet meghatározhatta későbbi nyelvészeti kutatási irányának alakulását.

Az Újverbászi Algimnáziumban folytatott tanulmányaira és iskolájára jó szívvel emlékezhetett. Az 1899-1900-as tanév iskolai értesítője arról írt, hogy Az újverbászi nyelvjárás című dolgozatából ajándékozott egy példányt az iskolának.

Középiskolai tanulmányait az Újvidéki Állami Főgimnáziumban folytatta, ám a gimnáziumi éveket végül nem itt fejezte be, hanem átiratkozott a Szarvasi Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumba, s itt tett érettségi vizsgát. Innen 1895-ben egyenes út vezetett a budapesti egyetemre, ahol az Eötvös Kollégium első generációs tagjaként 1899-ben szerzett magyar-német szakos oklevelet. Tudós munkásságának későbbi alakulásában nagy szerepet játszott Eötvös kollégiumi diáktársával , Bleyer Jakabbal való szoros barátsága.

Oktatói, tudományos pályája

Rövidebb tanárság  következett Pozsonyban, utána külföldi tanulmányutakat tett lipcsei, berlini és heidelbergi egyetemeken, ahol Eduard Sievers, Erich Schmidt, Gustav Roethe, Wilhelm Braune és Gustav Ehrismann előadásait hallgatta. 1907-től a budapesti Kereskedelmi Akadémián, 1910-től pedig a debreceni református főiskolán tanított. 1911-ben meghívást kapott Kolozsvárra, Bleyer Jakab utódjaként. 1914–1916 között a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja is volt; 1919-ben a német filológia nyilvános rendes tanára lett.

1921–1946 között a Szegedre költözött Ferenc József  Tudományegyetemen (majd Horthy Miklós Tudományegyetemen) a német nyelv és irodalom nyilvános rendes tanára és a Német, illetve Germán Filológiai Intézet igazgatója volt. Két tanévben, 1923–1924 és 1933–1934 között a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja, 1932–1933 között az egyetem rektora is volt.

A Révai Nagy Lexikon számára a germán és indogermán nyelvészeti és mitológiai, valamint a dán, svéd és norvég irodalomtörténeti cikkeket írta. Munkássága tehát nemcsak nyelvészeti jellegű volt, számos irodalmi vonatkozású téma, tanulmány szerzőjeként is ismert, a néprajzi tárgyú írásai mellett. Meghirdetett egyetemi kurzusai a nyelvészeti tematika mellett irodalmi témákat is jelentettek.

Schmidt Henrik kezdeményezte a magyarországi német nyelvjárások átfogó tudományos leírását, ő végzett először nyelvföldrajzi kutatásokat, elkötelezve magát a marburgi dialektológiai iskola módszere mellett. Célja volt, hogy létrejöhessen egy német nyelvjárási atlasz, a német Deutscher Sprachatlas (DSA) mintájára. Ez a törekvése azonban nem valósult meg, részben nyelvészeti kutatásainak elméleti hipotézisei miatt. Ugyanakkor munkássága nyomán a nyelvi szigetek kutatása jelentős módszertani felismerésekkel gazdagodott, különösen az olyan folyamatok vizsgálata terén, mint a nyelvi keveredés és kiegyenlítődés, valamint az eredet és a nyelvjárás sokat vitatott kérdése.

Meghatározó szerepet játszott a magyarországi németek szellemi életének tudományos igényű vizsgálatában, amelyet számos saját kezdeményezésével is támogatott és előmozdított. Megkezdte a dunai sváb nyelvjárások és néprajzi jelenségek (például a ház- és tanyatípusok), valamint a család- és rokonságtörténet szisztematikus dokumentálását.

Munkássága elismeréseként 1923-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották.

Társulati tagságai, megbízatások

  • Alföldkutató Bizottság (Nyelvészeti és Irodalmi Szakosztály - 1928)
  • Budapesti Philologiai Társaság, vidéki választmányi tag (1910–1935)
  • Középiskolai Tanárképzőintézet Igazgatótanácsának tagja
  • MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja (1912–1945)
  • Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (MNNE), vezetőségi tag (1934)
  • Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja

Elismerések

  1. 1907: Sámuel-díj (MTA)
    Az Akadémia által legjobbnak ítélt nyelvészeti magyar munkáért:  A hangváltozás törvényszerűségéről a középfelnémet nyelvjárások fejlődése alapján
  2. 1940: Prinz Eugen von Savoyen Preis
    A bécsi egyetem díja a délkelet-európai németség körében kifejtett tudományos, kulturális és művészi teljesítmények méltatására.

Érdekességek

Ezekért a kutatásaiért több elismerést is kapott.

  • 1901–1907 között házitanítója volt Tisza Istvánnak, Geszten. Ezekről az évekről könyvet is írt, Tisza István boldog évei címmel (1923).

Schmidt Henrik ajánlása Shvoy Kálmánhoz URL: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/28135
Schmidt Henrik ajánlása Shvoy Kálmánhoz

  • Felesége, Hoffmann Frida révén – aki Hoffmann Frigyes Eötvös Kollégiumi némettanár (1906–1925) egyik lánya volt –, ismeretségbe, barátságba került Babits Mihállyal. Babits Dante-fordításának egyik első kiadását (1922)

  • 1955-ben az Akadémiai Kiadónál megjelent 468 oldalas művében foglalta össze a kolloidok sejtekben való tárolására vonatkozó három évtizedes kutatásait: „Speicherung : Stoffanreicherung im Retikuloendothel und in der Niere” [Tárolás: Anyagok felhalmozódása a retikuloendotéliumban és a vesékben]

A „Speicherung” címoldala Forrás: Jancsó, Miklós (1955) Speicherung Stoffanreicherung im Retikuloendothel und in der Niere. Akadémiai Kiadó, Budapest. URL: https://real-eod.mtak.hu/id/eprint/14042
A „Speicherung” címoldala Forrás: Jancsó, Miklós (1955) Speicherung Stoffanreicherung im Retikuloendothel und in der Niere. Akadémiai Kiadó, Budapest. URL: https://real-eod.mtak.hu/id/eprint/14042

  • Apósával, Hoffmann Frigyessel 1921-ben részt vett egy küldöttségben, melynek célja Dél-Magyarország elszakadásának megakadályozása volt.

1921-ben délmagyarországi németek küldöttsége ment az angol nagykövethez. A küldöttséget Hoffmann Frigyes vezette. A délmagyarországiak nevében azt kérte, hogy Délmagyarország maradjon meg és ne szakíttassék el. A küldöttséget, amelyben én is részt vettem, az angol követ helyettese fogadta. Ez azt mondta, hogy beszélhetünk németül, nem kell tolmács, ő tud … németül, ‘ziemlich schlecht’. Sajnos küldöttségjárásunk nem járt eredménnyel.

Schmidt Henrik visszaemlékezése naplójában, 1948. május 18., kézirat

A küldetés tehát sikertelen volt, viszont jól mutatja, hogy német származásuk ellenére magyarnak érezték magukat.

  • Beszéd elérhetősége

    1932–1933-ban az egyetem rektora volt, így az egyetem képviseletében ő mondott beszédet Klebelsberg Kuno temetésén.

A magyarországi németek 1946–1948 közötti kitelepítése Schmidt Henriket és családját is érintette volna, ezt végül ifj. Bibó Istvánnak köszönhetően kerülték el (vö. Lengyel András: Egy mentés történetéhez).

Szegeden halt meg 1953. december 18-án, sírja a Belvárosi temetőben található.

Főbb művei

  1. A verbászi német nyelvjárás. In.: Egyetemes Filológiai Közlöny, (23. évf.) 1899.,  (806-828. p.) [olvasható a MEK-ben is]
  2. A hangváltás törvényszerűségéről a középfelnémet nyelvjárások alapján. In.: Nyelvtudományi Közlemények 36. kötet (1906) 1. füz. 58–76.
  3. Lauthlehre der rheinfränkischen Mundart der Sprachinsel Verbasz in Südungarn. In.: Zeitschrift für deutsche Mundarten, 1911., (6. Jahrg.), 97-132 p.
  4. Die deutschen Mundarten in Südungarn (In.: Berlin, Ungarische Rundschau, 1914, 3. szám, 656-677. p.
  5. Tisza István boldog évei. Emlékek és feljegyzések. (Budapest, Studium, 1923.)
  6. [Reprint kiadás (2011), gróf Tisza István születésének 150. évfordulójára, a Tisza István Emlékév tiszteletére. [Budaörs] :KT-Electronic Kft., 2011]
  7. Goethe Egmontja In.: Budapesti Szemle, Budapest , Franklin-Társulat, 1923, 194. kötet, 558. szám
  8. Két könyv Goethéről. Benedetto Croce: Goethe. George Brandes: Goethe. In.: Napkelet, 1923. (1. évf., 1-5. szám), 272-274 p.
  9. A magyarországi német nyelvjáráskutatás módszere és problémái. Akadémiai székfoglaló (Akadémiai székfoglaló: Elhangzott: 1924. márc. 3.). In.: Magyar Nyelv, (20. évf.), 1924.
  10. A magyarországi német filologia feladatai az Alföld-kutatással kapcsolatban.
     In.:  Föld és ember, (7. évf.) 3-4., 1927, 172-173. p.
  11. Das Deutschtum in Rumpfungarn. Mit ethnographischen und siedlungsgeschichtlichen Karten [Volksbücherei des „Sontaagsblattes” : 2. Band (Budapest, Verlag des Sonntagsblattes, 1928), szerk.: Bleyer, Jakab
  12. Észak-Baranya néhány népszokásáról. Über einige Volksbräuche-der nördlichen Baranya (Deutsch-ungarische Heimatsblätter, 1929.)
    In.: Texte zur Nationalitätenkunde I. : Geschichte und Volkskultur : egységes jegyzet / zusammengestellt von Manherz Károly und Wild Katalin, Budapest, Tankönyvkiadó, 1988. 102-107. p.
  13. A dunai svábok háza és udvara. Haus und Hof der Donauschwaben (Deutsch-ungarische Heimatsblätter, 1930.)
    In:: Texte zur Nationalitätenkunde I. : Geschichte und Volkskultur : egységes jegyzet / zusammengestellt von Manherz Károly und Wild Katalin, Budapest, Tankönyvkiadó, 1988. 222-237. p.
  14. Származás és nyelvjárás. (Herkunft und Mundart.) In: Ungarische Jahrbücher 14., Berlin-Leipzig, 1934, Heft 1-2.
  15. Szókincsproblémák a délkeleti Dunavidék hazai nyelvjárásterületein. (Wortschatzprobleme der deutschen Siedlungsmundarten des südöstlichen Donauraumes.) In: Deutsche Wortgeschichte. Festschrift für A. Götze. Berlin, 1941.

Fontosabb beszédei

  1. Lenni, vagy nem lenni: ez itt a kérdés.: Antal Tamás: A Szegedi Királyi Ítélőtábla története 1921 és 1938 között : Fejezetek a Szegedi Ítélőtábla történetéből: 3. kötet., Budapest, Országos Bírósági Hivatal Magyar Igazságügyi Akadémia – Szeged, Országos Bírósági Hivatal Szegedi Ítélőtábla, 2017, (60-63 p., 113-117 p.)
  2. Beszéd [a gyászszertartás után] Klebelsberg Kuno temetésén az Egyetem rektoraként (1932. október 15.) : Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete : a Gr. Klebelsberg Kunóról szóló emlékbeszédek és megemlékezések :  1932-1938. In.: Budapest,  A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Kiadása, 1938, (37-39 p.)
  3. [ okt.12-ei beszéd [Jegyzőkönyv. Felvétetett a m. kir. Ferencz József-Tudományegyetem Tanácsának 1932. évi október hó 12.-én tartott Il-ik  rendes üléséről]
  4. Goethe életbölcsességének néhány elve (előadás rektori kinevezésekor Szegeden). : Beszámoló beszéd a M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem 1932/33. működéséről. Szeged, M. Kir.Ferencz József-Tudományegyetem, 1935. (elmondta 1932. szept.25-én, az 1932/33. tanévet megnyitó ünnepélyen)
  5. Visszapillantás a Magyar Királyi Ferencz József-Tudományegyetem megnyitásának 60. évfordulóján (1932. november 9.) : Acta Univ. Scien. Reg. Hung. Franc. Jos. Szeged, Anni 1932-33, Fasc. 1., 1933.)
  6. Beszéd 1933. október 1-én, amikor átadja a rektori hivatalt utódjának: In.: Beszámoló beszéd a M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem 1932/33. működéséről. Szeged, M. Kir.Ferencz József-Tudományegyetem, 1935.
  7. Móra Ferenc temetésén mondott búcsúbeszéd (1934. február 10.) [55-56. p.] In.: Beszámoló beszéd a M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem 1933/34. működéséről. Szeged, M. Kir.Ferencz József-Tudományegyetem, 1935.

Források

  1. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai : 1825-1973. Bp., MTA Könyvtára, 1975.
  2. Antal Tamás: A Szegedi Királyi Ítélőtábla története 1921-1938 között. 3 kötet
     Bp., Országos Bírósági Hivatal Magyar Igazságügyi Akadémia – Szeged, Országos Bírósági Hivatal Szegedi Ítélőtábla, 2017.
  3. Bellér Béla: A Volksbildungsverein-tól a Volksbund-ig. A magyarországi németek története 1933-1938. Bp., Új Mandátum, 2002.
  4. Bernáth Árpád: Idegen nyelvi modern filológia. In.: A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene (1921-1998), Szeged, Officina, 1999., 138-156. p.
  5. Biographisches Lexikon zur Geschichte Südosteuropas
  6. Fekete Gézáné: A Magyar Tudományos Akadémia jutalomdíjai. 1-2. kötet
     Budapest : [Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára], 2000., (174.p.)
  7. Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai (1854-1949). Bp., MTA Könyvtárának Kiadványai, 1974. (86. p.)
  8. Garai Imre: A tanári elitképzés műhelye. A Báró Eötvös József Collegium története 1895-1950. Bp., ELTE Eötvös József Collegium, 2014.
  9. Gáborjáni Szabó Botond: A református Tiszák és a geszti nép. In.: Confessio. 2026/2, Évszázadok Fényei rovat, (Neveltetés és tradíció / 5-6. p.)
  10. Hansel, István: Schnittstelle Deutsch. Linguistische Studien aus Szeged. In.: Acta Germanica 8., Szeged, Grimm, 1999. (249-254. p.)
  11. Hay Diána – Szögi László: A Magyar Tudományos Akadémia képes története. 1825-2025. Bp., MTA-ELTE Humán Tudományok Központja, 2025.
  12. Hutterer Miklós: Geschichte der Ungarndeutschen Mundartforschung. Berlin, Akademie Verlag, 1960.
  13. Hutterer Miklós: Aufsätze zur deutschen Dialektologie (hrsg. v. Karl Manherz)
     Bp., Tankönyvkiadó, 1991.
  14. Kovács I. Gábor – Takács Árpád: A protestáns felekezeti művelődési alakzatokhoz tartozók ősfái. 1 kötet
     Bp., ELTE Eötvös K., 2018.
  15. Lengyel András: Egy mentés történetéhez. Bibó István hat levele In.: Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1. szám.)
  16. Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. 3. kötet., Bp., MTA Társadalomkutató Központ – Tudománytár, 2003.
  17. Mudrák József: Budapesti Philologiai Társaság vezetősége (1874-1948). In.: Debrecen, Gerundium, 2020., Vol. 11/3-4.
  18. Schilling Rogér: A német nyelvatlasz Magyarországon
     Bp., [Egyetemi Ny.], 1942.
  19. Schmidt Henrik: „Régi dolgok” [Szeged, 1948]. (Leírt történetek kézírással; számítógépes adatrögzítés, tördelés, jegyzetanyaggal ellátva: Pálfy Miklós,  2012 –  a család örököseinek tulajdonában)
  20. Tanulmányok az Eötvös Kollégium történetéből. (Szerk.: Nagy József Zsigmond, Szíjártó István)
    Bp., Eötvös József Kollégium, 1989.
  21. Vajda Tamás: A szegedi Alföldkutatás története. A Szegedi Alföldkutató Bizottság és az Alföldi Tudományos Intézet története: 1928-1949.
    Szeged, GeoLitera, SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet, 2024.

A Szegedi Tudományegyetem Germanisztikai Intézetének története:

https://szegedigermanisztika.hu/index.php/hu/intezet/intezettoertenet

Szegedi Tudományegyetem  – Bölcsészet –és Társadalomtudományi Kar – Dékáni Arcképcsarnok:

https://arts.u-szeged.hu/karunkrol/dekani-arckepcsarnok/schmidt-henrik-nyelvesz

A Délmagyarország cikkei Schmidt Henrikről

Wikipédia-szócikk

© 2026 SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár – Minden jog fenntartva.