SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen

Dézsi Lajos

Debrecen, 1868. augusztus 22. – Budapest, 1932. szeptember 17.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Vestibulum mattis velit eros, id lacinia lacus condimentum non. Integer libero ex, ornare ut arcu sed, sagittis porta sem. Praesent convallis ullamcorper purus, ac dignissim ante ultricies nec. Fusce ut maximus ligula. Proin posuere pretium tortor sit amet rhoncus. Aenean id dictum mi, vel fermentum neque. Proin pharetra, leo nec porttitor vulputate, quam nisl malesuada nibh, eu maximus arcu felis non eros. Integer at molestie metus, quis vestibulum est. Maecenas et varius ipsum. Phasellus congue, est lacinia placerat posuere, nulla libero ornare nunc, et volutpat justo turpis id leo. Ut vitae nisl at orci ornare porttitor posuere vel quam. Pellentesque habitant morbi tristique senectus et netus et malesuada fames ac turpis egestas. Fusce quam risus, tincidunt ut ligula a, malesuada pretium dui. Fusce condimentum dui urna, in auctor erat vulputate in. Vivamus sit amet lacus ante. Sed mollis nisl enim, iaculis cursus nisl iaculis a. Vivamus pulvinar nec elit vitae sollicitudin.

Tanulmányai és pályakezdése

Debrecenben született és iskoláit is ott végezte, a Református Főgimnáziumban érettségizett 1886-ban. Előbb néptanítói oklevelet szerzett, majd a református teológián tanult, ahol kitűnő eredménnyel tette le a lelkészképesítő vizsgákat. Ezután két szemeszteren át a berlini Friedrich Wilhelms Universtät hallgatója, majd a további féléveket a budapesti egyetemen végezte, s bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1895). Teológushallgatóként segédkönyvtárosi munkát vállalt a főiskola könyvtárában, s gimnazistákat tanított alma materében.

A lelkészi vizsga utáni tanévben seniorként a főiskolán maradt. Ezután két szemesztert hallgatott a berlini Friedrich Wilhelms Universtät-en, majd tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta, s bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1895).

Budapesti tanulmányai idején a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában gyakornokoskodott, majd még diplomája megszerzése előtt 1895. április 12-én jelentkezett a budapesti Egyetemi Könyvtárba, melyhez Debrecenből kapott ajánlást. Pályázata sikeres volt, s 11 évig ez lett a munkahelye.

Oktatói pályafutása 1902-ben kezdődött: megbízást kapott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a régebbi magyar irodalomtörténet (1526-1772) tanítására.

Amikor az ország harmadik egyeteméért folyt a versengés, 1905-ben Debrecen tervezetet készített erre az egyetemre, s a Magyar irodalom tanszékre Dézsit szerették volna meghívni.

A debreczeni egyetem végrehajtó bizott­sága f. év márczius 6-án tartott gyűlésében a körülmények hatása alatt elhatározta, hogy amennyiben az alapok ereje engedi, egymás­után 7 tanszék felállítását fogja javasolni a főtiszteletű egyházkerületi közgyűlésnek. […] Miután pedig a nagy mű megvalósítá­sának ideje elérkezett, azt is elhatározta a bizottság, hogy e tanszékek közül az első 3 tanszék, a melyek már megvoltak akadémián­kon, már a következő jövő egyházkerületi gyűlésen betöltessék, illetve e tanszékekre a debreczeni iskola régi tanítványai közül az országos nevű dr. Dézsi Lajos irodalom tört. egyetemi magántanár, dr. Fiók Károly orszá­gos tanárvizsgáló bizottsági tag és a nagy­hírű utazó, Bíró Lajos meghívassanak.

Forrás: Kiss Áron: A debreczeni egyetemért

Mire azonban 1912-ben tényleg létrehoztak Debrecenben egy új egyetemet, addigra Dézsi Lajos már a kolozsvári egyetemen a magyar irodalomtörténet tanára volt, ahová 1906-ban kapott kinevezést. Kinevezését örömmel fogadták Erdélyben:

A legfelsőbb helyről megnyilatkozott bizalom, a jól meg­érdemelt kitüntetés Erdély kul­turális életét ajándékozta meg egy munkás, tartalmas emberrel, kinek neve tán kevéssé ismerős a nagyközönség minden rétegében, de annál inkább becsült, és jelentős a magyar tudomá­nyosság fóruma előtt. […] Dr. Dézsi Lajossal olyan ember került a katedrára, akitől irodalmi múltja révén is elvárhatjuk, hogy multunknak sok ereklyéje, a magyar iroda­lomnak nálunk lappangó emlékei, eddig ismeretlen kincsei általa ismertekké válnak.

Forrás: Egy kinevezéshez

1919-ben a kolozsvári egyetemi tanárok nagy részének el kellett hagynia Erdélyt. Ez több hullámban történt, Dézsi Lajos és családja (felesége és két leánya) csak 1920. január 18-án érkezett Budapestre, két vagon bútorával és 20 ládányi könyvvel.

Eközben folytak a száműzött egyetem elhelyezéséről szóló tárgyalások, s amikor Debrecen egyszer csak bejelentkezett érte, akkor Dézsi Lajost valószínűleg hazahúzta a szíve:

Dézsi Lajos egyetemi tanár nézete sze­rint Debrecen megfelelőbb hely, mert ott már modernül berendezett épületek, kitünően felszerelt könyvtár és szeminárium áll az egyetem rendelkezésére.

Forrás: A kolozsvári magyar egyetem

Végül azonban 1921-ben az egyetemmel együtt Szegedre költözött. Mivel kezdetben nem akart itt maradni, ezért nem is igényelt lakást, hanem szállodában lakott, családja pedig Budapesten maradt. A Pázmány Péter Tudományegyetem irodalomtörténeti katedrájára 1922 júniusában pályázatot is benyújtott, ami azonban a pártfogások ellenére sem volt sikeres.

Így tehát a szegedi egyetemen maradt a magyar irodalomtörténet tanáraként. Szegedi lakást munkahelye szomszédságában talált, a Vitéz utca 25. szám alatt lakott. Ezt a házat azóta lebontották, ma új építésű társasház áll a helyén.

Élete során az elnyert állások mellett még másokat is megpályázott, s minden pályázathoz önéletrajzot is kellett benyújtani. Hagyatékában több életrajzot is találunk kézírásával, melyeknek ugyan tartalma hasonló, de mind némileg másképpen íródott. Az egyikben például részletesen fölsorolja, hogy tanulmányai során kiktől milyen előadásokat hallgatott: az előadók között neves tudósokat is találunk.

Szegeden tanítványa volt többek között József Attila és Radnóti Miklós, valamint Bálint Sándor, Ortutay Gyula, Tolnai Gábor. József Attila Curriculum vitae című önéletrajzában így emlékezik róla: „Nagyon büszkévé tett, hogy Dézsi Lajos professzorom önálló kutatásra érdemesnek nyilvánított.

1928/1929-ben a Ferenc József Tudományegyetem rektora lett, de több ízben volt rektorhelyettes, bölcsészkari dékán és dékánhelyettes. Rektorsága idejére esett a szegedi nagy árvíz 50. évfordulója.

Tudományos pályája

Dézsi Lajos a tudományos élet elismert személyisége volt. Ő volt a Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke, s már 1899-től részt vett a Magyar Tudományos Akadémia munkájában: ekkortól ugyanis az Irodalomtörténeti bizottság segédtagja volt. Levelező tagnak már 1902-ben ajánlotta Szilády Áron, erre végül 1906-ban került sor, s 1923-tól lett az Akadémia rendes tagja.

Fő kutatási területe a 16-17. századi magyar irodalomtörténet volt. Részt vett a Régi Magyar Könyvtár című könyvsorozat kiegészítésében, szerkesztője volt a Régi Magyar Költők Tára VII. kötetének és a Világirodalmi Lexikonnak (1931–1933). Közreműködött a Századok és az Irodalomtörténeti Közlemények című folyóiratok szerkesztésében is.

Azt, hogy milyen fáradhatatlanul kutatott, Sík Sándor megemlékezéséből ismerjük:

A kora reggeli órákban bevonult egyetemi szobájába, könyvei közé, íróasztala és írógépe mellé, és kurta déli megszakítással este 8-ig, fél 9-ig ott dolgozott, írt, korrigált, cikkeket rövidített, és helyesbített, kutatott, diktált és gondolkodott, szinte pihenés nélkül. Egy-egy adat után néha naphosszat elkeresgélt, nagy, szelíd, derűs türelemmel. Felolvadt ebben a munkában.

Forrás: Sík Sándor: Dézsi Lajos

Elismerések

Emlékezete

Művei

Források

  1. Dézsi Lajos kézirathagyatéka. SZTE Klebelsberg Könyvtár.
  2. A hagyaték katalógusa – SZTE Egyetemi Kiadványok.
  3. Alszeghy Zsolt (1927): Dézsi Lajos tudományos pályája. Irodalomtörténet, 3–4. sz., 128–136.
  4. Baros Gyula (1932): Dézsi Lajos. Irodalomtörténet, 7–8. sz., 97–99.
  5. Egy kinevezéshez (1906). Szabadság: a Maros-Tordavármegyei Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt hivatalos lapja, 1906. szeptember 7., p. 1-2.
  6. Ilia Mihály és Keserű Bálint (1999): Magyar irodalomtörténet. In: Szentirmai László és Ráczné Mojzes Katalin (szerk.), A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene, 1921–1998 (164–172.), Szeged.
  7. Kiss Áron (1905): A debreczeni egyetemért (Kiss Áron püspök körlevele). Hódmezővásárhely, 1905. március 23., p. 2.
  8. A kolozsvári magyar egyetem (1921). Keleti Ujság, 1921. január 4., p. 4.
  9. Kovács I. Gábor és Takács Árpád (2018): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai a két világháború közötti magyar tudáselitben. 1. köt. A protestáns felekezeti-művelődési alakzatokhoz tartozók ősfái. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
  10. Lengyel András (1976): A szegedi Egyetemi Könyvtár Móra-kéziratai. (Dissertationes ex Bibliotheca Universitatis de Attila József nominatae, 1.).
  11. Lengyel András (1978): Dézsi Lajos 1868–1932. Könyvtáros, 7. sz., 427–429.
  12. Nagy részvét mellett temették el dr. Dézsi Lajost (1932). Délmagyarország, 1932. szeptember 20., p. 3.
  13. Pogány György (2015): Dézsi Lajos bibliográfusi működése. Könyv, könyvtár, könyvtáros, 7–8. sz.
  14. Sík Sándor (1933): Dézsi Lajos. Széphalom, 3–4.
Wikipédia-szócikk