- Szegedi lakóházán emléktábla található (Bolyai u. 28.)
- Középiskolások részére hirdetett matematikaversenyt neveztek el róla.
SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár
Akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen
Szőkefalvi Nagy Gyula
Erzsébetváros (Erdély), 1887. április 11. – Szeged, 1953. október 14.
Szőkefalvi Nagy Gyula matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, s pályafutása kezdetén erdélyi középiskolákban tanított. 1915-ben meghívást kapott a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre magántanárként, algebra és függvénytan tárgykörből. A kolozsvári Marianum igazgatója volt 1917-től, ám a háború után ennek ellátása nem volt zökkenőmentes. Így 1928-ban elfogadta a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola felkérését, s Szegeden a Matematika Tanszék vezetője lett. 1940-től az egyetem Geometriai Tanszékét vezette, s az egyetemmel visszaköltözött Kolozsvárra. Végül 1945-től ismét Szegeden oktatott haláláig.
Főbb kutatási területe a geometria, polinomok geometriája, függvénytani algebra, az algebrai görbék számelméleti tulajdonságai. Szívügye volt a tanárképzés, ebben középiskolai tanári tapasztalatait is fölhasználta.
Fiai Szőkefalvi-Nagy Béla (1913-1998) matematikus és Szőkefalvy-Nagy Zoltán (1916-1980) kémikus.
MTA levelező tag
MTA rendes tag
MTA levelező tag
- Tagajánlás
- Megválasztása: 1934. május 11.
- Székfoglaló értekezés: Maximális indexű felületekre vonatkozó vizsgálatok
- Elhangzott: 1934. november 12.
- Megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1935. 420–471.
MTA rendes tag
- Megválasztása: 1946. december 19.
- Székfoglaló értekezése: Racionális tört-függvény értékkészlete körtartományokban
- Elhangzott: 1947. június 23.
- Megjelent: Über den Wertvorrat gebrochener rationaler Funktionen in Kreisbereichen. Hungarica Acta Mathematica 1 (1948) 3, 1–13.
- matematikus
Tudományos pályája
1887. április 11-én született az erdélyi Erzsébetvárosban, mely az akkori Kis-Küküllő vármegyében (ma Szeben megye), a Nagy-Küküllő jobb partján fekszik. 1905-ben jeles érettségit követően beiratkozott a kolozsvári egyetem Matematikai és Természettudományi Karának matematika-fizika szakára. 1909-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett és doktorált; doktori dolgozata: Algebrai görbék arithmetikai tulajdonságairól.
Mivel külföldi ösztöndíjpályázata ekkor nem volt sikeres, oklevele megszerzése után az 1909/1910-es tanévben előbb a piaristák privigyei algimnáziumában, majd rózsahegyi főgimnáziumában, végül a csíksomlyói katolikus főgimnáziumban tanított. Itt állt alkalmazásban a következő tanévben is, majd sikeres öszdöndíjpályázattal az 1911-1912-es tanévet Göttingenben töltötte. Hazatérve Kolozsvárott kapott rendes tanári kinevezést, s 1912 októberében megnősült. Felesége Bölöni Jolán, két fiuk született, Béla és Zoltán.
A kolozsvári Marianum r.k. leánygimnáziumában kaptam rendes tanári alkalmazást 1912 szeptemberétől kezdve. […] A kolozsvári Marianum 1912-ben Magyarország legszebb és legmodernebbül berendezett leánynevelő intézete volt. Magában foglalt elemi és polgári leányiskolát, háztartási iskolát, kereskedelmi szaktanfolyamot, női kereskedelmi iskolát és leánygimnáziumot. Én a leánygimnáziumban tanítottam, de voltak óráim a női felső kereskedelmi iskolában is. […] Az iskolában a tanítás terén arra törekedtem, hogy minél egyszerűbben, könnyebben és mégis szem előtt tartva a matematikai oktatás reformtörekvéseit minél modernebbül tanítsak.
Szőkefalvi Nagy Gyula: Életrajzom
1910-ben nagyfokú rövidlátása miatt fölmentést kapott a katonai szolgálat alól, ám 1914-ben a háború kitörésével újra aktuálissá vált a kérdés. A fölmentésre várakozás idejét jól kihasználva és gondolatait elterelve matematikai értekezéseket írt.
Az 1914 évi újabb sorozás után felterjesztettek nélkülözhetetlenség miatt fölmentésre. Én azonban a fölmentés megérkezéséig mindenre elkészültem. Azokat a matematikai gondolatokat, amelyek akkor fejemben fölmerültek, sietősen kidolgoztam. A kidolgozás kiverte fejemből az idegekre menő töprengéseket. Igy 1914 végén két értekezést írtam meg, mindkettőt 1915 január és február havában a M. T. Akadémián mutatták be. Ez a két dolgozat később német nyelven is megjelent és sokszor idézték a matematikai irodalomban. Ezek a dolgozatok nyitották meg azt az irányt, amelyben később sokat dolgoztam. 1915 elején még egy dolgozatot írtam.
Szőkefalvi Nagy Gyula: Életrajzom
1915-ben a kolozsvári egyetemen egyetemi magántanárrá habilitálták algebra és függvénytan tárgykörből, és ugyanekkor a Marianum igazgatója is lett.
A kolozsvári egyetem akkori két professzorának, Riesz Frigyesnek és Haar Alfrédnak felszólítására 1915 elején beadtam habilitációért kérésemet. A habilitáció ügye gyorsan lefolyt és 1915 május 17-én próbaelőadásom megtartásával a Matematikai és Természettudományi Kar magántanárrá habilitált. A miniszteri megerőstés egy hónap leforgása alatt megérkezett. Igy kezdődött az 1915/16 tanév, amelyben tanárhiány miatt nagyon sok órát kellett a Marianumban vállalnom. Heti 28 órám volt ott és az egyetemen 2; összesen tehát heti 30 óra, ami alaposan lefoglalt. Októberben a Marianum női felső kereskedelmi iskolájának megbízott igazgatója leköszönt a megbízatásáról. Emiatt október 15-én a heti 30 órához kaptam a női felső kereskedelmi iskola igazgatását is, s egyuttal helyettes igazgatóvá neveztettem ki. Heti elfoglaltságomon az új munkakör átvételekor csak annyi könnyítés történt, hogy novembertől kezdve a leánygimnáziumban 3-mal csökkent az óraszámom. A tanév folyamán így is 27 órám maradt meg, 25 a Marianumban , 2 az egyetemen, s azonkívül az igazgatói elfoglaltság. […] 1916 decemberében rendes igazgatóvá kaptam kinevezést.
Szőkefalvi Nagy Gyula: Életrajzom
1918. február 22-én a Szent István Akadémia választotta rendes tagjai közé, székfoglalóját 1919-ben kezdte írni „a maximális indexű síkgörbékről, maximális osztályindexű síkgörbékről és maximális indexű felületekről”. Mivel főállása a Marianumhoz kötötte, így az egyetem távozása után is Kolozsvárott maradt, ám az elkövetkező évek elég viszontagságosak voltak.
Az 1920/21 tanévben még tartottam egyetemi rangú előadásokat a kolozsvári egyetem pótlására megnyitott református (de tulajdonképen felekezetközi) tanárképző intézetben. Az itt tartott heti óráim száma 10 volt. Ezt az intézetet 1921-ben a románok bezárták és így 1921/22 és 1922/23-ban a Marianumban működő polg. isk. tanárképző főiskolán tartottam előadásokat és vizsgáztattam. 1923-ban ez az elfoglaltságom is megszűnt, mivel ezt is bezárták a románok. De becsukták ekkor a Marianum női kereskedelmi szaktanfolyamát is, amelyiknek 1917 óta igazgatója voltam. További támadás a Marianum ellen az volt, hogy alapító főigazgatóját, a leánygimnázium igazgatóját és engem eltiltottak a vezetéstől az alatt az ürügy alatt, hogy női iskolában férfi nem lehet igazgató. Ugyanakkor a kolozsvári állami leánygimnáziumban férfi volt az igazgató. Az igazgatás közben egyre másra érkeztek a jogfosztó rendelkezések és a vekzálások. Ezeknek a következtében egyházi főhatóságom engem és leánygimnáziumi igazgató társamat végül kénytelen volt szabadságolni amíg eldől, hogy maradhatunk vagy mennünk kell. Igazgatótársam nem tért vissza az iskolához, én azonban az 1927/28 tanévben visszatérve tanári munkát folytattam.
Szőkefalvi Nagy Gyula: Életrajzom
Időközben 1926-ban az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat tudományos munkásságát Kőnig Gyula jutalommal ismerte el.
1928-ban meghívást kapott a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Matematikai Tanszékének vezetésére.
1929 februárjában Szegeden meg is kezdettem működésem és augusztus havában családom is átvittem. […] Az átköltözködés után az új környezetben nagyon jól éreztük magunkat. Az egyetemen azonnal folytathattam magántanári előadásaimat. A főiskola új tanítástervét, a matematikából, én készítettem. […] Szegeden a főiskolán heti 12 kötelező órám volt. De rendesen óráim száma meghaladta ezt a számot. Azonkívül a tanítóképzős tanárjelöltek Apponyi kollégiumán is tartottam heti 1-2 órát. Ezekhez járult a sok tanári ülés és még inkább az előadásokra való készülés. Az előadásokra pontosan készültem, az órákat pontosan megtartottam, s azokon hallgatóim figyelmére és előadásaim érthetőségére nagy gondot fordítottam.
Szőkefalvi Nagy Gyula: Életrajzom
Folytatta tudományos munkáit is, s 1934-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta. Székfoglalóját Maximális indexű felületekre vonatkozó vizsgálatok címmel tartotta. 1938–1939-ben ő lett a főiskola igazgatója.
1939-ben nyilvános rendes tanár lett a szegedi egyetem Geometriai Tanszékén. 1940/1941-ben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja lett, melynek idejére esik a Ferenc József Tudományegyetem visszatelepülése Kolozsvárra (1940 október).
Az 1940/41 tanév elején választanom kellett, hogy Szegeden akarok-e maradni, vagy Kolozsvárra megyek. Én az utóbbi mellett foglaltam állást, mivel úgy éreztem, hogy erdélyi magyar testvéreim hűtlenségnek minősíthetnék, ha én, aki legkésőbb jöttem ki Erdélyből a Ferenc József tudományegyetemhez, Szegeden maradnék. Őszintén megvallva, nem vágyódtam vissza. Kolozsvári utolsó éveim annyi szenvedést okoztak nekem és családomnak, hogy emlékük nem tette olyan kedvessé a visszatérést. Azonfelül Szegedhez fűzött két fiam is, akik közül Béla az én tanszékemre kapott kinevezést a Főiskolához, Zoltán pedig a természetrajzból és vegytanból akkor kapott tanári oklevelet, s a doktorátusra készült.
Ha előre láttam volna azt a bánásmódot, amiben a Minisztérium részéről Kolozsvárt részem lesz, kötéllel sem lehetett volna Kolozsvárra vinni.
Szőkefalvi Nagy Gyula: Életrajzom
Kolozsvári munkájáról és megpróbáltatásairól önéletrajzában részletesen olvashatunk. 1943 decemberében agyvérzést kapott, majd súlyos szövődmények veszélyeztették életét. 1944-ben hagyta el Kolozsvárt, s 1945-ben került vissza Szegedre.
1945–1953-ig folytatta oktatói tevékenységét a Geometria Tanszéken, 1949-től tanszékvezetőként. 1946 végén az MTA rendes tagja lett.
1953. október 10-én, 66 éves korában hunyt el Szegeden, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.
Emlékezete
Művei
Források
- Szőkefalvi Nagy Gyula: Életrajzom. Polygon 13 (2003) 1, 1–28.
- Szőkefalvi Nagy Gyula: Erzsébetvárostól Göttingenig, Kolozsvártól Szegedig. Korunk, 2004/11.
- Szőkefalvi-Nagy Gyula. In: Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. 438. p
- Szőkefalvi-Nagy Gyula. In: Szegedi egyetemi almanach : 1921-1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. 223. p.
- Szőkefalvi Nagy Gyula. In: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai
- Szőkefalvi Nagy Gyula. In: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002, Markó László et al. (szerk.). MTA Társadalomkutató Központ, 2003, 1259–1260.
- Nagy Péter Tibor: Szőkefalvi-Nagy Gyula, 1887–1953. Polygon 1993. november, 3/2. 1–4.
- Szőkefalvi Nagy Gyula. In: Tudósportál
- Szőkefalvi Nagy Gyula Emlékkonferencia. Szeged, 2003. november