Surányi-Unger Tivadar
Budapest, 1898. február 4. – New York, 1973. november 1.
“Surányi-Unger Tivadar azon kevesek közé tartozott, akik a második világháborút megelőzően hozzájárultak a magyar közgazdaság-tudomány nemzetközi hírnevéhez.”
(Hild, 2019, 140.)
Szinte világpolgárnak nevezhetjük, annyit utazott a világban; s ehhez folyékonyan beszélt angolul, németül, franciául és olaszul. Egyetemi tanulmányait Grazban és Budapesten végezte: jog- és államtudományi, filozófiai doktori, közgazdasági doktori képesítést szerzett; később ügyvédi vizsgát tett, majd praktizált is. Számos tanulmányúton járt Németországban és az USA-ban, de megfordult Japánban, a Szovjetunióban és Ausztráliában is.
1929–1940 között volt Szegeden a Jog- és Államtudományi Kar Statisztikai és Közgazdaságtani Tanszék vezetője.
MTA levelező tag
- közgazdász
- gazdaságtörténész
- gazdaságpolitikai szakértő
1919-ben a grazi egyetemen jog- és államtudományi, 1920-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiai doktori, 1921-ben a Műegyetemen közgazdasági doktori képesítést szerzett. 1924-ben ügyvédi vizsgát is tett, majd praktizált is. 1925-ben a Műegyetemen kezdődött oktatói pályafutása, ahol kereskedelmi politikát oktatott. 1926–1929 között a Miskolci Evangélikus Jogakadémia tanára volt kereskedelmi és váltójog, valamint polgári perrendtartás tárgykörökben, 1928-tól a budapesti egyetemen a közgazdaság elmélete tárgykör magántanára.
1929-ben került Szegedre az egyetem Jog- és Államtudományi Karára a Statisztikai és Közgazdaságtani Tanszék vezetőjeként; 1936-1937-ben a Kar dékánjává is megválasztották. 1940-ben a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári visszaköltözésével Szegeden szüneteltették a jogi kar működését, így ő is más állás után nézett. 1940-től a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a Közgazdaságtan és Pénzügytan Tanszék tanára volt, majd 1944-ben családjával együtt áttelepült Ausztriába. A második világháborút követően már nem tért vissza Magyarországra. Sikeres külföldi pályafutása az Innsbrucki Egyetemen indult (1944–1946); 1946–1958 között az amerikai Syracuse Egyetemnek, 1958–1966-ig a göttingeni egyetemnek volt közgazdaságtan tanára, majd e két egyetemnek emeritus professzora. Nyugdíjas éveiben New Yorkban élt, s itt is hunyt el. Sírja Budapesten, a rákoskeresztúri Új Köztemetőben található.
Tanítványai és kollégái őszinte, mindig megértésre törekvő emberként ismerték” – írta róla nekrológjában a göttingeni egyetem rektora
idézi Csikós-Nagy, 1994, 60.
Miközben egy-egy egyetem kinevezett oktatója volt, számos helyre hívták vendégoktatóként. Ehhez és kutatói tanulmányútjaihoz többször elnyerte a Rockefeller Alapítvány ösztöndíját is. Kutatóként vagy vendégoktatóként megfordult pl. Bécsben, Genfben, Németország és az Egyesült Államok több egyetemén, de járt Japánban, Bombayben, Sanghajban, Ausztráliában vagy a Szovjetunióban is.
Írásaiban gazdaságtörténettel, a közgazdaságtan és filozófia határterületeivel, gazdaságpolitikai kutatásokkal, 1945 után pedig főként a társadalmi-gazdasági rendszerek összehasonlító vizsgálatával foglalkozott. Számos jelentős műve jelent meg ezekben a témákban. A szociális piacgazdaság elméletének egyik megalapozója.
Akár minden korra érvényes lehet megállapítása az egyéni érdek hajhászásáról:
Az egyéni érdekek izgatott hajszájának nyomán a gazdasági életben is szánalmas gerinctelenség szokott lábra kapni. Máról holnapra meglepő pálfordulások következnek be, és sokan még az elvhűség utolsó maradványait is habozás nélkül dobják sutba, amikor arról van szó, hogy a bizonytalan viszonyok között jobban helyezkedjenek.
A magyar gazdasági jólét útja, 12.; idézi Sipos Béla, 1997, 182.
Egy ideig gazdaságpolitikusként is tevékenykedett: részt vett több jogszabály előkészítésében, volt árkormánybiztos és a miniszterelnökség mellett működő Gazdaságtanulmányi Osztály vezetője.
+Gazdaságtanulmányi Osztály+
+Magyar Munkatudományi Intézet+
+Magyar Gazdaságtájékoztató Bizottság+
Több tudományos / gazdasági társulat tagja, ill. vezető tisztségviselője volt. Néhány közülük:
- Preparatory Committee of the World Economic Conference, Genf (1933)
- Magyar Közgazdasági Társaság, választmányi tag (1919– )
- Magyar Statisztikai Társaság, alelnök (1937–1944 )
- Külügyi Társaság
- Országos Statisztikai Tanács Tudományos Bizottsága
- Magyar-Német Társaság Tudományos Bizottsága
- Comité International pour les Industries Agricoles, Párizs (1939–1940)
- Magyar Gazdaságtájékoztató Bizottság, ügyvezető alelnök, előadó (1943–1944 )
- Magyar Munkatudományi Intézet, alelnök (1943–1944)
- Association for Comparative Economics, USA, alapító és elnökségi tag
- Institut zum Studium der Wirtschaftssysteme, Göttingen, alapító tag és igazgató
- A gazdasági válságok történetének vázlata 1920-ig. Szent István Társulat, Budapest, 1921
- Philosophie in der Volkswirtschaftslehre: Ein Beitrag zur Geschichte der Volkswirtschaftslehre 1–2. Fischer, Jena, 1923
- A gazdaságpolitika tudományos alapkérdései. Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1927
- Die Entwicklung der theoretischen Volkswirtschaftslehre in ersten Viertel des 20. Jahrhunderts. Fischer, Jena, 1927
- Economics in the twentieth century: The history of its international development. (ford. Noel D. Moulton). Norton, New York, 1931
- Weltwirschaftspolitik im Entstehen: Beiträge zur Lehre von den Gemeinbedürfnissen. Fischer, Jena, 1933
- Budapest szerepe Magyarország gazdasági életében: 1925–1934, 1. kötet Székesfőváros Statisztikai Hivatala, Budapest, 1936
- Budapest szerepe Magyarország gazdasági életében: 1925–1934, 2. kötet Székesfőváros Statisztikai Hivatala, Budapest, 1936
- Magyar nemzetgazdaság és pénzügy. Gergely R. Könyvkereskedése, Budapest, 1936
- A magyar gazdasági jólét útja. Stádium Ny., Budapest, [1940]
- Comparative economic systems. Mc Graw-Hill, New York, 1952
- Studien zum Wirtschaftswachstum Südosteuropas. Fischer, Jena, 1964
- Wirtschaftstsphilosophie des 20. Jahrhunderts. Fischer, Jena, 1967
- Economic philosophy of the twentieth century. Northern Illinois University Press, DeKalb, Ill., 1972
Díjai
Ordre de Mérite Agricole érdemrend (Franciaország, 1939)
Művei
Források
- Bonifert Donát (1988): Az árszabályozás hazai hagyományai és nemzetközi tapasztalatai. Kereskedelmi Szemle, 3. sz., 33-40. (https://adt.arcanum.com/hu/view/KereskedelmiSzemle_1988/?pg=176&layout=s)
- Csikós-Nagy Béla (1994): Surányi-Unger Tivadar. In: Mátyás Antal (szerk.), Magyar közgazdászok a két világháború között (54–79.). Akadémiai Kiadó, Budapest.
- Gazdaságtanulmányi osztályt állítottak fel a miniszterelnökségen. Esti Kurir, 1938. augusztus 4., p. 7. ADT: https://adt.arcanum.com/hu/view/EstiKurir_1938_08/?pg=32&layout=s
- Gyémánt Richárd (2020): Surányi-Unger Tivadar (1898-1973). Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica, 1., 653-665. http://acta.bibl.u-szeged.hu/70774
- Hild Márta (2019): Surányi-Unger Tivadar és a német közgazdasági hagyomány: Történetek a két világháború közötti magyar közgazdaságtanról. In: Havran Dániel, Klement Judit, Nagy Dániel Gergely (szerk.), Eszmék – történetek – elméletek: tanulmányok Madarász Aladár tiszteletére (140-183.), MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, Budapest. Corvinus Kutatások: http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4069/
- Müller, Reinhard (2013): Theo Surányi-Unger. Archiv für die Geschichte der Soziologie in Österreich: http://agso.uni-graz.at/spannkreis/biografien/s/suranyi_unger_theo.html
- Sipos Béla (1997): Közgazdász-statisztikus tudósok a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen. Statisztikai Szemle, 2. sz., 178-182. KSH: http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1997/1997_02/1997_02_178.pdf
- Surányi-Unger Tivadar. In: Kenyeres Ágnes (szerk.), Magyar Életrajzi Lexikon. Arcanum Kézikönyvtár: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/suranyi-unger-tivadar-77C7E/
- https://akademikus.mtak.hu/adatlap/suranyi-unger-tivadar/
- https://real-eod.mtak.hu/7688/1/01301.pdf#page=27
- Surányi-Unger Tivadar (2005). In: Kollega Tarsoly István (főszerk.), Révai Új Lexikona, XVI. köt., Rac–Sy (871–872.), Babits, Szekszárd.
- Surányi-Unger Tivadar (2004). In: Markó László (főszerk.), Új Magyar Életrajzi Lexikon, 5. köt., P–S (1322–1323.), Magyar Könyvklub, Budapest.
- Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diána (2003): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest. https://real-eod.mtak.hu/7573/1/AMTATagjai1825-2002.pdf#page=1180
- Fekete, Gézáné (1975) A Magyar Tudományos Akadémia tagjai : 1825-1973. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest. https://real-eod.mtak.hu/41/1/EKK_18.pdf#page=267
- Pécsi Egyetemi Almanach. https://almanach.pte.hu/oktato/66%7Cwork=P%C3%A9csi