Surányi-Unger Tivadar

Budapest, 1898. február 4. – New York, 1973. november 1.

“Surányi-Unger Tivadar azon kevesek közé tartozott, akik a második világháborút megelőzően hozzájárultak a magyar közgazdaság-tudomány nemzetközi hírnevéhez.”

(Hild, 2019, 140.)

Szinte világpolgárnak nevezhetjük, annyit utazott a világban; s ehhez folyékonyan beszélt angolul, németül, franciául és olaszul. Egyetemi tanulmányait Grazban és Budapesten végezte:  jog- és államtudományi, filozófiai doktori, közgazdasági doktori képesítést szerzett; később ügyvédi vizsgát tett, majd praktizált is. Számos tanulmányúton járt Németországban és az USA-ban, de megfordult Japánban, a Szovjetunióban és Ausztráliában is.

1929–1940 között volt Szegeden a Jog- és Államtudományi Kar Statisztikai és Közgazdaságtani Tanszék vezetője.

Surányi-Unger Tivadar (forrás: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/3258)
Surányi-Unger Tivadar

1919-ben a grazi egyetemen jog- és államtudományi, 1920-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen filozófiai doktori, 1921-ben a Műegyetemen közgazdasági doktori képesítést szerzett. 1924-ben ügyvédi vizsgát is tett, majd praktizált is. 1925-ben a Műegyetemen kezdődött oktatói pályafutása, ahol kereskedelmi politikát oktatott. 1926–1929 között a Miskolci Evangélikus Jogakadémia tanára volt kereskedelmi és váltójog, valamint polgári perrendtartás tárgykörökben, 1928-tól a budapesti egyetemen a közgazdaság elmélete tárgykör magántanára.

1929-ben került Szegedre az egyetem Jog- és Államtudományi Karára a Statisztikai és Közgazdaságtani Tanszék vezetőjeként; 1936-1937-ben a Kar dékánjává is megválasztották. 1940-ben a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári visszaköltözésével Szegeden szüneteltették a jogi kar működését, így ő is más állás után nézett. 1940-től a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a Közgazdaságtan és Pénzügytan Tanszék tanára volt, majd 1944-ben családjával együtt áttelepült Ausztriába. A második világháborút követően már nem tért vissza Magyarországra. Sikeres külföldi pályafutása az Innsbrucki Egyetemen indult (1944–1946); 1946–1958 között az amerikai Syracuse Egyetemnek, 1958–1966-ig a göttingeni egyetemnek volt közgazdaságtan tanára, majd e két egyetemnek emeritus professzora.  Nyugdíjas éveiben New Yorkban élt, s itt is hunyt el. Sírja Budapesten, a rákoskeresztúri Új Köztemetőben található.

Surányi-Unger Tivadar sírja (forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Sur%C3%A1nyi_Unger_Tivadar_s%C3%ADrja.jpg)
Surányi-Unger Tivadar sírja

Tanítványai és kollégái őszinte, mindig megértésre törekvő emberként ismerték” – írta róla nekrológjában a göttingeni egyetem rektora

idézi Csikós-Nagy, 1994, 60.

Miközben egy-egy egyetem kinevezett oktatója volt, számos helyre hívták vendégoktatóként. Ehhez és kutatói tanulmányútjaihoz többször elnyerte a Rockefeller Alapítvány ösztöndíját is. Kutatóként vagy vendégoktatóként megfordult pl.  Bécsben, Genfben, Németország és az Egyesült Államok több egyetemén, de járt Japánban, Bombayben, Sanghajban, Ausztráliában vagy a Szovjetunióban is.

Írásaiban gazdaságtörténettel, a közgazdaságtan és filozófia határterületeivel, gazdaságpolitikai kutatásokkal, 1945 után pedig főként a társadalmi-gazdasági rendszerek összehasonlító vizsgálatával foglalkozott. Számos jelentős műve jelent meg ezekben a témákban. A szociális piacgazdaság elméletének egyik megalapozója.

Akár minden korra érvényes lehet megállapítása az egyéni érdek hajhászásáról:

Az egyéni érdekek izgatott hajszájának nyomán a gazdasági életben is szánalmas gerinctelenség szokott lábra kapni. Máról holnapra meglepő pálfordulások következnek be, és sokan még az elvhűség utolsó maradványait is habozás nélkül dobják sutba, amikor arról van szó, hogy a bizonytalan viszonyok között jobban helyezkedjenek.

A magyar gazdasági jólét útja, 12.; idézi Sipos Béla, 1997, 182.

Egy ideig gazdaságpolitikusként is tevékenykedett: részt vett több jogszabály előkészítésében, volt  árkormánybiztos és a miniszterelnökség mellett működő Gazdaságtanulmányi Osztály vezetője.

+árkormánybiztos+

Az árkormánybiztosságot – melyet a tervszerű gazdálkodás egyik eszközeként, állami árfelügyeleti rendszerként vezettek be – egy 1938. április 9-i rendelet hozta létre. Az árkormánybiztos feladata az árakat és a szol­gáltatási díjakat alakító tényezők vizsgá­lata, azok gazdasági helyességének ellenőrzése, ár- és díjkér­désekben véleményezés, a legmagasabb árak és díjak megállapítása. Ez kezdetben az ipar területére korlátozódott, majd kiterjesztették az élelmiszerekre is. A budapesti hatáskör hamarosan országosra változott, s vidéken árvizsgáló állomásokat állítottak föl; az egyik legfontosabb vidéki kirendeltség Szegeden volt, mely 1938. október 6-án kezdte meg működését. Az Árellenőrzés Országos Kormánybiztossága 1938–1941 között működött, az első árkormánybiztos Laky Dezső volt, Surányi-Unger pedig vezető munkatársa, majd állandó helyettese. 1941-től az árkormánybiztosi hatáskört a közellá­tási miniszterre bízták, s az árkormánybiztosság beolvadt a Közellátási Hivatalba.

+Gazdaságtanulmányi Osztály+

1938. augusztus elején fölállított osztály a miniszterelnökségen, melynek feladata a kormány állásfoglalásainak előkészítése céljá­ból a nagyobb jelentőségű gazdaságpoliti­kai és szociálpolitikai kérdések ta­nulmányozása és a vár­ható következmények többirányú mérlegelése.
Az osztály 1940 júniusában megszűnt, helyét gazdasági tanács vette át.

+Magyar Munkatudományi Intézet+

1943. június 26-án alakult meg Budapesten, Magyary Zoltán elnökletével. Az intézet a munka mint emberi tevékenység vizsgálatára jött létre. Célul tűzte ki, hogy foglalkozzon a munka bölcseletével, értékelésével, lélektanával és élettanával; tisztázza a munka gazdasági szerepét, s ennek keretében foglalkozzon a munkaerőgazdálkodás és az üzemszervezés kérdéseivel is. Kutatásainak körébe tartozott a magyar munkásság története és szociográfiája, a munkajog, a szociálpolitika s a társadalombiztosítás kérdései.

+Magyar Gazdaságtájékoztató Bizottság+

„A bizottság feladata, hogy felvegye és fenntartsa az érintkezést a Közép- és Délkelet-Európa gazdasági jövőjét érintő kérdésekkel foglalkozó külföldi magánjellegű vagy félhivatalos gazdasági bizottságokkal és intézményekkel. A bizottság egyben javaslatokat dolgoz ki a pénzügyminiszter részére olyan kérdésekben, amelyek a magyar nemzetgazdaságnak és főleg a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak jövendő kialakulása szempontjából fontosak.“ (Forrás: Megkezdte működését a Magyar Gazdaságtájékoztató Bizottság. Esti Újság 8. évf. 96. sz., 1943. áprils 30., 3. o. Arcanum Újságok)

Több tudományos / gazdasági társulat tagja, ill. vezető tisztségviselője volt. Néhány közülük:

Válogatott könyvei

Díjai

Ordre de Mérite Agricole érdemrend (Franciaország, 1939)

Művei

Források