SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen

Polner Ödön

Békéscsaba, 1865. március 15. – Szeged, 1961. február 7.

Jogi tanulmányait 1889-ben fejezte be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1892-ben ügyvédi vizsgát is tett. 1891-től az Igazságügyminisztérium munkatársa volt.

1895-től a magyar közjog magántanára a budapesti egyetemen, majd 1914-1923-ig az Erzsébet Tudományegyetemen oktatott (Pozsony, majd Pécs). 1923-ban Szegeden lett a Közjogi Tanszék vezetője, egészen 1935-ös nyugdíjba vonulásáig.

1908-ban az MTA levelező, 1930-ban rendes tagjává választotta, 1952-ben megszerezte az állam- és jogtudományok doktora tudományos fokozatot.

1961-ben hunyt el Szegeden, sírja a Belvárosi temetőben található.

  • közjogász
Polner Ödön (forrás: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/3162)
Polner Ödön

Tudományos pályája

A széles érdeklődési körű, kitűnő eredménnyel érettségizett diák eleinte mérnöknek készült Budapesten, majd részben bátyja hatására átiratkozott a jogi karra, ahol tanulmányait 1889-ben fejezte be. Még csak joggyakornok volt a Budapesti Királyi Törvényszéken, amikor megjelent első, pályadíjjal jutalmazott publikációja Magyarország és Ausztria közjogi viszonyairól. Ez a mű az egyik első olyan munka volt, mely a közjogban szakított az ún. történeti módszerrel.

1891-től az Igazságügyminisztérium munkatársa. Több nemzetközi konferencián (I. és II. Hágai Konferencia, párizsi nemzetközi konferencia stb.) vett részt, ezzel egyidőben több törvényjavaslat, nemzetközi szerződés előkészítésének, kidolgozásának részese.

Ő viszont leginkább oktatóként szeretett volna dolgozni: „Legjobban szerettem volna valamelyik jogakadémián a közjogi és politikai tanszéket betölteni, ami út lett volna az egyetemi tanársághoz” – írta visszaemlékezéseiben (Polner, 2008, 135.)

1893-ban írta meg saját maga által legfontosabbnak ítélt munkáját, A végrehajtó hatalom a magyar alkotmányban című értekezést. Két év múlva a magyar közjog magántanára lett a budapesti egyetemen, ahol 1905-től már rendkívüli tanár.

1914-ben Pozsonyba került az Erzsébet Tudományegyetemre, ahol komoly munkát végzett az új intézmény kiépítésében, melynek 1918/1919-ben rektora is volt. Trianon után alma matere Pécsre került, ahol tanári teendői mellett szintén jelentős egyetemszervező munkát is végzett.

Mivel szeretett volna közelebb kerülni szülőhelyéhez, a Békéscsabához tartozó Fürjeshez, elfogadva a meghívást, 1923-ban Szegeden lett a Közjogi Tanszék vezetője, s ezt a tisztséget nyugdíjazásáig betöltötte. 1928/1929-ben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja is volt.

Polner Ödön hetvenéves
Polner Ödön hetvenéves

70 éves korában, 1935-ben vonult nyugdíjba, ebből az alkalomból munkatársai egy kétkötetes emlékkönyv kiadásával tisztelegtek munkássága előtt. Nyugdíjasként is tartott előadásokat, illetve 1938-ig ő lett a Diákvédő Iroda vezető egyetemi tanára.

Munkásságára jellemző volt, hogy mindig kiállt az általa képviselt értékek mellett. A parlamentarizmus, az alkotmányosság, a nemzeti önállóság voltak vezérelvei. Mélységesen elítélte a megkülönböztetést. Egyike volt annak az 59 keresztény értelmiséginek, akik 1938. május 5-én kiáltványban tiltakoztak az I. zsidótörvény ellen.

Polner Ödön több irata és fényképe megtalálható az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár gyűjteményében.

Tiltakozás az I. zsidótörvény ellen

  • A kül- és belpolitikai tényezők 1938-ban arra ösztönözték a kormányt, hogy törvényjavaslatot nyújtson be a „társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról”. Ebből született meg az I. zsidótörvény, mely előírta, hogy öt éven belül az üzleti és értelmiségi pályákon az izraelita vallásúak számát 20%-ra kell csökkenteni. Ennek a törvénynek a parlamenti vitája május 5-én kezdődött. Ezen a napon jelent meg a Magyar Hírlap, a Népszava és a Pesti Napló hasábjain az tiltakozás, melyet keresztény írók, művészek és közéleti szereplők írtak alá. Ebben hangsúlyozták: „Gondolja meg minden kortárs, mekkora felelősség terheli, ha a lelkiismereti tiltakozás ellenére is megszületik egy törvény, melyre valamikor minden magyarnak szégyenkezve kell gondolnia!” Néhányan az aláírók közül: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, Tersánszky Józsi Jenő, Vikár Béla, Zilahy Lajos – és Polner Ödön.

Írók, művészek, tudósok deklarációja a magyar társadalomhoz és a törvényhozás tagjaihoz

Érdekességek

  • A Békéscsabához tartozó Fürjespusztán (Fürjes) jött világra, ott volt a család kúriája. Nagyon ragaszkodott szülőhelyéhez, egy időben még azon is gondolkodott, hogy ott gazdálkodni fog. Azért is választotta a szegedi tanárságot, mert így közelebb lehetett Fürjeshez. A nyarakat rendszeresen ott töltötte a család, de kollégáit is gyakran vendégül látta ott.
  • Polner Ödön diákkorában szerette a matematikát. Együtt tanultak két osztállyal feljebb járó bátyjával, aki egyszer nem tudta megoldani házi feladatát, s dühében elsírta magát. Öccse visszaemlékezésében ezt írja az esetről: „Kérdésemre, hogy mi baja, mondja, hogy a számtani feladatot nem tudja megoldani. Ugyan mutasd, miről van szó? Megnézem a feladatot, s nemsokára rájövök a megoldásra, és megmondom neki.” (Polner, 2008, 65.)
  • Az 1898 és 1907 között megjelent Magyar Jogi Lexikon hat kötetébe 70 szócikket írt.
  • 1919-ben a pozsonyi egyetem rektoraként nem volt hajlandó átadni az intézményt a csehszlovák hatóságoknak, arra hivatkozva, hogy a békeszerződést még nem írták alá. Január 28-án letartóztatták és két napig őrizetben volt. Júniusban, amikor a magyar Vörös Hadsereg hadműveletekbe kezdett a Felvidéken, Polnert túszként 6 hétre internálták.
Felül a fürjespusztai Polner-kúria. Alul szegedi professzorok a fürjespusztai birtokon. (forrás: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20146; https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20161)
Felül a fürjespusztai Polner-kúria.
Alul szegedi professzorok a fürjespusztai birtokon.

Elismerések

  • 1942-ben a debreceni egyetemen díszdoktori címet kapott.
Polner Ödön díszdoktorrá avatása. URL: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20168
Polner Ödön díszdoktorrá avatása. URL: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20168

Művei

Források

Képek:

  1. Polner Ödön
    SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/3162
  2. Polner Ödön hetvenéves
    SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20166
  3. Polner Ödön díszdoktorrá avatása
    SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20168 
  4. A fürjespusztai Polner-kúria
    SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20146 
  5. Szegedi professzorok a fürjespusztai birtokon
    SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20161 
  6. Írók, művészek, tudósok deklarációja a magyar társadalomhoz és a törvényhozás tagjaihoz
    Pesti Napló, 1938. május 5., p. 2. Arcanum Digitális Tudománytár: https://adt.arcanum.com/hu/view/PestiNaplo_1938_05/?pg=83&layout=s

Wikipédia-szócikk

© 2026 SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár – Minden jog fenntartva.