SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen

Petri Gábor

Budapest, 1914. február 6. – Szeged, 1985. július 23.

Tanulmányait Grazban és Pécsett végezte. Pécsi egyetemi hallgatóként négy éven keresztül dolgozott a Mansfeld Géza vezetése alatt álló kórtani intézetben. Bár eredetileg kutatónak készült, hivatása végül a sebészet lett. 1937-ben szerezte meg orvosi diplomáját, majd ezután hat éven keresztül dolgozott budapesti sebészeti osztályokon kitűnő mesterek keze alatt, akik közül Molnár Béla gyakorolta rá a legnagyobb hatást.

1945-ben került a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájára. 37 éves korában tanszékvezetői megbízást kapott az újonnan létesített Sebészeti Anatómiai és Műtéttani Intézetbe (a mai Sebészeti Műtéttani Intézet). Ezt az intézetet 33 éven át 1984-ig vezette, és nemzetközileg elismert szakmai műhellyé fejlesztette.

1955-ben szívsebészeti osztályt szervezett az I. sz. Belklinikán, majd 1958 és 1981 között 23 évig a Sebészeti Klinika igazgatói tisztségét is betöltötte.

Tudományos pályája

A kivételesen tehetséges, kitartó szorgalommal dolgozó és kitűnő diagnoszta orvosra hamar felfigyeltek Szegeden. Név szerint pedig Prochnow Ferenc tette a legtöbbet a fiatal Petri karrierjének elindulása érdekében.

A klinika és a később Kísérletes Sebészeti Intézetnek nevezett tanszék egy kézben lévő vezetése szinte páratlan lehetőséget, lendületet adott a sebészi kutatás és gyógyítás műveléséhez.

Itt végre maradéktalanul megvalósíthatta elképzeléseit a sebészeti munka minden részének modernizálására és világszintű fejlesztésére, számos új műtéti eljárás bevezetése fűződött tevékenységéhez.

Ezek az évtizedek az eredményes szervező, gyógyító és kutatómunka kiteljesedését jelentették. A klinikán addig még Szegeden nem létező, hiányzó szakokat és korszerű szervezeti formát vezetett be. Így alakult ki az évek során:

Szervező munkájának köszönhetően a klinika híre az ország határain túl terjedt.

Számos műtét akkoriban csak úgynevezett intratracheális narkózisban (a légcsőbe helyezett tubussal végzett zárt rendszerű gépi altatásban) volt elvégezhető, azonban altatóorvos abban az időben nagyon kevés volt Szegeden. Petri Gábor mindent megtett, hogy enyhítse az égető aneszteziológus hiányt. Ennek érdekében a sebészeket is bátorította a specializációra. Ábrándy Endre volt az első, aki sebészként képezte át magát altatóorvossá. A képzés 1958-tól vált folyamatossá.

Szervező munkájának köszönhetően a klinika híre az ország határain túl terjedt.

Számos műtét akkoriban csak úgynevezett intratracheális narkózisban (a légcsőbe helyezett tubussal végzett zárt rendszerű gépi altatásban) volt elvégezhető, azonban altatóorvos abban az időben nagyon kevés volt Szegeden. Petri Gábor mindent megtett, hogy enyhítse az égető aneszteziológus hiányt. Ennek érdekében a sebészeket is bátorította a specializációra. Ábrándy Endre volt az első, aki sebészként képezte át magát altatóorvossá. A képzés 1958-tól vált folyamatossá.

A nyugati értelemben vett korszerű technikai feltételek viszont az 50-es években sajnos nem voltak adottak Petri Gábor klinikáján. Ennek ellenére, vagy éppen ezért Petri a sebészet új eredményeit mohón tanulmányozta és igyekezett azokat mielőbb a gyakorlatban is alkalmazni. Így kezdeti munkássága a legkülönbözőbb területekre kiterjedt.

Eredeményei:

Mindent elkövetett annak érdekében, hogy a klinika jelen legyen a hazai és nemzetközi tudományos kommunikációban, belföldön és lehetőség szerint külföldről is. Társadalmi pozícióit tanítványai javára kamatoztatta, az arra érdemeseket a legnevesebb mesterekhez küldte Nyugat-Európába és Amerikába egy olyan korban, amikor ez politikai okokból minden módon nehezítve volt.

Elismerések

Emlékezete

Művei

Források

  1. //TODO: HIÁNYZIK

Wikipédia-szócikk