Márki Sándor

SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen

Kétegyháza, 1853. március 27. – Gödöllő, 1925. július 1.

Márki Sándor a XIX-XX. század meghatározó jelentőségű történésze. Nemcsak a történettudomány, hanem a segéddiszciplínák, mint például a történeti földrajz vagy a helytörténet terén is kiemelkedő műveket alkotott. Mindezek mellett nagy figyelmet fordított az oktatásra is, melynek okán több nagy sikerű földrajz- és történelemkönyv írására is vállalkozott.

Főbb kutatási területei a magyarországi parasztmozgalmak és szabadságharcok története, Arad és Bihar vármegye története, melyhez kapcsolódóan történeti földrajzi kutatásokat is folytatott.

MTA levelező tag

MTA rendes tag

MTA levelező tag

MTA rendes tag

Sarkadtól Nagyváradig

Márki Sándor 1853. március 27-én született Kétegyházán, Márki János tiszttartó fiaként. Az elemi iskolát Sarkadon kezdte, ahol kétéves korától nevelkedett, azonban annak utolsó egy évét már Nagyváradon töltötte. Ezt követően a város premontrei gimnáziumában folytatta tanulmányait, ahonnan az 1869-es tanévben fegyelmi vétség miatt eltanácsolták. Váradi évei alatt kezdett el foglalkozni a történettudománnyal és az újságírással. 14 évesen megírta Bihar vármegye történetét, valamint A Magyar Ember Barátja és A Méh című kézzel írott hetilapok főszerkesztői feladatait is ellátta a 1867 és 1871 közötti időszakban. Ezt a két saját gyártású újságot nagyrészt a Márki család tagjai vásárolták a fiatal szerzőktől.

Középfokú tanulmányai befejeztével 1875-ig a budapesti egyetem bölcsészkarának hallgatója volt, ahol földrajz és történeti tárgyú stúdiumokat hallgatott. Az itt töltött évek alatt jelentős részt vállalt az ifjúsági élet alakításában. A bölcseletsegélyező egyesület elnöki és a tudományos és műegyetemi kör alelnöki tisztségei mellett az egyetemi kör titkári és alelnöki posztjait is betöltötte. Szépirodalmi érdeklődése egyetemi évei alatt sem hagyott alább, így 1874–1875-ben az Irodalmi Értesítő című periodika szerzői és szerkesztői teendőit is elvállalta.

Első publikációk

Az újságok szerkesztése mellett a negyedikes gimnazista Márki élénk figyelmet fordított a történettudományokra. 1868-ban a Nagyváradi Lapok pályázatára megírta Bihar vármegye történetét, melyet a lap még abban az évben 10 részben közölt Biharmegye rövid története címen. Márki – félve attól, hogy nem hiszik el, hogy valójában ő a szerző – először név nélkül adta át a kéziratot a szerkesztőségnek, azonban mikor kiderült az igazság, egyik tanára rábírta a folyóirat szerkesztőit, hogy pénzjutalomban részesítsék a fiatal írót. A cikksorozat utolsó része nagy port kavart a korabeli politikai életben, ugyanis beszámolt arról a verekedésbe torkolló 1845-ös megyegyűlésről, melynek elfojtására Tisza Lajos a hajdúk és a katonaság bevetését rendelte el. A történetet Márki nem teljesen objektíven mesélte el, ezért állítólagosan maga Tisza Kálmán és Tisza Lajos is felfigyelt a cikkre és nehezményezte azt.

Márki Sándor későbbi publikáció sem maradtak konfliktus nélkül. 1869-ben mint ötödikes gimnazista szerkesztője lett a Repkény című iskolai lapnak, melyben élesen bírálták az 1866/8-i törvénycikkeket. A törvények kihirdetésére Márki gúnyos hangvételű cikkben reagált. Élcelődés tárgyává tette, miszerint a színházi előadások látogatásához a diákoknak az iskola igazgatójához kellett kérelemért folyamodni és maliciózus hangnemben számolt be a miniszterek „elmesikamlásairól” is. A minisztériumtól tartva a tanári kar Márkit és egy szerkesztőtársát kitiltották az iskolából. Tanáraik közbenjárására azonban az év végén letehették az osztályozóvizsgát, melyre később a minisztérium írásban követelt magyarázatot. Az 1869. május 12-én bekövetkezett kizárás után Márkit és testvérét az édesapjuk Pozsonyba íratta, mely már korábban is a tervei között szerepelt, hogy fiai nagyobb jártasságot szerezzenek a német nyelv területén.

A Pozsonyban töltött évek alatt is folytatta kéziratos újságjának A Méhnek szerkesztését (1872-ig), melyben már több, később neves költő is publikált. A városba költözése után jelent meg a Bocskai által 1605-ben Kismarjának adományozott pecsétről szóló dolgozata a Történelmi Társulat lapjában, a Századokban. A Tudományos folyóirathoz Thaly Kálmánon keresztül jutott, akivel később is szoros kapcsolatot ápolt. A vidéki lapok mellett számos országos újságban jelentek meg írásai (Hon, Magyarország és a Nagyvilág, Népnevelők Lapja, Századok, Vasárnapi Újság) tudományos témákban, de rendszeresen közölte verseit és adomáit az Üstökös hasábjain is.

„A lefolyt évben léptem […] a padokból a padok elé.”

Az egyetem elvégzése után, 1875-ben vonult be egyéves önkéntes katonai szolgálatára, melynek letelte után Aradon kapott középiskolai tanítói állást. Az itt töltött évek alatt készítette el egyik kiemelkedő történészi monográfiáját, az 1883-ban megjelent Dósa György és forradalmát. Karrierjének építése céljából költözött Budapestre 1885-ben, ahol a VII. kerületi gimnázium tanára lett. Ebben az időszakban írta nagy sikernek örvendő és több kiadást megérő történelem- és földrajztankönyveit. Három év elteltével a gimnáziumi tanítás mellett a budapesti egyetem magántanári kinevezését is magáénak tudhatta. Még középiskolai tanársága idején, 1878-ban kötött házasságot Spilka Juliannával, kitől egy gyermeke született.

Az 1892-es esztendő több szempontból is szakmai elismerésekkel volt teljes Márki számára. Az első sikertelen pályázatok után – melyekben a kolozsvári egyetem magyar történeti tanszékére és a budapesti egyetem középkori egyetemes történeti tanszékeire jelentkezett –, végül az egyetemes történelem rendes tanárává nevezték ki a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre. Az egyetemi oktatói kinevezés mellett az a megtiszteltetés érte, hogy az Akadémia az év tavaszán levelező tagjai közé választotta. Megválasztása nem ment zökkenőmentesen, de a hetedik szavazásra Thaly Kálmán ajánlásával elnyerte tagságát.

Az egyetemen Márki heti öt órát tartott, melyekre alaposan készült. Három és fél hónap alatt két kötetet írt tele az előadásain elmondottak anyagából. Az órái jegyzetanyagából közel 3400 oldalnyi leirat gyűlt össze, mely bár kiadásra nem volt alkalmas, de az órák témáját és az oktató felkészültségét jól reprezentálták. Az általa tartott egyetemi előadások témái széles skálán mozogtak. Szó volt a középkori intézmények megalakulásáról, Nagy Károly és kora történetéről, a keresztes háborúk eseményeiről, a reformáció és a humanizmus térnyeréséről, vagy éppen Oroszország 18. századi históriájáról.

Márki nemcsak az oktatásban jeleskedett, hanem aktívan részt vett az egyetem életében is. Gyakran szólalt fel a kari tanács ülésein és az 1896-97-es tanévben a kar dékáni tisztét is betöltötte. A számos feladat mellett nem hanyagolta el a már korábban megkezdett tudományos tevékenységét sem. Számos publikációja jelent meg a Századok, a Történelmi Tár és az Erdélyi Múzeum hasábjain. A tudományos cikkek írásán túl önálló könyvek kiadására is nagy hangsúlyt fektetett. 1898-ban került ki a nyomdából A modern Magyarország monográphiája című kötete, melyben megírta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetét. A híres kolozsvári Mátyás-szobor avatásával egyidőben jelent meg a Mátyás király emlékkönyv, melyet Márki szerkesztett. Elismertségét jól példázza, hogy 1906-ban, tanári pályájának harmincadik évfordulóján a diákjai egy jubileumi albumot készítettek neki.

Metamorphosis Transsylvaniae

Az első világháború kitörésével a kolozsvári egyetemisták és tanárok élete is jelentős fordulatot vett. Az egyetemi hallgatók nagy része nem tudta folytatni tanulmányait, ugyanis nagy részüket besorozták a frontra. Márki szívén viselte sorsukat és úgy gondolta, a bevonultakról és az elesettekről valamilyen módon meg kell emlékezni, emléküket ápolni kell. Ezért a háború kitörése óta szisztematikusan gyűjtötte a hadba vonuló fiatalok adatait és az eseményekről és sorozásokról szóló újságcikkeket. Gyűjteményében megtalálhatók a frontra vezényelt ifjak fényképei, levelei és adott esetben gyászjelentései is.

Az első világégés befejeztével nehéz időszak köszöntött Márkira és a kolozsvári egyetemre. Az intézményt az 1919. szeptember 23-i rendelet értelmében románná nyilvánították, ezért ott megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A felekezeti alapú magyar oktatás megszervezésének sikertelensége után Márki számos társával együtt Szegedre költözött, hogy az itt továbbműködő Ferenc József Tudományegyetem oktatója legyen.

Szegedi évek

A Szegeden töltött évek ambivalens érzéseket keltettek Márki Sándorban, a városban való tartózkodását csak ideiglenesnek tekintette. Költözése során mintegy nyolc vagonnyi bútort és közel húszezer példányból álló könyvgyűjteményét is magával hozta. A városban életét nehéz körülmények között kezdte egy vagonlakásban a szegedi vasútállomáson, majd később állandó lakásra tettek szert feleségével. Naplóbejegyzései Szegedi tartózkodása alatt már kevésbé voltak olyan melankolikusak, mint Kolozsvár román megszállásakor. Tevékenyen részt vett az egyetem megszervezésében, melynek nehézségeiről szintén tudósít naplójában. Ekkor azonban már kutatói pályájának csúcsán túl járt, ezért leginkább oktatói tevékenységet folytatott. Jelenlétével és reprezentációjával azonban nagyban hozzájárult a szegedi egyetem legitimációjához. Tevékenysége nem csak oktatásban merült ki, ugyanis haláláig az egyetem Középkori Történeti Intézetének vezetője volt. Nehezen élte meg ezt az időszakot, mely nehézséget nem szegedi léte, hanem Kolozsvár és az ottani egyetem elhagyása okozta.

Könyvállományának, kéziratainak és leveleinek egy része az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár Régi Könyvek Tára és Kézirattár polcain kapott helyet. Itt őrzött hagyatéka nagyrészt feldolgozott, művei a kutatók számára hozzáférhetők és kutathatók.

Érdekességek

A párizsi világkiállítás és találkozás Kossuthtal

- A Magyar Írók és Művészek Társasága 850 főből álló delegációt küldött az 1889-ben megrendezett párizsi világkiállításra, melynek tagja volt Márki Sándor is. A küldöttek két különvonattal utaztak a Budepest-Torino-Párizs útvonalon négy napon át. Párizsban a többnapos tartózkodás alatt számos protokolláris rendezvény mellett természetesen a világkiállítás pavilonjait is megtekintették.
- A világkiállításra utazók kitérőt tettek Torino irányába, ahol Kossuth Lajossal találkoztak. Kossuth vacsorát adott az őt meglátogató delegáció tiszteletére, mely közben másfélórás beszédet is mondott. Márki azon szerencsések közé tartozott, akiket Kossuth a saját lakásán fogadott.

Szervezeti tagságai

Magyar Történelmi Társaság (választmányi tag)
Földrajzi Társaság
Erdélyi Múzeum-Egyesület
Társadalomtudományi Társulat
Pedagógiai Társaság
Kemény Zsigmond Társaság
Dugonics Társaság
Mikes Kelemen Társaság

Főbb művei

Dósa György és forradalma (Budapest, 1883)
Mária Magyarország királynéja 1370-1395 (Budapest, 1885)
Arad vármegye és Arad szabad királyi város története. I—II. (Arad, 1892-1896)
A Hora-lázadás magyarországi része (Budapest, 1894)
Az 1848-49-ik évi szabadságharc története (A magyar nemzet története, X. Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest, 1898)
Történettanítás (Budapest, 1902)
Rákóczi Ferenc. I—III. (Budapest, 1907-10)
Az ó- és középkor története. I—II. (Budapest, 1910)
Az újkor és a legújabb kor története. I—II. (Budapest, 1911)
Történet és történetírás (Budapest, 1914)

Emlékezete

A Márki Sándor-emlékérem a Magyar Történelmi Társulat által alapított szakmai elismerés, amellyel a neves magyar történész, egyetemi tanár és MTA-tag Márki Sándor emléke előtt adóznak.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Márki Sándor-díjat alapított Aradon. Ezt a kitüntetést kétévente olyan pedagógusok kapják, akik az átlagos oktatási munkán felül maradandó pluszt nyújtanak a magyar diákoknak és a helyi közösségnek.
Szülővárosában, Sarkadon a helyi Helytörténeti Gyűjtemény is Márki Sándor nevét viseli. A múzeum falán 200-ben, Márki halálának 75. évfordulójára emléktáblát avattak.

Tudományos munkássága

MTMT adatlapja

Források

Erdész Ádám: Ami a tarisznyába került: Márki Sándor indulása. In: Erdész Ádám, A Kner család és más történetek. Tanulmányok. 167–188. Budapest: Osiris Kiadó, 2017.
Erdész Ádám: Katedra, társadalom, magánélet: Márki Sándor kolozsvári mindennapjai. In: Erdész Ádám, A Kner család és más történetek. Tanulmányok. 189–204. Budapest: Osiris Kiadó, 2017.
Márki Sándor: Naplói 1. 1873-1892. Szerkesztette Erdész Ádám. Gyula: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, 2015.
Márki Sándor: Naplói 2. 1893-1903. Szerkesztette Erdész Ádám. Gyula: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, 2018.
Márki Sándor: Naplói 3. 1904-1914. Szerkesztette Erdész Ádám. Gyula: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, 2021.
Márki Sándor: Naplói 4. 1915-1919. Szerkesztette Erdész Ádám. Gyula: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára, 2023.
Markó László: Márki Sándor. In: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002, 2. köt. 749. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
Toth Szilárd: Egy karrier és egy világkép összeomlása: a román megszállás és Márki Sándor utolsó kolozsvári évei. Korunk 36 (2025) 12., 103–113.

Képek jegyzéke

Márki Sándor (SZTE Képtár és Médiatéka) (https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/2977)
A Márki Sándor által szerkesztett A Magyar Ember Barátja címoldala (https://misc.bibl.u-szeged.hu/71609/1/magyar_ember_baratja_1865.pdf)
Márki Sándor a Pozsonyi Királyi Gimnázium tanulója (https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20086)
A Méh című lap címoldala (https://misc.bibl.u-szeged.hu/71610/1/meh_1867.pdf)
Márki Sándor és felesége Spilka Júlia (https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20095)
Márki Sándor történészprofesszor, a „Történettanítás” című művének írása közben (https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20085)
Márki Sándor jubileumi albuma (SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár)
Márki Sándor jubileumi albuma (SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár)
Márki Sándor végleg elhagyja Kolozsvárt (https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20098)