Székesfehérvár, 1967. november 26. – Szeged, 2022. december 13.
Farsang Andrea 1991-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott matematika-földrajz-számítástechnika szakos középiskolai tanárként. Ettől az évtől kezdve egész életén át az egyetem munkatársa maradt, 1991-től tanársegéd, 2005-től docens, 2019-től pedig egyetemi tanári kinevezéssel.
Mind a talajtan, mind a földrajztanítás szakmódszertana terén kimagasló eredményeket ért el. Talajtani kutatásai főképp a környezet- és talajvédelem, azon belül is toxikuselem- és tápanyagtartalom horizontális és vertikális átrendeződését érintették.
A József Attila Tudományegyetemen 1991-ben megszerzett matematika-földrajz-számítástechnika szakos középiskolai tanári diplomájával az egyetemen kezdett dolgozni tanársegédként. PhD disszertációját 1997-ben védte meg A talaj nehézfém tartalmának térbeli eloszlása mátrai mintaterületen, különös tekintettel az antropogén terhelésre címmel. 2000-ben a gödöllői Szent István Egyetemen szerzett talajtani szakmérnöki diplomát. Az SZTE-n 2010-ben habilitált, majd A víz- és szélerózió szerepe a talaj humusz- és elemtartalmának horizontális átrendeződésében című MTA doktori értekezését megvédve 2017-ben szerezte meg a nagydoktori címet. Egyetemi tanári kinevezését 2019-ben kapta.
2008-tól 2019-ig a Környezettudományi és Műszaki Intézet vezetőhelyettese. 2014–2019 között a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, majd 2021-től a Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék tanszékvezető helyettesévé nevezték ki. 2014–2019 között két cikluson át a Természettudományi és Informatikai Kar oktatási dékánhelyettese is volt. 2021-ben az MTA X. Osztály Természetföldrajzi Tudományos Bizottságának elnöke lett, 2022-ben pedig az MTA levelező tagjává választották.
Munkásságáról az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának portrésorozatában vallott.
Hosszantartó betegség után 2022. december 13-án hunyt el Szegeden. A Magyar Tudományos Akadémián így búcsúztak tőle
Tudományos tevékenysége kiterjedt a feltalaj makro- és mikroelem-tartalmának térbeli változásának vizsgálatára, a víz- és szélerózió okozta tápanyagveszteség-becslésére és annak modellezésére. Vizsgálataiban osztályozta az antropogén talajokat és feltárta a fitoremediáció talajtani hátterét, melynek során élő növények segítségével tisztítják meg a vegyi anyagokkal, nehézfémekkel vagy egyéb szennyeződésekkel terhelt talajt és vizeket.
Miután 2000-ben megszerezte talajtani szakmérnök diplomáját, vezetésével 2006-ban akkreditált talaj- és vízvizsgálati laboratórium jött létre a tanszékén, ahol talajból, valamint felszíni és felszín alatti vízből vett mintákon végeznek jelenleg is kémiai és fizikai vizsgálatokat és elemzéseket. Műszerparkjuk követi a szakma legújabb gyakorlatát.
A szakmódszertan területén is komoly érdemeket szerzett. Célja a hagyományos szóbeli előadások kiegészítéséhez egy haladó, modern technikával szemléltetett és interaktívabbá tett, problémamegoldás-centrikus tananyag létrehozása volt. Ebben a 2004-ben az Iskolakultúra folyóiratban publikált cikkében részletesebben is olvashatunk az általa javasolt szemlélet váltásról a földrajztanításban.
Jelentős a szakkönyvek és oktatási segédanyagok fejlesztése, valamint a hagyományos és online földrajz tankönyvek és oktatási segédanyagok hatékonyságának vizsgálata terén végzett tudományos tevékenysége. A témában két könyve is megjelent Földrajztanítás korszerűen (2011) és Földrajzi kísérletek és modellek (2014) címmel.
Oktatásmódszertani kutatásaiból kiemelkedik a szemkövető eszközök (Eye Tracker) alkalmazása, ennek a kutatási területnek a fejlesztésére 2016-ban, majd 2021-ben is elnyerte az MTA Közoktatás-fejlesztési kutatási pályázatán a Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport megalapításához és működtetéséhez szükséges támogatást, ezzel egy több hazai egyetemet átfogó kutatócsoport vezetője lett egészen a haláláig. Az első évben végzett munkájukról szóló beszámolóját, melyet az MTA SZAB Oktatáselméleti Munkabizottsága szervezésében tartottak egy szegedi tanácskozáson mutattak be, itt nézhetik meg.
Farsang Andrea. In: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai
Farsang Andrea: „Jövőorientált, időtálló” földrajzoktatás : a módszertani váltás szükségességéről, lehetőségeiről. Iskolakultúra 14 (2004) 11. 117-126. p.
Lévai Ferenc: Három évtizede a földrajz szolgálatában. SZTEinfo
A Magyar Tudományos Akadémia új doktorai 2017. MTA, 2017. november 24.
MTA-SZTE Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport: Tanulók téri tájékozódásának és térképolvasási stratégiáinak vizsgálata szemmozgáskövető eszköz segítségével
MTA X. Földtudományok Osztálya: Elhunyt Farsang Andrea, geográfus, az MTA levelező tagja
SZTE Geológia Tanszék: Prof. Dr. Farsang Andrea – nekrológ
SZTE Hírarchívum: Gyászhír: Elhunyt dr. Farsang Andrea, az SZTE geográfus professzora, akadémikus