SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen

Csefkó Gyula

Baja, 1878. december 8. – Szeged, 1954. december 2.

Csefkó Gyula a magyar népi szóláskincs jeles kutatója. Szótörténeti magyarázatai segítik a régi magyar irodalom jobb megértését is, s filológiai szövegmagyarázatként is megállják helyüket.

Tanítói, majd polgári iskolai tanítói, végül bölcsészettudományi képzésben részesült.

1913-tól a Szegedi III. kerületi Állami Polgári Fiúiskolában tanított, 1932-től a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola oktatója is, 1950-1954 között Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanszékvezetője.

  • tanító
  • tanár
  • nyelvész
Csefkó Gyula (forrás: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/27472)
Csefkó Gyula

Tudományos pályája

1878. december 8-án született Baján. Itt végezte elemi és polgári iskolai tanulmányait, majd beiratkozott a Bajai Tanítóképzőbe. Tanítói oklevelét 1897-ben kapta meg. 1897-től az adai szállási iskolában tanított, és itt írta meg első dolgozatát Az adai nyelvjárás címmel, mely a Magyar Nyelvőr 1898. évi pályázatán díjat nyert. 1898-ban beiratkozott a budai Paedagogiumba, ahol 1901-ben kapott polgári iskolai tanítói oklevelet. Ezt követően a Brassó megyei Hosszúfalu polgári iskolájában tanított, innen Szigetvárra, majd Oravicabányára helyezték. 1913-ban a Szegedi III. kerületi Állami Polgári Fiúiskolába került, s itt tanított 1941-ig, nyugdíjazásáig.

1926-ban a szegedi egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett, majd 1931-ben ugyanitt szó- és szólástörténet tárgykörből magántanári képesítést nyert.

1932-től 1951-ig a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán (utóbb Pedagógiai Főiskola) a magyar nyelvtudomány megbízott előadója volt. 1941-ben címzetes nyilvános rendkívüli tanári, 1951-ben főiskolai tanári kinevezést kapott. 1950–1954 között a Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének tanszékvezetője.

1954. december 2-án Szegeden hunyt el, sírja a Belvárosi temetőben található.

+ Paedagogium +

Paedagogium

A Budai Tanítóképző 1869 novemberében nyílt meg az elemi iskolai tanítók képzést szolgáló középfokú intézményként. 1873-ban Gyertyánffy István lett az intézmény vezetője. Elindította a polgári iskolai tanítóképzést (1873), s az intézet új neve Paedagogium lett.

1904-ben a polgári iskolai pedagógusképzés  önálló intézményként folytatta működését, mely 1918-ban főiskolai rangot kapott. Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola 1928-ban Szegedre került, melynek jogutódja az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar.

(Fotó: Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Boldogasszony sugárúti gyakorló iskolája. Forrás: Móra Ferenc Múzeum / SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár)

Elismerések

  • Szily-jutalomdíj szótörténeti munkáiért (1923)
    A Természettudományi Társulat által létesített Szily-jutalomdíj-alap, melyből esetről-esetre készíttethető egy Szily Kálmán emlékérem: „30 darab 10 koronás arany súllyal s velejár 200 darab 10 koronás arany-emlékjutalom” (vö. Id. Szily Kálmán emlékezete; MTA, 1933)
  • Munka Érdemrend (1953)

Emlékezete

Cserfkó Gyula emléktáblája a szegedi Szentháromság utcában (fotó: Várnai-Vígh Adrienn E.)
Cserfkó Gyula emléktáblája a szegedi Szentháromság utcában
  • Szegedi lakóházán emléktábla található.
  • Szegeden utcát neveztek el róla.

Művei

Források

  1. Csefkó Gyula. In: : A Magyar Tudományos Akadémia Tagjai
  2. Csefkó Gyula. In: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai I.: A–H, Budapest, 2003. 223.
  3. Kristóné Fábián Ilona: Csefkó Gyula. In: Életem a Főiskoláért. JGYTF Kiadó, Szeged, 1993. 119–120.
  4. Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt.
  5. Szegedi Tanárképző Főiskola, 1873-1998 – Történet ; Almanach

Wikipédia-szócikk

© 2026 SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár – Minden jog fenntartva.