Könyvtár- és informatikai alapismeretek

Kurzusunk általános könyvtári bevezető kurzus, tehát megközelítései és példaanyaga hasznosak lehetnek mindegyik Kar hallgatói számára.
Az elgondolásunk a távoktatási formában is ugyanaz, mint a korábbi jelenléti előadások esetében. Egy metaforával élve azt mondhatnánk, szeretnénk egyfajta szerszámosládát adni a hallgatóknak, olyan felszerelést és eszközkészletet, amely jelentősen segít a tanulás, a tananyag feldolgozása és a vizsgákra való felkészülés során. Nem utolsósorban segítséget szeretnénk nyújtani a különféle beadandók, legfőképpen a diplomamunka készítéséhez.
A kurzus tehát rendkívül pragmatikus, azaz elsősorban gyakorlatorientált. Bár elméleti ismeretekről is szó van, a tananyag legjelentősebb része praktikus segítséget jelent a tanuláshoz, a tudományos szakirodalomban való tájékozódáshoz, bevezetést mindezen eszközkészlet használatához. Ebben az értelemben ide soroljuk magát a könyvtárat is, annak minden online felületét, komplex szolgáltatásait és gazdag lehetőségeit. De tárgya kurzusunknak minden olyan forrás is, amely bárhonnan és bárkinek elérhető az internet világában, és hasznosítható a tanulmányi munka, illetve a tudományos munka első lépései során. Ez azt is jelenti, hogy bár a szegedi egyetemi könyvtár és lehetőségei központi helyet foglalnak el az anyagban, de messze nem csak a Klebelsberg Könyvtár bemutatása és használata áll a középpontban. De persze erről is esik majd szó! Igyekeztünk általános érvénnyel megfogalmazni a tudnivalókat, hogy azok a praktikus ismeretek, amelyeket elmondunk és tanítunk, gyakorlatilag bármely hasonló felsőoktatási könyvtár környezetében használhatóak legyenek. Ilyen értelemben és reményeink szerint a tananyagunk túlmutat a szegedi használaton.
A nyugati egyetemeken, elsősorban az angolszász világban, gyakran lehet találkozni olyan kurzusokkal, amelyek a tudományos írás problémája (academic writing) köré szerveződnek. Ezek tananyagai hasonlítanak a mienkéhez, de elsősorban az írásbeli feladatok stilisztikai, fogalmazásbeli és formai jegyeire koncentrálnak. Kurzusunk ezeket a területeket is érinti, de csak távolról. A később említett Gyurgyák-féle tankönyv (lásd: https://moly.hu/konyvek/gyurgyak-janos-a-tudomanyos-iras-alapjai) viszont kitér ezekre a problémákra is.

Jellegét illetően ez az anyag távoktatási formában kerül feldolgozásra. Egy témán belül kétfajta feldolgozási formával találkozhatnak: az olvasóleckék strukturált szöveges formában mutatnak be egy-egy témakört, míg a videóleckék narrációval kísért prezentációk vagy oktatóvideók.
Az egész tananyaghoz tartozik egy fogalomszótár, egy könyvtárhasználati kislexikon. Ebben könnyen meg lehet találni azokat a fogalmakat és szakszavakat, amelyeket a kurzus során használunk: az olvasóleckékben ezeket csillaggal* is megjelöljük. Így érdemes ezeket a kifejezéseket visszakeresni a kislexikonban, mert további fontos dolgokat tudhatunk meg róluk.
Már most fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a közelmúltban könyvtárunkkal is aktívan együttműködve készült egy korszerű, jegyzetként is használható mű ebben a témában: Gyurgyák János A tudományos írás című tankönyvéről van szó. (Ez az együttműködés azért fontos, mert a könyv eléggé összevág a kurzus során is képviselt gondolkodásunkkal és törekvéseinkkel.) Természetesen más olvasnivalókat is megadunk majd, ezzel is segítve a tanulás folyamatát.
A kurzus tartalomjegyzéke egyben a leckék katasztere is:

Mivel a kurzust zömmel olyanok fogják hasznosítani, akiknek korábban még a felsőoktatásban nem feltétlen volt tapasztalatuk, érdemes néhány szót ejteni a teljes könyvtári környezet megváltozásáról.
Egy kívülálló, de még az átlagos könyvtárhasználó vagy kutató számára is meglepő lehet, ha azt hallja, hogy a könyvtártudományban, a könyvtári kiszolgálás területén (különösen a felsőoktatásban és a kutatás kiszolgálásában) a közelmúltban korábban elképzelhetetlen méretű és mértékű változások zajlottak le. Nem túlzás azt mondani, hogy minden lényeges paraméter átalakult. Az utóbbi 25-30 év informatikai változásai óriási lehetőséget és kihívást jelentettek a nagy hagyományokkal működő szakma számára. Ebben az anyagban így azt – a más szakmákban talán szokatlan méretű és mélységű – paradigmaváltást is szeretnénk bemutatni, amit e változások előidéztek. A könyvtári portfólió egyfajta áttekintésének azért van itt a helye és ideje, mert mindezen változások alapvetően érintik a tudományos szakirodalmi ellátás teljes területét, az egyetemi munka módszertanát, az órákra való felkészülés lehetőségeit, és az írásbeli munkák módszertanát is.
Milyen folyamatok vezettek ide? Az egyik a világhálózat*Az amerikai hadügyminisztérium kísérleti hálózatából kinőtt, egymással szabványok szerint kommunikáló helyi hálózatokból és önálló számítógépekből álló világméretű hálózat. Az internet ma már nyilvános világhálózatnak is tekinthető, mert magába olvasztott lényegileg minden korábbi hálózati információs rendszert. A bekapcsolt gépek és az azokat használó emberek száma ma már csak tízmilliókban mérhető. létrejötte, amely folyamatban a könyvtárak kiemelt szereplők lettek. A másik pedig a számítógépes infrastruktúrák könyvtári elterjedése, különös tekintettel a digitalizációra. Persze nem tagadható, ez a két jelenség más területeken is alapvető változásokat okozott, de az talán ritkának mondható, hogy valami ennyire fenekestől felforgatja az egész szakma életét és annak teljes kontextusát. Ha ma belépünk egy könyvtárba, mindez nem feltétlenül látszódik, ezért is érdemes közelebb menni és mindent jó alaposan megvizsgálni. Most a változásokra fogunk figyelni, azok lesznek a középpontban, ezért mindazok az ismeretek, amelyek a könyvtárosság és könyvtártudomány kapcsán fölbukkanhatnának, most csak annyiban kerülnek elő, amennyiben ehhez az óriási paradigmaváltáshoz kapcsolódnak.
Talán Al Gore egykori alelnök gondolatához képest – hogy tudniillik az internet léte a könyvtárakat is fölöslegessé teszi majd – éppen ellenkező folyamat zajlik, hiszen az a tudás, tapasztalat, ami az információk klaszterálásban (osztályozásában), a metainformációk előállításában, a visszakeresés és adatábrázolás területén rendelkezésre áll, sokkal értékesebbé válik, mint eddig bármikor. A számítógépes írásbeliség tudásának terjesztéséről, annak műhelyeiről és iskoláiról nem is beszélve.

Nyilvánvaló, hogy könyvtárként aktuálisan az egyetemi könyvtár lebeg előttünk. Említettük az imént, hogy a könyvtárak milyen hatalmas paradigmaváltáson mennek keresztül.
Ám közben egy másfajta változást is érzékelünk. A közkönyvtári hálózatban nagyon régóta jellemző, hogy a könyvtárak nyitottak voltak bizonyos közösségi funkciók felé, pl. az író-olvasó találkozók mindig is részei voltak életüknek, működésüknek.
Az említett nagy változás azonban valami olyasmit jelent, hogy ezek a közösségi funkciók nem csak mennyiségi, hanem minőségi változáson is átestek. Azt is mondhatnánk, a mai közkönyvtárakban ugyanolyan fontosak ezek a változások, ugyanúgy a jövőbe mutatóak, mint a felsőoktatási könyvtári hálózatban a digitalizáció és az online világ okozta megújhodás. Másrészről pedig a közkönyvtárakban megindult folyamat, módosulva és más jelleggel, de megjelent a felsőoktatásban is: az egyetemi könyvtárak is aktívabbá váltak a közösségi feladatok terén, és ez azt is jelenti, hogy ehhez kapcsolódó új funkciók és új szolgáltatások jelentek meg. Ezekre is érdemes figyelni.

Pszichológusok és marketing-szakemberek körében egyre gyakrabban hallani az „X, Y, Z generáció” kifejezéseket. Ezen generációk közül különösen a két utóbbi, az Y és a Z már a hálózat és digitális kultúra korában szocializálódott. Korunkban jelennek meg ők a közép- és felsőfokú oktatásban, s hamarosan a kutatásban is.
Ezek azok a nemzedékek, amelyek már a ma elérhető teljes számítógépes és online paradigma mentén nőttek fel, s akik a „hálózat és a mobil technológia” gyermekei. Számukra természetes közeg, szinte közmű a teljes mértékű hálózati elérés és a mobil eszközök használata. S magától értetődő a szakirodalom, tananyagok és tanulási segédletek vonatkozásában is a lehető legteljesebb elektronizáció, mind azok elérését, mind pedig digitális formátumát illetően. A modern oktatás versenyképességének egyik záloga ezen igények hálózati, könyvtári és elektronikus tanulási színterekben megjelenő lehető legmagasabb szintű kielégítése. Paradoxon, de igaz az is, hogy e korosztályok magasabb szintű és tudatos eszközhasználati kultúrája sokban látszólagos, divatorientált és nem eléggé elmélyült. Így mi is valljuk, hogy jelentősen fokozni kell a felhasználói számítógépes írástudás (computer literacy) színvonalát, növelni kell a hálózati/digitális infrastruktúra szolgáltatásainak ismeretét, a jártasságot az elektronikus ügyintézésben és az elektronikus tartalomszolgáltatások használata terén. Többen megfogalmazták, hogy a digitális kultúra és a hálózat ismerete nélkül a jövő embere tulajdonképpen analfabétává és − tegyük hozzá − szörnyen kiszolgáltatottá is válhat. Ez a kurzus is azon az úton jár, hogy ezt a hiányt csökkentsük.
Mindez óriási felelősséget jelent az oktatás különféle szereplőinek, így nekünk is, hiszen a változásokra nagyon gyorsan kell(ene) reagálni. Ha nem szervezett, átgondolt módon osztódik el a szükséges tudás, akkor az ismeretek színvonala, elterjedése, tudatossága véletlenszerűen szóródik és lassan maga a jövő is tervezhetetlenné és ellenőrizhetetlenné válik.