Budó Ágoston

SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen

Budapest, 1914. március 4. – Szeged, 1969. december 23.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1936-ban matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet és bölcsészdoktori címet szerzett. Ösztöndíjas külföldi tanulmányút után 1939-től Budapesten a Gyakorlati Fizikai Intézetben volt tanársegéd, 1941-ben pedig kinevezést kapott a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Természettani Tanszékére.
Budó Ágoston egyetemi tanárként, intézetvezetőként, kutatócsoport-vezetőként, akadémikusként, valamint számos bel- és külföldi tudományos szervezet tagjaként sokat tett a fizikaoktatás, a tudományos kutatás, a tudományszervezés és az ismeretterjesztés terén.

MTA levelező tag

MTA rendes tag

MTA levelező tag

MTA rendes tag

Út a Kísérleti Fizikai Intézetig

A budapesti Piarista Gimnáziumban tett érettségi vizsgáját követően egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1936-ban matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet és egyidejűleg egyetemi doktori címet is szerzett. Már hallgatóként bekapcsolódott a Schmid Rezső vezetésével végzett molekula-spektroszkópiai vizsgálatokba, melynek során a mágneses térbe helyezett fényforrás színképvonalainak elemzésével foglalkoztak. Kutatásainak eredményeit a harmincas évek egyik legjelentősebb folyóirata, a Német Fizikai Társaság lapja, a Zeitschrift für Physik közölte. Az egyetemi tanulmányait követően ösztöndíjasként az 1937-1938-as tanévet a molekulafizika világhírű mestere, a Nobel-díjas Peter Debye professzor laboratóriumában a berlini Kaiser Wilhelm Intézetben töltötte. Itt a molekulák nagyfrekvenciás elektromos térben való viselkedését tanulmányozta.

Peter Joseph William Debye professzor fiatal kutatókból álló munkacsoportja Berlinben, a Kaiser Wilhelm Institut für Physik-ben. Köztük Budó Ágostonnal. URL: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20107

Budó Ágoston a Kaiser Wilhelm Institut für Physik munkacsoportjában. URL: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20107

Peter Joseph William Debye (1884 – 1966), holland származású fizikus, Budó Ágoston mestere. URL: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20108

Budó Ágoston (első sor, jobb széle) az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola fizikai tanszékének vezetőjeként. URL: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20111

1939 őszétől kezdve a Budapesti Tudományegyetemen a Gyakorlati Fizikai Intézetben volt tanársegéd. Majd 1941-ben nevezték ki a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Természettani Tanszékére magántanárnak.

Ebben az időben számos jegyzetet írt, előadásain elengedhetetlennek tartotta, hogy alaposan átgondolt, pontos és didaktikus hatású demonstrációs kísérletekkel tegye azokat szemléletessé.

Tankönyvírói tevékenységének legjelesebb darabja a Mechanika c. kötete, amely itthon négy kiadást ért meg. A Kísérleti fizika c. tankönyvéből életében kettő kötet jelent meg, a harmadik kéziratban maradt. A Theoretische Mechanik c. művét Berlinben hat kiadásban jelentették meg.

A háborút követően jelentős szerepet vállalt az általános iskolai oktatás bevezetésével kapcsolatban szükségessé vált szakemberek képzésében. Egyéves debreceni egyetemi kitérő után 1950-ben tanszékvezetői megbízást kapott a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetében. Az itt folyó munkáról 1953. tavaszán az akkor új felsőoktatási lapban, a Szegedi Egyetemben így tudósítottak:

A Kísérleti Fizikai Intézet egyike az ötéves terv során legnagyobb fejlődést felmutató intézeteknek. Az új feladatok megoldásához pártunk és kormányzatunk a legmesszebbmenő támogatást adta: az elmúlt évben épült Béke-épület egy részében területi gyarapodás tette lehetővé, hogy mintegy 700 hallgató képzését az Intézet megfelelően ellássa. Az Intézel dolgozói Budó Ágoston Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Tudományos Akadémia lev. tagja vezetésével igyekeznek a rájuk bízott sokrétű feladatot becsületesen elvégezni. Az előadásokhoz kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatokat állandóan korszerűsítik, számolási gyakorlatokon az elméletet összekapcsolják a mindennapi élet gyakorlati problémáival. Az Itézet műhelyében a tanárjelöltek megismerkednek a különböző munkagépekkel. Az oktatószemélyzet nemcsak a különböző foglalkozásokon támogatja a hallgatókat a fizikai ismeretek megszerzésében, hanem egyéni konzultációkon is. Ezeken a jobb előmenetelű hallgatókat hozzásegíti a fizika egyes részeinek alaposabb megismeréséhez, a gyengébbeket pedig átsegíti a nehézségeken. Az Intézetben a széleskörű oktatómunka mellett tudományos kutatómunka is folyik. A Magyar Tudományos Akadémia a támogatásával két kutatócsoport dolgozik akadémiai témákon: az egyik csoport a technikai szempontból is igen fontos félvezetők elektromos tulajdonságait vizsgálja, a másik pedig a Szovjetunióban is széles körben tanulmányozott lumineszcencia-jelenségekkel foglalkozik. A szakszempontból fejlettebb, főleg III-IV. éves hallgatók szakköri foglalkozásokon kapcsolódnak be a tudományos kutatómunkába. Ezeken a foglalkozásokon nemcsak az akadémiai témák megoldásával kapcsolatban felmerülő problémákat tanulmányozzák, hanem egy részük az Intézet helyi üzemekkel kötött szocialista együttműködési szerződéseinek teljesítéséhez nyújt segítséget. A kutatómunkák egységes irányítása céljából Budó Ágoston professzor az Intézet oktatószemélyzete számára hetenként rendszeresen tart szemináriumszerű foglalkozásokat, amelyeken nemcsak a munka közben felmerülő problémákat beszélik meg, hanem a kérdéses tárgykörben elért eredményeket is.

Forrás: Zöllei Mihály: A Kísérleti Fizikai Intézet munkájáról

1950-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1960-ban rendes tagja, majd az Akadémia elnökségének tagja lett, 1951-ben molekulaspektroszkópiai vizsgálataiért megosztott Kossuth-díjat kapott.

A tudományszervező
Budó Ágoston

1960-1969 között az MTA Lumineszcencia és Félvezető Tanszéki Kutatócsoportot vezette, az MTA III. Matematikai Fizikai Tudományok Osztályának 1964 és 1969 között a titkára volt. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat vezetőségi tagja és Csongrád megyei csoportjának elnökként is tevékenykedett.

1954-1969 között a Szegeden kiadott Acta Physica et Chemica című folyóiratot szerkesztette.

A nemzetközi szakmai körökkel is folyamatosan tartotta a kapcsolatot, számtalan konferencián adott elő a Szovjetunióban, Angliában, Franciaországban, NDK-ban, Lengyelországban, Jugoszláviában és Dániában.

1957-ben a Kísérleti Fizika Tanszéken vendégül látták Raman Chandrasekhara Venkata, indiai Nobel-díjas fizikust.

A Szegedi Egyetem 1963. novemberi számában a Kísérleti Fizikai Intézet munkatársainak nemzetközi konferenciákon való részvételeiről olvashatunk.

Horváth János, Chandrasekhara Venkata Raman, Budó Ágoston és Szalay László a Nobel-díjas indiai fizikus előadásán Szegeden, 1957-ben. URL: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/17657

Budó Ágoston és munkatársai egy koppenhágai fizikus kongresszuson 1967-ben. URL: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20129

Beszámoló a Kísérleti Fizikai Intézet konferenciaszerepléseiről. URL: https://univ.bibl.u-szeged.hu/11807/1/sze_1963_018_006.pdf

A Szegedi Akadémiai Bizottság megalapítása

Az MTA Elnöksége 1961. március 3-án kelt döntése értelmében, elsőként Szegeden hozta létre a fővároson kívül tevékenykedő tudósok munkáját koordináló szervezetet, a Szegedi Akadémiai Bizottságot, mellyel az Akadémia a régióban alkotó neves tudósok munkáját ismerte el. Ennek megvalósításában vezető szerepet vállalt Budó Ágoston. A székház átépítését is irányította, ő lett a Bizottság első elnöke, s e tisztséget éveken át viselte.

A Szegedi Akadémiai Bizottság keretein belül folyó tudományszervező munkáról így nyilatkozott Budó professzor 1963. februárjában a Szegedi Egyetem című lapnak:

…elsősorban az a feladata, hogy figyelemmel kísérje a Szegeden és a város környékén folyó összes alapkutatásokat, szakbizottságain keresztül felmérje az elért eredményeket, és szükség esetén terjesszen javaslatokat az Akadémia felsőbb szerveihez a munka hatékonyságának növelése érdekében.

Forrás: Hogyan dolgozik a Szegedi Akadémiai Bizottság

Érdekességek és emlékezete

Budó Ágoston egyetemi éveiben nemcsak a fizika terén ért el kiváló eredményeket, de NB 1-es teniszező is volt.
Az 1960-as évek elején az ő kezdeményezésére hirdette meg középiskolásoknak az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei Csoportja a Jedlik Ányos feladatmegoldó versenyt. Emléket állítva Budó Ágostonnak, 1975-től már az ő nevét viseli ez a tehetséggondozó rendezvény. Ennek ünnepélyes eredményhirdetését hagyományosan az egyetem Budó Ágoston-előadótermében tartják.
Eötvös Loránd Fizikai Társulat számos adható elismerése közül a Budó Ágoston-díjban azok a kutatók részesülhetnek, akik az optika, molekulafizika vagy a kísérleti fizika területén értek el kimagasló eredményt.
Professzora emlékét őrzi az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar azzal is, hogy a 2012-ben felújított Dóm téri épületében kialakított Budó Ágoston-tanterem nem csak a hallgatók képzésének magas szintű oktatását szolgálja, de helyet ad olyan ismeretterjesztő programoknak is, mint a Karácsonyi kísérletek, a Fizika napja rendezvénysorozat, vagy az évente megrendezett Kutatók éjszakája, illetve az áprilisi Csillagászat napjának is. Ezekkel az érdekes programokkal -őrizve Budó Ágoston örökségét- hívják fel a fiatalok figyelmét a fizika és a kutatómunka szépségeire.
Budó Ágoston tiszteletére 1979-ben mészkőből készült emléktáblát helyeztek el lakóházának falán, Szegeden, a Berzsenyi utca 1. sz. alatt.
A Dugonics tér és a Somogyi utca érintkezésénél 2012-ben kialakított Tudós sétányon kerültek elhelyezésre azok a mészkőalkotások, melyekkel a város és az egyetem tiszteleg a legjelentősebb tudósai előtt. Székó Gábor szegedi szobrász kőgömbjei tizennégy kiemelkedő tudományos eredményeket elért, világhírű kutatójának, oktatójának állít emléket. Ezek egyikén Budó Ágoston nagyságára emlékezhetünk.

A sportoló Budó Ágoston: NB 1-es teniszezőként az 1930-as években. URL: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20106

Budó Ágoston emléktáblája a szegedi Berzsenyi utcában.

Művei

Források

Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola évkönyve az 1942/43. tanévről : az intézet fennállásának 70., mint főiskolának 25. éve. Szeged, 1944.
Bátyai Jenő: Budó Ágoston emlékezete. Délmagyarország, 1989.03.04. 7. p.
Budó Ágoston : Dipolfolyadékok dielektromos relaxációjáról. A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Osztályának Közleményei. 2.1952:2.
Budó Ágoston: Vizsgálatok a molekuláris lumineszcencia köréből. Magyar Fizikai Folyóirat. A Magyar Tudományos Akadémia III. Osztályának Fizikai Közleményei. 9.1961:4.
Csernus Sándor et al.: Pillanatok a 65 éves Szegedi Akadémiai Bizottság történetéből. Magyar Tudomány, 2025:3. 482-501. p.
Dombi József: Emlékezés Budó professzorra, aki Szegeden a háború után a fizikát új életre keltette. Fizikai Szemle 2004:11. 387-389. p.
Ketskeméty István: Budó Ágoston (1914-1969). Magyar Tudomány. 15.1970:6. 447-449. p.
Ketskeméty István: A Budó-féle lumineszcencia-iskoláról, különös tekintettel a kutatás megszervezésére. Fizikai Szemle. 39.1989:9. 347-349. p.
Kovács István: Budó Ágoston molekulaspektroszkópiai és a dielektromos relaxációs jelenségekkel foglalkozó kutatásai. Fizikai Szemle. 39.1989:9. 344-347. p.
Minkler Emil: A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának története 1961-2006. Szeged, SZAB, 2007
MTA tagajánlások, 1950.
MTA tagajánlások, 1960.
MTI Belföldi hírek. 1963. július 27. 18-19. p.
Pintér Ferenc: A Budó Ágoston fizikai feladatmegoldó versenyekről és hatásáról. Fizikai Szemle. 39.1989:9. 352-353. p.
Tarján Imre: Emlékezés Budó Ágostonra 1914-1969. Fizikai Szemle. 39.1989:9. 343-344. p.
A természettudományi és műszaki képzés megújítását, korszerűsítését célzó projekt keretében mintegy 1,5 milliárd forintból renoválták a Szegedi Tudományegyetem Dóm téri oktatási, kutatási egységeit, melyeket szeptember 20-án avattak fel. SZTEinfo, 2012.09.21.
Tudós sétány a Dugonics téren. SZTEinfo. 2013.08.13.