SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen

Ábrahám Ambrus Andor

Tusnád, 1893. november 20. – Szeged, 1989. január 10.

Ábrahám Ambrus Székelyföldön született, s érettségi után a premontrei rend segítségével folytatta egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-földrajz szakán, ahol figyelme az élettan és a szövettan felé fordult. 1917-ben pappá szentelték, s tanársegédi állást kapott az egyetemen. 1934-ben került Szegedre az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Állattani Tanszékére, majd 1940-ben a Horthy Miklós Tudományegyetem Általános Állattani és Biológiai Tanszékére kapott kinevezést.

Fő kutatási területe az idegrendszer összehasonlító vizsgálata, az összehasonlító idegszövettan volt, s az idegszövetek tanulmányozására több mikrotechnikai eljárást dolgozott ki. E kutatásaiért választották a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, s tudományos munkásságának elismeréséül 1952-ben Kossuth-díjat is kapott.

  • biológus
  • zoológus
Ábrahám Ambrus Andor (forrás: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/2372)
Ábrahám Ambrus Andor

Tudományos pályája

Tízgyermekes székely családból származott. Gimnáziumi tanulmányait Csíksomlyón kezdte, majd Csíkszeredában érettségizett 1913-ban. Érettségi után belépett a jászói premontrei rendbe, s 1917-ben letette szerzetesi fogadalmát és pappá szentelték. Ábrahám Ambrusnak nem volt szerzetesi és papi hivatása, amint erről önéletrajzában is tanúskodik:
Szerzetesi öltözékben örökíti meg Ábrahám Ambrust a Kopasz Márta által készített ex librise. (forrás: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/25743)
Ábrahám Ambrus ex librise
(Alkotó: Kopasz Márta)

Ilyen körülmények között indultam az ismeretlen felé, mert én valóban nem tudtam ezekről a világon semmit, csak annyit, hogy a premontreiek tanárok és gimnáziumi tanárok. A többiről halvány fogalmam sem volt, annál is inkább, mert az egész valahogy úgy született meg, hogy vitt az ár. […] Apám hirtelen és gyors válasza a következő volt: »Hagyd ott fiam, nem neked való.« »Becsületes ember vagyok apám – válaszoltam – eddig fizettek értem, nem tudom megtenni, hogy otthagyjam őket.« És ezzel az ügy el volt intézve. Felkerültem Pestre és az előkészületek után Jászóra, majd Kassára, ahol felszenteltek.

Ábrahám Ambrus: A szálfaember, 77., 95–96. o.

Önéletrajzában ezt követően mindössze annyit közöl, hogy ”az egyházi kötelmeknek úgy általában eleget tettem”. Elkötelezettség és hivatás hiányában 1967-ben VI. Pál pápához fordult, hogy szerzetesi fogadalma és a papi funkciók alól felmentse, mivel ”évek óta semmiféle egyházi funkciót nem végzek, s ilyet a jövőben sem akarok végezni”. Kérelme és indokai alapján ezt a felmentést meg is kapta.

Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-földrajz szakán folytatta, ahol figyelme egyre inkább az élettan, a szövettan felé fordult. 1917-ben tanársegédi állást kapott az egyetemen, majd középiskolai tanári oklevele megszerzése után (1919) adjunktusként folytatta munkáját. 1922-ben bölcsészdoktori fokozatot, 1926-ban a gerinces állatok szövettana tárgykörben magántanári képesítést szerzett. 1934-ben került Szegedre az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Állattani Tanszékére tanszékvezetőként, melyre így emlékszik vissza:

1934. augusztus 1-én megkaptam kinevezésemet a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Állattani Tanszékére. […] Amikor 1934. augusztus 1-én megjelentem a főiskolán, szomorúan tapasztaltam, hogy egy teljesen elhanyagolt, rendezetlen, rongyos, romladozó, pusztuló tanszékre kerültem, amelyben egy valami látszott jónak és bizonyos mértékig rendezettnek, a könyvtár. […] Az “Állattani Intézet” lényegében egyetlen egy helyiségből állott, egy nagyobb, három ablakos szobából, amelyet az időben tanteremnek használtak. Az anyag, amely Pestről került le gyűjteményformában Szegedre, túlnyomó részben a pincében volt elhelyezve, kisebb része a II. emeletnek a bal szárnyában lévő folyosón kapott helyet teljesen összezsúfolva, használhatatlan állapotban.

Ábrahám Ambrus: Életem a Főiskoláért, 7., 10–11. o.

1934-ben a főiskola emeletráépítést kapott, így az Állattani Intézetnek is több hely jutott, Ábrahám Ambrus pedig sokat tett az intézet berendezéséért és fölszereléséért. Így amikor 1937. április 14-én a Ferencz József Tudományegyetem Baráti Egyesületének Természettudományi Szakosztálya kihelyezett ülés keretében megtekintette a tanszéket, ezt foglalhatták az ülés jegyzőkönyvébe:

… a Tanszék gazdag felszerelésének megtekintése szakemberek részére is meglepetés volt, a jelenlevők többsége pedig valósággal büszkeséggel szólt városunk e nagyszerű gyűjteményéről és tudományos intézményéről. Az intézet hat helyiségből áll, egy modernül berendezett és felszerelt előadóteremből, laboratóriumból, tanári szobából, könyvtár és dolgozó szobából és két nagy múzeumi helyiségből. A könyvtárban 4000 kötetben mintegy 2700 tudományos zoológiai mű van, a múzeumi helyiségekben pedig a leggondosabb tudományos rendszerezésben az összehasonlító anatómiai és fejlődéstani, továbbá a gerinces és gerinctelen állatok rendszertani gyűjteményei, valamint az alkoholban eltett anatómiai készítmények meglepően gazdag csoportjai vannak elhelyezve. De az intézet bőven el van látva a mikroszkópi, szövettani és anatómiai gyakorlatokhoz szükséges felszerelésekkel is, s egyben a legmodernebb mikrofotografáló vetítő és rajzoló készülékek állnak a tudományos munka szolgálatában. Külön érdekességei az Intézetnek azok a rajzok (mintegy 300 darab), amelyek mint az előadások kísérői és szemléltetőeszközei tus és festés technikával dr. Ábrahám Ambrus professzor irányítása mellett az utolsó három évben készültek.

Ábrahám Ambrus: Életem a Főiskoláért, 48. o.

1939. szeptember 1-től Ábrahám Ambrus lett a főiskola igazgatója, e tisztségét azonban csak egy esztendeig töltötte be, ugyanis 1940. november 20-án a Horthy Miklós Tudományegyetem Általános Állattani és Biológiai Tanszékére kapott nyilvános rendes tanári kinevezést. Ezt a feladatot egészen 1967-ig, nyugdíjazásáig látta el. Nyugdíjazása után kutatóként dolgozott az állatszervezettani és állatrendszertani intézetben, s 1971-ben közreadta a egyetem Állattani Tanszékének történetét is.

Kitüntetései

Ábrahám Ambrus díszdoktori avatása (forrás: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/17652)
Ábrahám Ambrus díszdoktori avatása

Emlékezete

Az Ábrahám Ambrus-emlékérem megalapításáról szóló híradás
Az Ábrahám Ambrus-emlékérem megalapításáról szóló híradás

Művei

Források

  1. Ábrahám Ambrus: “Életem a Főiskoláért” – Ábrahám Ambrus önéletrajzi írása. JGYTF Kiadó, 1993
  2. Ábrahám Ambrus: A szálfaember. JATEPress, 1993
  3. Ábrahám Ambrus : I. Életem és tudományos tevékenységem ; II. Vekerdi László interjúja Ábrahám Ambrus akadémikussal. Tiszatáj 38 (1984) 6, 49–62.
  4. Ábrahám Ambrus Andor. In: A Magyar Tudományos Akadémia Tagjai
  5. Ábrahám Ambrus. In: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai I.: A–H, Budapest, 2003.
  6. Ábrahám Ambrus. In: Tudósportál
  7. Prof. A. Ábrahám’s biography. Acta biologica 9 (1963) 1-4, 6–7.
  8. Szegedi Tanárképző Főiskola, 1873-1998 – Történet ; Almanach

Wikipédia-szócikk

© 2026 SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár – Minden jog fenntartva.