Tusnád, 1893. november 20. – Szeged, 1989. január 10.
Ábrahám Ambrus Székelyföldön született, s érettségi után a premontrei rend segítségével folytatta egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-földrajz szakán, ahol figyelme az élettan és a szövettan felé fordult. 1917-ben pappá szentelték, s tanársegédi állást kapott az egyetemen. 1934-ben került Szegedre az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Állattani Tanszékére, majd 1940-ben a Horthy Miklós Tudományegyetem Általános Állattani és Biológiai Tanszékére kapott kinevezést.
Fő kutatási területe az idegrendszer összehasonlító vizsgálata, az összehasonlító idegszövettan volt, s az idegszövetek tanulmányozására több mikrotechnikai eljárást dolgozott ki. E kutatásaiért válaszották a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, s tudományos munkásságának elismeréséül 1952-ben Kossuth-díjat is kapott.
Forrás: Ábrahám Ambrus: A szálfaember, 77., 95-96. o.
Önéletrajzában ezt követően mindössze annyit közöl, hogy ”az egyházi kötelmeknek úgy általában eleget tettem”. Elkötelezettség és hivatás hiányában 1967-ben VI. Pál pápához fordult, hogy szerzetesi fogadalma és a papi funkciók alól felmentse, mivel ”évek óta semmiféle egyházi funkciót nem végzek, s ilyet a jövőben sem akarok végezni”. Kérelme és indokai alapján ezt a felmentést meg is kapta.
Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-földrajz szakán folytatta, ahol figyelme egyre inkább az élettan, a szövettan felé fordult. 1917-ben tanársegédi állást kapott az egyetemen, majd középiskolai tanári oklevele megszerzése után (1919) adjunktusként folytatta munkáját. 1922-ben bölcsészdoktori fokozatot, 1926-ban a gerinces állatok szövettana tárgykörben magántanári képesítést szerzett. 1934-ben került Szegedre az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Állattani Tanszékére tanszékvezetőként, melyre így emlékszik vissza:
1934. augusztus 1-én megkaptam kinevezésemet a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Állattani Tanszékére. […] Amikor 1934. augusztus 1-én megjelentem a főiskolán, szomorúan tapasztaltam, hogy egy teljesen elhanyagolt, rendezetlen, rongyos, romladozó, pusztuló tanszékre kerültem, amelyben egy valami látszott jónak és bizonyos mértékig rendezettnek, a könyvtár. […] Az “Állattani Intézet” lényegében egyetlen egy helyiségből állott, egy nagyobb, három ablakos szobából, amelyet az időben tanteremnek használtak. Az anyag, amely Pestről került le gyűjteményformában Szegedre, túlnyomó részben a pincében volt elhelyezve, kisebb része a II. emeletnek a bal szárnyában lévő folyosón kapott helyet teljesen összezsúfolva, használhatatlan állapotban.
Forrás: Ábrahám Ambrus: Életem a Főiskoláért, 7., 10-11. o.
1934-ben a főiskola emeletráépítést kapott, így az Állattani Intézetnek is több hely jutott, Ábrahám Ambrus pedig sokat tett az intézet berendezéséért és fölszereléséért. Így amikor 1937. április 14-én a Ferencz József Tudományegyetem Baráti Egyesületének Természettudományi Szakosztálya kihelyezett ülés keretében megtekintette a tanszéket, ezt foglalhatták az ülés jegyzőkönyvébe:
… a Tanszék gazdag felszerelésének megtekintése szakemberek részére is meglepetés volt, a jelenlevők többsége pedig valósággal büszkeséggel szólt városunk e nagyszerű gyűjteményéről és tudományos intézményéről. Az intézet hat helyiségből áll, egy modernül berendezett és felszerelt előadóteremből, laboratóriumból, tanári szobából, könyvtár és dolgozó szobából és két nagy múzeumi helyiségből. A könyvtárban 4000 kötetben mintegy 2700 tudományos zoológiai mű van, a múzeumi helyiségekben pedig a leggondosabb tudományos rendszerezésben az összehasonlító anatómiai és fejlődéstani, továbbá a gerinces és gerinctelen állatok rendszertani gyűjteményei, valamint az alkoholban eltett anatómiai készítmények meglepően gazdag csoportjai vannak elhelyezve. De az intézet bőven el van látva a mikroszkópi, szövettani és anatómiai gyakorlatokhoz szükséges felszerelésekkel is, s egyben a legmodernebb mikrofotografáló vetítő és rajzoló készülékek állnak a tudományos munka szolgálatában. Külön érdekességei az Intézetnek azok a rajzok (mintegy 300 darab), amelyek mint az előadások kísérői és szemléltetőeszközei tus és festés technikával dr. Ábrahám Ambrus professzor irányítása mellett az utolsó három évben készültek.
Forrás: Ábrahám Ambrus: Életem a Főiskoláért, 48. o.
1939. szeptember 1-től Ábrahám Ambrus lett a főiskola igazgatója, e tisztségét azonban csak egy esztendeig töltötte be, ugyanis 1940. november 20-án a Horthy Miklós Tudományegyetem Általános Állattani és Biológiai Tanszékére kapott nyilvános rendes tanári kinevezést. Ezt a feladatot egészen 1967-ig, nyugdíjazásáig látta el. Nyugdíjazása után kutatóként dolgozott az állatszervezettani és állatrendszertani intézetben, s 1971-ben közreadta a egyetem Állattani Tanszékének történetét is.
