SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen

Menyhárth Gáspár

Ekel, 1868. január 6. – Szeged, 1940. július 30.

Kolozsvárott a Ferenc József Tudományegyetem szerzett jogi és államtudományi doktorátust, majd ügyvédi irodát nyitott. Az egyetemen 1898-tól tanított, s azzal együtt költözött Szegedre, ahol ő lett az intézmény első szegedi rektora (1921/1922).

1928–1939 között a Magyar magánjogi tanszék vezetője, kutatási területe a családjog, kötelmi jog és a magánjog egyéb ágai.

Aktív szerepet vállalt a szegedi közéletben is, több tudományos társaságnak is tagja volt.

Az oktató és egyetemi vezető

Középiskolai tanulmányait Gyulafehérvárott végezte, jogi tanulmányait a Kolozsvári Tudományegyetemen folytatta, ahol 1891-ben avatták a jogtudományok doktorává. Ezt követően 1893-ban letette az államtudományi, majd 1895-ben az ügyvédi vizsgát és Kolozsvárott ügyvédi irodát nyitott. 1898-ban a Kolozsvári Tudományegyetemen magyar magánjogból habilitált, 1911-ben az osztrák magánjog nyilvános rendes tanárává nevezték ki.

Az első világháborút követően ő is elhagyni kényszerült Kolozsvárt, dékánként 1920-ban neki kellett megszerveznie a Jog- és Államtudományi Kar áttelepítését Szegedre. A Szegedi Tudományegyetem 1921-ben megnyitotta kapuit, első rektorának Menyhárth Gáspárt választották. A rektor az ünnepélyes megnyitón 1921. október 10-én a kormányzó, a miniszterelnök, a polgármester és az egyetemi polgárok jelenlétében így fogalmazott:

Mi nem vagyunk most alapított új egyetem […] Az egyetem egyéniségét keletkezése adja, a szellem, amely benne életre kel, és amelyet terjeszt: tanári kara, mely a tudományt sajátosan műveli és közvetíti; az ifjúság, mely légkörében nevelkedik s amelynek révén az egyetem szelleme az életbe átültetődik; múltja, hagyományai és haladásának iránya.

Forrás: Menyhárth Gáspár rektori köszöntője

Az egyetemet nemcsak rektorként, hanem a tanszékvezetőként – Ausztriai magánjog, majd Magyar magánjog (1928–1939) –, s a Jogtudományi Kar dékánjaként (1927/1928) is szolgálta. 1939. február 1-jén vonult nyugalomba.

Tudományos és közéleti szerepvállalása

Szeged közéletébe is igen gyorsan bekapcsolódott, munkája elismeréseként 1929-ben a város törvényhatósági bizottságának örökös tagjává választották. Az egyetem megbízásából tagja volt a Főrendiháznak (1929–1932), így a törvényalkotásban is tevékenyen részt vett.

A Ferenc József Tudományegyetem Barátai Egyesületének alapítója, amelynek 1930-ig ügyvezető elnöke is volt. Tagja volt a Dugonics Társaságnak és megalapításától, 1922-től kezdve a Mikes Irodalmi Társaságnak, melynek elnöki tisztét is betöltötte. 1936 és 1940 között szerkesztette A Jog című szakmai folyóiratot.

Tudományos munkásságának elismeréséül 1937-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Tanulmányai, értekezései az elemző jogtudománynak értékes képviselői, melyek az egész magánjogot átfogják. Egyik legjelentősebb műve: Menyhárth Gáspár: Az osztrák általános polgári törvénykönyv : jelenlegi érvényében. Budapest, Grill, 1914. Alapvető fontosságú volt az oktatásban A magyar polgári perjog című tankönyve 1934-ből.

A Kar 1938-ban emlékkönyvvel köszönte meg Menyhárth Gáspár 40 évi tudományos és 28 évi tanári működését.

Emlékezete

Művei

Források

  1. Homoki-Nagy Mária: Menyhárth Gáspár : 1868-1940. In: Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica, (10) 1. pp. 493-511. (2020)
  2. Karsai Krisztina: „a jelent összekötötte a múlttal”: Menyhárth Gáspár halálának 80. évfordulójára emlékezünk
  3. Karsai Krisztina: In memoriam Menyhárth Gáspár. Dialógus 2010. 95-96. p.
  4. A kolozsvári/szegedi Ferencz József Tudományegyetem 1872–1940, Válogatott dokumentumok. Szerk. Marjanucz László et al. , Várpalota, Kárpát-medence Intézet, 2019.)
  5. Magyar Tudományos Akadémia tagajánlások 1937-ben. Budapest, Franklin, 1937.

Wikipedia-szócikk