SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen

Csörgő Sándor

Egerfarmos, 1947. július 16. – Szeged, 2008. február 14.
1970-ben a József Attila Tudományegyetemen végzett matematikusként, s mindvégig az egyetem Bolyai Intézetében dolgozott és kutatott. Iskolateremtő oktatóként létrehozta a véletlen matematikai elméletének, a sztochasztikus matematikai kutatásoknak az iskoláját, melyhez végül tanszék is társult: az SZTE Sztochasztika Tanszékének alapítója (2001) és vezetője haláláig. Ő a leggyakrabban idézett három magyar matematikus egyike.
  • matematikus
Csörgő Sándor (Egerfarmos, 1947. július 16. – Szeged, 2008. február 14.) URL: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/2544

Tudományos pályája

Az egri Dobó István Gimnáziumban tett érettségit követően 1970-ben a József Attila Tudományegyetemen végzett, mint matematikus. A szegedi Bolyai Intézetbe került, először gyakornokként (1970–1972), majd tanársegéd lett (1972–1975). Kijevben, A. V. Szkorohod mellett töltött aspirantúra után megszerezte kandidátusi fokozatát, így 1975-től már adjunktusként oktatott a szegedi egyetemen. 1984-ben elnyerte a matematika tudományok doktora fokozatot, s 1978-tól 1987-ig docensi beosztásban dolgozott, végül 1987-ben kapta meg az egyetemi tanári kinevezést. Ekkor már vendégprofesszor is volt San Diegoban, a Kaliforniai Egyetemen (1984–1985), a Stanford Egyetemen (1985), az Észak-Karolinai Egyetemen (Chapel Hill, 1989–1990), a Michigani Egyetemen Ann Arborban (1990-1998).

A Bolyai Intézet munkatársai, 1985. (Balról jobbra: Krisztin Tibor; Németh József; Varga Antal; Horváth Jánosné; Leindler László; Tandori Károly; Szőkefalvi-Nagy Béla; Nagy Péter; Szalay István; Horváth Lajos; ...; Csörgő Sándor.) URL: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/21307

Széles kutatói érdeklődése a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika minden fontos ágára kiterjedt. Új kutatási irányokat nyitott, különösen a határeloszlások elméletének és alkalmazásának területén alkotott maradandót. Feloldotta a sztochasztika 1713-ból származó problémáját, az ún. szentpétervári paradoxont.

Szegeden megteremtette a véletlen matematikai elméletének, a sztochasztikus matematikai kutatásoknak az iskoláját. A Sztochasztika Tanszék vezetőjeként ő dolgozta ki, modernizálta, bővítette és fejlesztette folyamatosan az összes idevágó egyetemi és posztgraduális tantárgy oktatását.

Rendkívül szuggesztív, nagy hatású és inspiráló tanár volt, aki tehetséges diplomázóit korán kutatópályára tudta állítani.

A leggyakrabban idézett három magyar matematikus egyikeként 2003-ban rákerült a Science Citation Index kitüntető listájára, amelyen összesen hat magyarországi illetőségű tudós szerepel a tudományterületek összességéről. Hatvanöt nemzetközi konferencián volt meghívott előadó és nyolcvannál több meghívott szemináriumi előadást tartott különböző egyetemeken és kutatóintézetekben itthon és szerte a világon. 2005 óta az MTA III. Osztályának elnökhelyetteseként tevékenykedett, nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságában dolgozott.

Ismertségét és elismertségét mutatja rendkívüli idézettsége mellett az a sok tudományos dolgozat is, amelyet 60. születésnapjának tiszteletére nyújtottak be a Szegedi Actához.

A valószínűségszámítás elemei, Csörgő Sándor 2. éves matematikusoknak tartott előadása a Bolyai Intézetben 2006. októberében. (Fotó: Karnok Csaba; Forrás: https://www.math.u-szeged.hu/mathweb/attachments/article/401/Csorgo_Sandor.pdf#page=42)
A valószínűségszámítás elemei, Csörgő Sándor 2. éves matematikusoknak tartott előadása a Bolyai Intézetben 2006. októberében.
A valószínűségszámítás elemei, Csörgő Sándor 2. éves matematikusoknak tartott előadása a Bolyai Intézetben 2006. októberében. (Fotó: Karnok Csaba; Forrás: https://www.math.u-szeged.hu/mathweb/attachments/article/401/Csorgo_Sandor.pdf#page=42)

Elismerések

Művei

Források

  1. Akadémiai tagajánlások – 2001. Magyar Tudomány, 2000:12. szám. 
  2. Akadémiai tagajánlások – 2006. Magyar Tudomány, 2006:12. szám.
  3. Csörgő Miklós: In Memoriam Sándor Csörgő: an Appreciative Glimpse of his Manifold Contributions to Stochastics, a Tribute to my Brother Sándor. In: XXIX-th European Meeting of Statisticians, 2013, Budapest.
  4. Csörgő Sándor: A szentpétervári paradoxon feloldása. In: Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián : 2001 : Matematikai és természettudományok I. kötet. Akadémiai Műhely. Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián . Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 9-37. p.
  5. Csörgő Sándor: Egy sztochasztikus játék. In: Sulyok Erzsébet: Aranymosás 2. Beszélgetések szegedi akadémikusokkal. Szeged, Bába kiadó, 2004.
  6. A Magyar Tudományos Akadémia Tagjai 1825-2002. I. kötet. szerk. Beck Mihály et al., Budapest, MTA Társadalomkutató Központ – Tudománytár, 2003.
  7. Az MTA új levelező tagjai. Csörgő Sándor. In: Magyar Tudomány, 2002:2. 204-206. p.

Wikipédia-szócikk

© 2026 SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár – Minden jog fenntartva.