SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen

Polner Ödön

Békéscsaba, 1865. március 15. – Szeged, 1961. február 7.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Vestibulum mattis velit eros, id lacinia lacus condimentum non. Integer libero ex, ornare ut arcu sed, sagittis porta sem. Praesent convallis ullamcorper purus, ac dignissim ante ultricies nec. Fusce ut maximus ligula. Proin posuere pretium tortor sit amet rhoncus. Aenean id dictum mi, vel fermentum neque. Proin pharetra, leo nec porttitor vulputate, quam nisl malesuada nibh, eu maximus arcu felis non eros. Integer at molestie metus, quis vestibulum est. Maecenas et varius ipsum. Phasellus congue, est lacinia placerat posuere, nulla libero ornare nunc, et volutpat justo turpis id leo. Ut vitae nisl at orci ornare porttitor posuere vel quam. Pellentesque habitant morbi tristique senectus et netus et malesuada fames ac turpis egestas. Fusce quam risus, tincidunt ut ligula a, malesuada pretium dui.

Fusce condimentum dui urna, in auctor erat vulputate in. Vivamus sit amet lacus ante. Sed mollis nisl enim, iaculis cursus nisl iaculis a. Vivamus pulvinar nec elit vitae sollicitudin.

  • közjogász
Polner Ödön (Békéscsaba, 1865. március 15. – Szeged, 1961. február 7.) URL: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/3162

Tudományos pályája

A széles érdeklődési körű, kitűnő eredménnyel érettségizett diák eleinte mérnöknek készült Budapesten, majd részben bátyja hatására átiratkozott a jogi karra, ahol tanulmányait 1889-ben fejezte be. Még csak joggyakornok volt a Budapesti Királyi Törvényszéken, amikor megjelent első, pályadíjjal jutalmazott publikációja Magyarország és Ausztria közjogi viszonyairól. Ez a mű az egyik első olyan munka volt, mely a közjogban szakított az ún. történeti módszerrel.

Polner Ödön díszdoktorrá avatása. URL: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20168

1891-től az Igazságügyminisztérium munkatársa. Több nemzetközi konferencián (I. és II. Hágai Konferencia, párizsi nemzetközi konferencia stb.) vett részt, ezzel egyidőben több törvényjavaslat, nemzetközi szerződés előkészítésének, kidolgozásának részese.

Ő viszont leginkább oktatóként szeretett volna dolgozni: „Legjobban szerettem volna valamelyik jogakadémián a közjogi és politikai tanszéket betölteni, ami út lett volna az egyetemi tanársághoz” – írta visszaemlékezéseiben (Polner, 2008, 135.)

1893-ban írta meg saját maga által legfontosabbnak ítélt munkáját, A végrehajtó hatalom a magyar alkotmányban című értekezést. Két év múlva a magyar közjog magántanára lett a budapesti egyetemen, ahol 1905-től már rendkívüli tanár.

1914-ben Pozsonyba került az Erzsébet Tudományegyetemre, ahol komoly munkát végzett az új intézmény kiépítésében, melynek 1918/1919-ben rektora is volt. Trianon után alma matere Pécsre került, ahol tanári teendői mellett szintén jelentős egyetemszervező munkát is végzett.

Mivel szeretett volna közelebb kerülni szülőhelyéhez, a Békéscsabához tartozó Fürjeshez, elfogadva a meghívást, 1923-ban Szegeden lett a Közjogi Tanszék vezetője, s ezt a tisztséget nyugdíjazásáig betöltötte. 1928/1929-ben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja is volt.

70 éves korában, 1935-ben vonult nyugdíjba, ebből az alkalomból munkatársai egy kétkötetes emlékkönyv kiadásával tisztelegtek munkássága előtt. Nyugdíjasként is tartott előadásokat, illetve 1938-ig ő lett a Diákvédő Iroda vezető egyetemi tanára.

Munkásságára jellemző volt, hogy mindig kiállt az általa képviselt értékek mellett. A parlamentarizmus, az alkotmányosság, a nemzeti önállóság voltak vezérelvei. Mélységesen elítélte a megkülönböztetést. Egyike volt annak az 59 keresztény értelmiséginek, akik 1938. május 5-én kiáltványban tiltakoztak az I. zsidótörvény ellen.

Érdekességek

  • A Békéscsabához tartozó Fürjespusztán (Fürjes) jött világra, ott volt a család kúriája. Nagyon ragaszkodott szülőhelyéhez, egy időben még azon is gondolkodott, hogy ott gazdálkodni fog. Azért is választotta a szegedi tanárságot, mert így közelebb lehetett Fürjeshez. A nyarakat rendszeresen ott töltötte a család, de kollégáit is gyakran vendégül látta ott.
  • Polner Ödön diákkorában szerette a matematikát. Együtt tanultak két osztállyal feljebb járó bátyjával, aki egyszer nem tudta megoldani házi feladatát, s dühében elsírta magát. Öccse visszaemlékezésében ezt írja az esetről: „Kérdésemre, hogy mi baja, mondja, hogy a számtani feladatot nem tudja megoldani. Ugyan mutasd, miről van szó? Megnézem a feladatot, s nemsokára rájövök a megoldásra, és megmondom neki.” (Polner, 2008, 65.)
  • Az 1898 és 1907 között megjelent Magyar Jogi Lexikon hat kötetébe 70 szócikket írt.
  • 1919-ben a pozsonyi egyetem rektoraként nem volt hajlandó átadni az intézményt a csehszlovák hatóságoknak, arra hivatkozva, hogy a békeszerződést még nem írták alá. Január 28-án letartóztatták és két napig őrizetben volt. Júniusban, amikor a magyar Vörös Hadsereg hadműveletekbe kezdett a Felvidéken, Polnert túszként 6 hétre internálták.
  • Polner Ödön több irata megtalálható az SZTE Klebelsberg Könyvtár gyűjteményében. Ezek digitalizált változata bárki számára elérhető.
Felül a fürjespusztai Polner-kúria. Alul szegedi professzorok a fürjespusztai birtokon. URL: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20146; https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/20161

Elismerések

  • //TODO: HIÁNYZIK

Emlékezete

  • //TODO: HIÁNYZIK

Művei

  • TODO: Tudományos munkássága
  • TODO: Művei az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltárban
  • TODO: Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében (REAL)
  • TODO: Digitalizált művei az MTA KIK gyűjteményében (REAL-EOD)

Források

  1. //TODO: HIÁNYZIK

Wikipédia-szócikk

© 2026 SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár – Minden jog fenntartva.